Előfizetés

Megállították a neonáci vezetőt

Publikálás dátuma
2017.11.06. 06:30
Fotó: MTI/AP/CTK/Jan Miskovsky
Bár a szélsőjobboldali szlovák politikus, Marián Kotleba vereséget szenvedett Besztercebányán, a megyei elnöki választáson, 23,2 százalékos eredménye így is aggasztó.

A szombati szlovák önkormányzati választásnak az volt a tétje: sikerül-e megállítani Kotleba folyamatos népszerűség-növekedését, és leváltani a megye éléről vagy folytatódik a szlovák szélsőjobb diadalmenete, ami azt is jelentheti, hogy Kotleba akár köztársasági elnök is lehet – nyilatkozta a Népszavának Bőtös Botond Prágában élő magyar újságíró, az Átlátszó oknyomozó portál munkatársa.

Kotlebát sikerült megállítani ugyan, hiszen 23,2 százalékot szerzett, a függetlenként induló Ján Luntner simán legyőzte, Besztercebánya megyében így is majdnem minden negyedik választó egy nyíltan neonáci eszméket hirdető politikusra adta a voksát.

Nemrég, a 2000-es évek elején még úgy tűnt, nincs alább Szlovákiában, mint a Szlovák Nemzeti Párt, a Jan Slota vezette SNS. Mára viszont az SNS egészen szalonképes pártnak tűnik Kotlebáékhoz képest, viszont a tényleges neonácik mellett ott vannak a kis populista szlovák pártok, amelyektől ugyancsak nem áll távol a rasszizmus és az idegengyűlölet. Bőtöst arról kérdeztük, az újfasiszta, illetve idegenellenes populista pártok a Slota-párt eszmeiségéből nőttek-e ki? Az újságíró szerint a szélsőjobb eszmékkel szimpatizáló szavazótábor mindig létezett, de ahogy Magyarországon, Szlovákiában is változó ütemben szólítják meg őket a pártok. Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) „cukisodott el”, Ján Slota idején elképzelhetetlen lett volna, hogy az SNS a magyarokkal koalíciót kössön. Andrej Danko, a párt új elnöke kifejezetten kedveli a magyarokat, koalíciós partnerével, a Híd-Most vegyes párt elnökével, Bugár Bélával baráti kapcsolatot ápol. Az SNS szavazói szerint Bugár a második leghitelesebb politikus Szlovákiában.

Az SNS középre tartásával a jobbszélen megüresedett helyet Marián Kotleba mozgalma foglalta el. A romaellenes retorikát felváltotta a menekült- és Brüsszel-ellenesség, a migráció témájának erőltetése, valamint a hagyományos korrupt pártelitek támadása. De Kotleba ápolja a két világháború közötti szlovák neonáci mozgalom hagyományait is. Nem véletlen az sem, hogy nem Danko, az SNS új elnöke, hanem Kotleba írt 2015-ben Orbán Viktornak levelet, amelyben megdicsérte a magyar miniszterelnök kemény migrációllenes politikáját és Brüsszel-ellenességét.

A nemrég lezajlott csehországi választások azt mutatják, ott sem sokkal jobb a helyzet, mint Szlovákiában, a szélsőséges eszmék komoly részesedést szereztek a cseh törvényhozásban: a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) a negyedik legtöbb képviselői helyet szerezte meg.

A Prágában élő magyar újságíró szerint a szélsőjobb ilyen mértékű előretörése a térségben annak köszönhető, hogy az egykori Csehszlovákia területén a kommunizmus bukása után kiépült demokratikus rendszer hagyományos pártjai nem tudják megszólítani a választókat, akik új alternatíva után néztek. A globalizáció korszaka elmossa a hagyományos bal-, és jobboldali pártok közötti különbséget, és a változó környezetre bezárkózó válaszokkal reagáló szélsőjobb pártok tűnnek ma sikeresebbnek. Emellett a hagyományosnak mondható szegénység-ellenes, roma-ellenes hívószavak is működnek. Mindkét ország társadalma a nemzetközi trendek alapján jobbra tolódik.

Az újságíró pozitív fejleménynek tartja viszont a harmadik legtöbb mandátumot szerzett cseh Kalózpárt választási szereplését, amely képes volt a hagyományos városi liberális polgárságot megszólítani újszerű politizálásával.

Bőtös szerint a cseh és a szlovák szélsőséges mozgalmak háttere sok tekintetben különbözik. A legnagyobb differencia Tomio Okamura cseh-, és Kotleba mozgalma között, hogy míg ez utóbbi erősen kötődik a két világháború közötti, Tiso-féle Szlovák Állam (1939-1945) hagyományához, nyíltan szimpatizálnak a korabeli szlovák politikusokkal, addig Okamura nem köti mozgalmát a cseh fasiszta mozgalomhoz. Egyrészt ebben nyilván meggátolja japán származása, másrészt a cseh fasizmus soha nem volt olyan népszerű a cseheknél, mint Tiso elnök Szlovákiájában vagy a Horthy Miklós kormányzó által fémjelzett Magyarországon. Szlovákiában a szélsőjobb nagyjából hasonló utat járt be, mint Magyarországon. A 90-es évek szubkultúrájából a 2000-es évek végére – a Jobbikhoz hasonlóan – egy erős romaellenes politikával ért el eredményt Kotleba: 2013-ban Besztercebánya megye elnökévé választották az akkori választásokon, 2016-ban pártja bejutott a pozsonyi parlamentbe. Csehországban a szélsőjobb a legutolsó időkig széttöredezett volt: marginális támogatottságú pártocskák vetélkedtek egymással, számukra az áttörést a 2015-ös menekültválság hozta el.

A szélsőséges európai pártok túlnyomó többsége, jobboldali, szélsőjobboldali. Csehországban viszont a paletta mindkét szélén van egy-egy erő. Bőtös szerint ennek történelmi okai vannak. Szlovákiában és Csehországban, a 19. század idején, a nemzeti függetlenségi mozgalmak összekapcsolódtak a helyi munkásmozgalmakkal, így hasonlóan az elnyomott dél-amerikai nemzetekhez a szlovák és cseh baloldal is erősen nacionalista jellegű. Például ha a Cseh Kommunista Párt megnyilvánulásaiból kivennénk a hagyományos balos szófordulatokat, nagyjából egy Fideszhez hasonló konzervatív, befele forduló, idegen-, menekült- és EU-ellenes, oroszbarát pártot kapnánk. Nem véletlen, hogy a cseh országgyűlési választások után kiderült, sok kommunista szavazó az Okamura-pártot támogatta.

Célkeresztben a korrupt elit
Bőtös szerint a cseh és a szlovák választások eredményei azt igazolják, hogy populista, felelőtlen politikával a közép-európai térség gazdaságilag két kifejezetten jól teljesítő országában is jó eredményeket lehet elérni. A szélsőjobboldali pártok a fiatalok körében különösen népszerűek mindkét országban. De a szélsőjobb előretörése csak részben magyarázható az irracionális félelemből eredő xenofóbiával és a neonáci hagyományokkal való szimpátiával. Inkább azzal, hogy a választók nem akarnak a régi korrupt elitre sem szavazni. Az persze jó kérdés, hogy a cseh választások győztese, és a második leggazdagabb cseh, Andrej Babis, hogyan volt képes elhitetni a választókkal, hogy ő nem tartozik a korrupt elithez, miközben személye körül folyamatosak a korrupciós botrányok. A cseh rendőrség vádat emelt ellene az EU-s támogatásokkal való visszaélés tárgyában, de pártjának népszerűsége gyakorlatilag változatlan maradt.


Gál Mária

Figyelmeztették a választók Ficót
Fotó: TASR

Fotó: TASR

Minden korábbinál többen mentek el szavazni a szlovákiai megyei elnöki választáson, igaz, ez is csak 29,95 százalékos részvételi arányt jelent. Ugyanakkor már ez is komoly eredmény, hiszen négy éve csak 20,11 százalék voksolt.

A helyi szinten magasnak számító részvétel eredménye az lett, hogy mindössze két megyei elnök tudta megőrizni tisztségét: Nyitra megyében a kormánypártok (a Smer, az SNS és a Most-Híd) által támogatott Milan Belica győzött, Trencsén megyében pedig a szintén kormánypárti Jaroslav Baska. Kassa megyében viszont vereséget szenvedett a kabinet által indított Richard Rasi: néhány tized százalékkal végzett az ellenzéki Rastislav Trnka mögött. Zsolna megyében Szlovákia történetének első női megyei vezetőjét választották meg az ellenzéki Erika Jurinová személyében, aki a szavazatok 43,67 százalékát szerezte meg.

Nagy figyelem kísérte a Pozsony megyei választást, ahol az utolsó pillanatig nagy küzdelem zajlott a négy induló között. Végül az ellenzék álal támogatott Juraj Droba nyert 20,42 százalékkal. Intő jel a kormánynak, hogy Eperjes és Nagyszombat megyében is az ellenzék könyvelhetett el diadalt Milan Majersky, illetve Jozef Viskupic révén. Nagyszombat megyében Berényi Józsf, a Magyar Közösség Pártja a harmadik helyen végzett (17 százalék), a Híd által indított Rigó Konrád pedig negyedik lett (5,6 százalék). A nagyszombati választásnak azért van jelentősége, mert a megye 12 év után kapott új vezetőt. Ugyanitt a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest a Híd rontott, hisz 4 képviselő helyett csak egy jutott be a megyei törvényhozásba, az MKP 11-ről 13-ra növelte képviselőjét.

R. T.

Tabon nem a "migránsoktól" félnek a legjobban - Hanem?

Fónai Imre írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.11.03. 06:08
A FÉNYKÉP A SZERZŐ FELVÉTELE
Miközben a dolgozók a bérekre panaszkodnak Tabon, aggódva figyelik a híreket, amelyek szerint robotokkal váltja ki a "melósokat" a kisváros legnagyobb munkaadója.

A friss álláshirdetések most például operátorokat, targoncavezetőket, minőségellenőröket, szalagtöltőket keresnek.

Nemcsak az alig több mint négyezres lélekszámú, a Balatontól 25 kilométerre fekvő Tab, hanem az egész hátrányos helyzetű kistérség számára csapással érne fel, ha bezárna, vagy termelését automatizálná a Flex, Somogy megye legnagyobb foglalkoztatója. Márpedig az utóbbi hetekben az elbocsátások miatt a bezárásról és a robotizálásról is felröppentek hírek.

– Gyere, Gyuri, nyilatkozz, mondd el, milyen jó a Flex! – szólítja meg a tabi üzem kapuján kilépő kollégáját egy fiatalember.

– Persze, hogy jó. Holnap is jövök! – feleli a kissé kopaszodó Gyuri.

Délután két óra, műszakváltás a Flex (korábban Flextronics) tabi gyáregységében. Tucatnyi busz fut be majdnem egyszerre, Bedegkér, Szakcs, Tamási és számos más település nevét olvashatjuk rajtuk. Gyors felszállás és már indulnak is a munkásjáratok a szélrózsa minden irányába. Hamar kiürül az imént még cigarettázóktól, diskurálóktól zsúfolt hatalmas parkoló. A tabi gyár megrendeléstől függően 1600-2000 dolgozót „szív fel” a régióból.

- Valahol dolgozni kell - fújja rám a füstöt egy hölgy felszállás előtt, amikor arról érdeklődöm, igazak-e a hírek, hogy egye kevesebb a dolgozó és így a megrendelés is. (A tabi üzem a Napi.hu szerint az eddig készített 16 terméktípusból már csak 9-et gyárt, mert több partnercég visszamondta a megrendelést a munkaerőhiány okozta fennakadás miatt, s mert nem látja biztosítottnak a minőségi munkát, valamint a határidőre történő feladatvégzést.)

- Á, ez Tabon megszokott, hol dolgozókat vesznek fel, hol meg elküldik őket, folyton óriási a változás, attól függően, éppen mennyi a megrendelés - feleli egy fiatal hölgy arra a kérdésemre, hogy nagyobb-e a baj, mint eddig bármikor.

- Most az a legfőbb gond, hogy egyre silányabb munkaerőt hoztak, olyanokat, akik a kevés pénzért se lázadoztak; romániai vendégmunkásokat, meg fogyatékosokat. Csakhogy ezzel a minőség is visszaesett. Az a baj, hogy túl nagy a követelmény, a fizetés meg gyenge. Aki csak tud, menekül.

- Hová, külföldre?

- Van, aki oda, más közelebb, ahol jobbak a körülmények.

- Tamásiban is van egy elektronikai cég, ott 160 ezret is meg lehet keresni, és csak két műszak van, nem három, mint itt. Meg is pályáztam egy állást - állítja egy középkorú, szintén a buszára váró férfi. - 150 ezer az alapbérem és legutóbb 120 ezret kaptam... Jó, nem? A túlórát se akarják rendesen megfizetni, legutóbb kétszer négy óráért kaptam ötezret, ennyiért hülye leszek legközelebb.

- Tabon csak az marad meg, akinek nincs más lehetősége – mondja egy huszonéves, közeli községben élő férfi. - De az a térség tragédiája lenne, ha tovább romlana a helyzet és esetleg bezárna az üzem. Már most is 60-80 kilométerről hozzák buszok a dolgozókat, már Pécs mellől is járnak és hallani, hogy Szegedről toboroznak, de azt is, hogy robotok fognak fölváltani bennünket. Na, az lesz a szép világ!

A Flex Somogy megye legnagyobb foglalkoztatója – az anyacég a világ egyik legjelentősebb elektronikai bérgyártója –, 2015-ben a hazai vállalatok rangsorában a tizenegyedik volt 510 milliárd forintos bevételével. Magyarországon a tabin kívül öt telephelyen csaknem hétezer főt foglalkoztatnak.

A friss álláshirdetések Tabra most például operátorokat, targoncavezetőket, minőségellenőröket, szalagtöltőket keresnek, a Napi.hu azonban rátalált a társaság beszámolójában a robotokra, amire az általunk megszólaltatott fiatal dolgozó is utalt. Azt írják, hogy 2018-ban „a munkaerővel kapcsolatos negatív hatások enyhítését” is várják attól, hogy „nagy hangsúlyt fektetnek a gyártási automatizálás fejlesztésére”.

- Szó sincs arról, hogy be akarnák zárni a gyárat, de még a termelés megszokott ingadozásánál nagyobb visszaeséséről sem, ezekre a hírekre a térég számára megnyugtató választ adtak az illetékesek – fogalmazott lapunknak Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere. Schmidt egyébként úgy látja, rövidesen az országon belül is elindul egyfajta elvándorlás, méghozzá az élhetőbb kistérségek felé. A tabi polgármester szerint települése kedvező fekvése vonzó lehet, a városfejlesztéssel is a műszaki értelmiséget szeretnék családostul még inkább Tabra vonzani.

– Létszámproblémák a Flexnél is vannak, ezt nem tagadták a cégvezetők – folytatta a polgármester. – De ma már az egész Dunántúlra jellemző, hogy egyre nehezebb munkaerőt találni. Éppen az a gond, hogy emiatt egyre nehezebb határidőre teljesíteni a megrendeléseket. A robotizáció viszont maga a jövő az iparban.

A magyarok fele otthagyná munkahelyét

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2017.11.03. 06:07

Három év után már a kilépésen gondolkodnak a magyar munkavállalók, és rohamosan csökken a munkahely iránti elkötelezettségük – derül ki az Aon Hewitt humánerőforrás-tanácsadó legfrissebb felméréséből, amelynek során 95 cég közel 50 ezer dolgozóját kérdezték meg. Eszerint egy átlagos magyar vállalatnál a dolgozók mindössze 60 százaléka elkötelezett; ők azok, akik szívesen ajánlják a munkahelyüket másoknak, nem terveznek állást változtatni, és elváráson felül teljesítenek. A munkavállalók egyre kritikusabbak, nyilván nem függetlenül attól, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben úgy érzik, könnyebben találnának másik állást.

A kormány a munkaerőhiányt kikényszerített béremelésekkel próbálja orvosolni, és a cégek is többnyire magasabb fizetésekkel igyekeznek magukhoz csalogatni, illetve megtartani a dolgozókat. Ám ezzel mindössze azt sikerült elérni, hogy a munkavállalóknak most egy kicsit nagyobb része – 46 százaléka - elégedett a fizetésével, mint tavaly. Ugyanakkor hiába érzik magukat jobban megfizetve a dolgozók, mindez nincs hatással az elkötelezettségükre.

A Legjobb Munkahelyek
250 fő alatti cégek
AbbVie Gyógyszerkereskedelmi Kft.
ARM Hungary
Dél-100 Kft.
Faulhaber Motors Hungaria Kft.
Fétis Kft.
Gránit Pólus Csoport
Hilti Hungária Kft.
HRP Europe Kft.
MKB-Euroleasing, az MKB csoport tagja
PepsiCo Magyarország (FÁÜ Zrt.)
250 és 1000 fő közötti cégek
B.Braun Avitum Hungary Zrt.
EuroFamily
GlaxoSmithKline Biologicals Kft.
JYSK Kft.
1000 fő feletti cégek
Decathlon Magyarország

Tehát önmagában a béremelés nem jelent megoldást a munkaerőhiányra és -elvándorlásra, a háttérteljesítmény növekedése nélkül viszont akár még rosszabb helyzetet is okozhat. A túl gyors bérfelzárkóztatás produktivitás-növekedés nélkül romló fizetési mérleget és csökkenő versenyképességet eredményezhet: erre figyelmeztették nemrégiben elemzők Lengyelországot, ahol egyébként hat százalékos volt a bérnövekedés, míg Magyarországon 11,5.

Oszkó Péter, az OXO Group managing partnere szerint ez a növekedés csak akkor nem lesz „öngyilkosság”, ha a vállalatoknál ugyanilyen mértékű termelékenység-növekedés indul el, és ugyanilyen mértékben fejlődik az ezt támogató szervezeti kultúra. Alapvetően ugyanis nem a magyar munkavállalók tehetségével van gond, hanem a vállalatok szervezeti kultúrájával.

Ha az innovációs kultúra nem jelenik meg a cégeknél, a fejlesztési források önmagukban nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a magyar gazdaság a technológiák rendkívül gyors változásaival - a robotizáció, a 3D-s nyomtatás terjedésével, az online kereskedelem bővülésével, az elektromos autók vagy a mesterséges intelligencia megjelenésével. Hiába öntünk dömpingszerűen pénzt a gazdaságba; ha a cégek két generációval korábbi fejlesztésre veszik igénybe a forrásokat, akkor csak a maradi üzleti gondolkodásnak adunk lehetőséget a túlélésre és egy lemaradó állapotot konzerválunk - fejtegette a volt pénzügyminiszter a HR-szakma képviselői előtt a HR-Festen.

A cégek számára nagy kihívás, hogy elmennek a dolgozóik, mert magasabb bért kínálnak nekik külföldön. Ennek oka Oszkó Péter szerint az, hogy a magyar munkaadók jóval kevésbé tudják kiaknázni dolgozóik szaktudását, mint tőlünk nyugatabbra: ezért alacsonyabb a termelékenység és kevesebb a bér. Nemzetközi mérések is igazolják, hogy Magyarország innovációs képessége jó – a régióban csak Észtország előzi meg hazánkat -, de ez a termelékenységben és a versenyképességében nem jelenik meg. Ezért nem a tehetségekért kell harcolni: az értékes magyar munkaerőt kell hatékonyan hadrendbe állítani, akkor fog javulni a teljesítmény, és akkor emelkednek majd a bérek, nem pedig fordítva – szögezte le.

Összecseng ezzel az Aon Legjobb Munkahelyek listája is, amelyet 17. alkalommal állítottak össze, vizsgálva többek között a cégeken belüli karrier- és szakmai fejlődési lehetőségekkel való elégedettséget, valamint a dolgozók vezetőségbe vetett bizalmát. A 15 díjazott cég a gyógyszeripar és a kereskedelem mellett az IT, a termelés és a pénzügyi szolgáltatás területén működik, a díjazottak kétharmada 250 fő alatti vállalat. Ezek a cégek vonzzák és megtartják a tehetségeket, valamint az embert látják a vállalat legértékesebb erőforrásának. Természetes, hogy minden kollégát bevonnak a stratégia alakításába, teret adnak az új ötleteknek. Munkavállalóik 82 százaléka szerint a felsővezetés jól irányítja a vállalatot, 81 százalékuk elkötelezett a cég iránt. Ezeknek a vállalatoknak ráadásul nemcsak a dolgozói elégedettebbek – mutatott rá György Máté, az Aon Legjobb Munkahelyek program projektvezetője –, hanem üzleti eredményességben is felülmúlják - 20 százalékkal - az átlagos magyar vállaltokat.