Vakvágányon a vaklicit - Újabb szakhatóság szólalt meg

Publikálás dátuma
2017.11.06. 06:00
Kemoterápiás kezelésre készülnek a SOTE Tömő utcai részlegében.
Hiába pénzmegtakarítási lehetőség az államnak, az onkológiai terápiák nem felcserélhetőek – tette egyértelművé a gyógyszerészeti szakhatóság.

Csak az autoimmun- és az időskori szembetegségek gyógyítására használt hatóanyagok helyettesítők, de azok is körültekintéssel – derült ki az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szakmai véleményéből. Az összes többi terápiában – így a tüdő-, a prosztata, a mell-, a vastagbél, s a bőrdaganat kezelésében – nem lehet egymással "egyszerű átváltással" helyettesíteni a gyógyszereket csak finanszírozási szempontok alapján.

Minden egyes terápiánál mérlegelni kell a beteg állapotát, az addigi kezelés fajtáját, a daganat típusát, és azt is, hogy van-e áttét vagy nincs. A további vizsgálati szempontok közé tartozik a hatásmechanizmus, a hatásosság (ez eltérő hatásmechanizmus esetén is lehet nagyon hasonló), a biztonságosság, az adagolás, az egyéb készítményekkel való interakciók, s a mellékhatások. Mint az a szakvéleményből kiderül: csakis ezek alapos mérlegelésével történhetne meg az érintett hatóanyagok egymással való helyettesítése. Ami, amennyiben tehát minden egyes beteg esetében megtörténne, egy komplex terápia-módosítással érne fel. Azaz egészen biztos, hogy a legolcsóbb készítményt nem lehet generálisan alkalmazni az egyes terápiás csoportokban.

A hatóságtól a Gyógyulj Velünk Egyesület kért szakvéleményt arról, hogy mennyiben tekinthetők egyenértékűnek azok a különböző hatóanyagot tartalmazó daganatellenes gyógyszerek, amelyekre vaklicitet írt ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Mint arról korábban írtunk: a finanszírozó nyár közepén állt elő azzal, hogy november elsejétől az úgynevezett vaklicit keretében megversenyeztetné a legsúlyosabb betegségek legújabb gyógyszereit. Az eljárás érintette a legkorszerűbb innovatív szereket, köztük azt a néhányat is, amelyek befogadásáról tavaly döntöttek és csak idén áprilistól férhetők hozzá. A vaklicitet a pénztár korábban is használta olyan klasszikus gyógyszerek árversenyeztetésére, amelyek pontosan ugyanazt a hatóanyagot tartalmazták. Most azonban a módszer kiterjesztésével olyan szereket kényszerítenek árversenyre, amelyeknek nem azonos a hatóanyaguk.

A már le is zajlott, új gyógyszer-beszerzésben olyan betegségcsoportok érintettek, mint a tüdő-, a prosztata, a vastagbél daganat, a melanoma, valamint a ritka betegségek egyes orvosságai is. Éppen ezért beteg- és orvosszakmai szervezetek is tiltakozott az eljárás ellen, mondván: ezek a gyógyszerek egymással nem helyettesíthetők. Ezt az állítást erősíti a megversenyeztetett hatóanyagok többségében a gyógyszerhatóság állásfoglalása is. Hogy azonban pontosan milyen hatása lesz az OGYÉI szakvéleményének az orvosok terápia választására, még nem tudni.

Ónodi-Szűcs Zoltán egy korábbi nyilatkozatában azt mondta: az orvosoknak november elsejétől nem lesz lehetőségük mérlegelni a terápiaválasztáskor az új betegek esetében, hanem a legolcsóbb készítményt kell választaniuk. Csak ha az első körben választott terápia nem válik be, akkor nem korlátozzák az orvos választását a továbbiakban ily módon. Ugyanakkor Bidló Judit, a NEAK főtanácsadója egy hete a Karc FM-en már finomította ezt az álláspontot, s azt mondta: azt kérik az orvosoktól, ha nincs más indokuk, kezdjenek az olcsóbb terápiákkal.

Valójában a gyógyszerkassza egyértelmű, s jelentős túlköltése indokolja a kormányzati terveket. A nagyon drága terápiákra ugyanis idén 70 milliárd forintot terveztek, amiből a tételes gyógyszerekre 53 milliárd forintot szántak. Ez a pénz azonban már idő előtt elfogyott: októberre 28 milliárddal költöttek többet a tervezettnél. A tavalyinál amúgy 6,7 százalékkal bővebb gyógyszerbüdzsé – 247 milliárd forintos a keret – már szeptember közepére elfogyott. A támogatott orvosságokból 5-7 százalékkal több fogyott, mint egy évvel korábban. Az újonnan befogadott korszerű és drága orvosságok mellett, a daganatos betegségek, a trombózis, a cukorbetegség és szklerózis multiplex kezeléséhez szükséges orvosságokra kellett a legtöbbet költenie az egészségbiztosítási alapnak. A kassza túlköltése az egyedi méltányosság keretében finanszírozott orvosságokkal is magyarázható. Ez az ellátási forma azt jelenti, hogy az orvosnak időről-időre – hosszas adminisztrációs procedúrával – kérelmeznie kell, hogy egy adott páciens megkaphassa a drága orvosságot. Az egyéb terápiákkal együtt összesen mintegy öt-hatezer beteg kap így gyógyszert évente, miközben csak tavaly 13 ezren nyújtottak be ilyen kérelmet, főként rákbetegek a NEAK-hoz. Adataik szerint az ilyen gyógyszerekre 2012-ig évente 6,5 milliárd forintot költött az állam, 2016-ra ez az összeg 22,8 milliárdra nőtt. Idén a kormány által remélt 10 milliárddal szemben, még azután is csak 18,5 milliárdra esett vissza, hogy 11 készítményt kivettek ebből a csoportból és könnyebben hozzáférhetővé tettek. A nem várt túlköltés a melanoma, a prosztata és a vérképző-szervek daganatos betegségének kezelésénél alkalmazott, bizonyos készítmények nagyobb keresletéből jött össze. Nagyjából ezekre hirdették meg a vaklicites árversenyt.

A gyógyszerkasszából hiányzó összeget még nem pótolták, a kormánnyal jelenleg is zajlanak a tárgyalások, így nem tudni, hogy végül mennyivel emelik majd meg e költségvetési sor keretét. Talán ezzel is magyarázható, hogy noha a kormányzatnak a vaklicit eredményét már október 20. körül ki kellett volna hirdetnie, ám ez máig sem történt meg. Pedig úgy tudjuk: a tender a kormányzat számára pénzügyileg sikeres volt. A vaklicettel érintett innovatív gyógyszereket 2,5 milliárddal olcsóbban vásárolták meg az idei év utolsó két hónapjára és a jövő évre, mint eddig. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár korábban arról beszélt, ha lesz a tenderen megtakarítás, akkor azt újabb innovatív szerek befogadására fordítják. Ám az is lehetséges, hogy a nemzetgazdasági tárca nyomására a megnyert 2,5 milliárdot a kassza 28 milliárdos hiányának mérséklésére költik.

A már le is zajlott, új gyógyszer-beszerzésben olyan betegségcsoportok érintettek, mint a tüdő-, a prosztata, a vastagbél daganat, a melanoma, valamint a ritka betegségek egyes orvosságai is. Éppen ezért beteg- és orvosszakmai szervezetek is tiltakozott az eljárás ellen, mondván: ezek a gyógyszerek egymással nem helyettesíthetők. Ezt az állítást erősíti a megversenyeztetett hatóanyagok többségében a gyógyszerhatóság állásfoglalása is. Hogy azonban pontosan milyen hatása lesz az OGYÉI szakvéleményének az orvosok terápia választására, még nem tudni.

Ónodi-Szűcs Zoltán egy korábbi nyilatkozatában azt mondta: az orvosoknak november elsejétől nem lesz lehetőségük mérlegelni a terápiaválasztáskor az új betegek esetében, hanem a legolcsóbb készítményt kell választaniuk. Csak ha az első körben választott terápia nem válik be, akkor nem korlátozzák az orvos választását a továbbiakban ily módon. Ugyanakkor Bidló Judit, a NEAK főtanácsadója egy hete a Karc FM-en már finomította ezt az álláspontot, s azt mondta: azt kérik az orvosoktól, ha nincs más indokuk, kezdjenek az olcsóbb terápiákkal.

Szerző

Morvai Krisztina: árulás lenne a Fideszben folytatni

Publikálás dátuma
2017.11.05. 23:25
Morvai Krisztina és Vona Gábor. FOTÓ: Népszava
A jobbikos Morvai Krisztina kizártnak tartja, hogy átigazoljon a kormánypárthoz. Előfordulhat viszont, hogy elköszön a politikától, és visszatér a jogi pályára.

Szokatlan lépéssel keltett feltűnést nemrég a Magyar Idők. A kormánypárti napilap nagy terjedelmű és fölöttébb barátságos hangvételű interjút készített Morvai Krisztinával, a Jobbik EP-képviselőjével. A teljes oldalt kitevő beszélgetést ráadásul a címlapon, annak is a vezető helyén, kétsoros szalagcímmel, fotóval illusztrálva harangozták be. Miközben Vona Gábor pártelnök egyre inkább nyit a baloldali szavazók felé, Morvai Krisztina az interjúban a baloldalt szapulta és a kormányt dicsérte. Ugyanabban a lapszámban Bayer Zsolt újságíró publicisztikát szentelt a témának. Kifejtette, hogy ezt az interjút „Orbán Viktor is adhatta volna”, a lényeget tekintve „semmi különbség nem lenne a két mondanivaló között. Morvai Krisztina hazatért”.

Csak az nem világos, hogy hova haza. A Fideszbe?

A Népszavának nyilatkozva Morvai Krisztina kifogásolta, hogy a sajtó szinte egyáltalán nem foglalkozik európai parlamenti (EP) tevékenységével. Pedig „számtalan, meglehetősen érdekes dolgot csináltam”. A szóban forgó interjú megjelenése után a Jobbik részéről senki sem fejezte ki felé nemtetszését. Morvai felidézte, hogy 2009-ben, amikor elvállalta a Jobbik EP-listájának vezetését, írásban rögzítették: párton kívüli marad, semmiféle pártfegyelem nem köti, pártinstrukciót nem fogad el. Értékelése szerint az interjúban nem a kormányt, hanem Magyarország bevándorláspolitikáját dicsérte, és nem a baloldali szavazókat, hanem a 2006-os őszi „rendszerszintű jogsértések” miatt a Gyurcsány-kormányt bírálta. Meggyőződése, hogy a baloldalnak semmi esélye a megújulásra, amíg nem kér bocsánatot 2006-ért.

„Azt, hogy a Fideszben folytatnám politikai pályafutásomat, nem tudom elképzelni, már csak azért sem, mert ez alappal lenne árulásnak tekinthető” – jelentette ki Morvai Krisztina. Sokan szerinte abból téves feltevésből indulnak ki, hogyha valaki egyszer politikus lett – különösen, ha európai parlamenti képviselő –, akkor két kézzel kapaszkodik ebbe a lehetőségbe: „nekem van egy olyan hivatásom és szakmám, amit nagyon szeretek. Boldogan megyek vissza a jogi pályára”. Fizetés nélküli szabadsága ellenére jelenleg is tanít az ELTE jogi karán, megtartotta egyetemi docensi állását. Tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának, „bármikor ügyvédi irodát nyithatok”. Hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem ragaszkodik a képviselőséghez 2019 után, sem pedig bármiféle más politikai pályához. Azt fogja tenni, amiről az „akkori körülmények között úgy érzem, hogy tiszta lelkiismerettel vállalhatom”. Amikor hosszú távú tervekre gondol – tette hozzá Morvai –, akkor általában a jogászi hivatás szokott eszébe jutni.

A Magyar Időknek adott interjúját ugyancsak tévedés lenne a Fidesz és a Jobbik esetleges koalíciója irányába tett puhatolózó lépésként értékelni – állapította meg kérdésünkre. Ilyesmiről már csak azért sem lehet szó, mert „sem lehetőségem, sem jogom, sem felhatalmazásom nincs” a Jobbik nevében cselekedni. Volt idő, amikor osztrák mintára lehetségesnek tartotta volna a Fidesz és a Jobbik koalícióját. Hisz „Magyarországon is a Jobbik radikalizmusa vitte előre a Fideszt számos területen a határozottabb cselekvés és politika útján”. Mára azonban szinte háborús állapotok uralkodnak a két párt között.

Morvai Krisztina szerint alapjaiban kellene megváltoztatni a „rettenetes közérzettel járó, kizárólag pártokban és pártérdek általi vezéreltségben gondolkodó” rendszert. Úgy gondolja, hogy ebben a sajtónak is óriási szerepe van.

Árulkodó hallgatás a Jobbikban
Bár Morvai Krisztinának – ahogyan mondja – a Jobbikból senki nem tette szóvá a Magyar Időkben megjelent interjúját, ebből nem következik, hogy a pártban könnyedén átsiklottak volna felette. Azt, hogy a Jobbikban mennyire kényesnek tartják a témát, jól mutatja: a máskor készségesen nyilatkozó politikusok ezúttal nem akartak megszólalni. Pedig négy jobbikos parlamenti képviselőt is megkérdeztünk. Egyikük arra hivatkozva hárított, hogy kínos lenne számára, ha politikustársa megnyilvánulásait kellene elemeznie. Akadt, aki kategorikusan elzárkózott a nyilatkozattól, mások név nélkül azért megerősítették lapunknak, hogy Morvai Krisztina szereplése nem maradt visszhang nélkül a Jobbikban. Egyikük például azt nehezményezte, hogy Morvai saját pártjának még a nevét sem említette meg az interjúban. Többen "önjárónak" minősítették az EP-képviselőt: ez a kifejezés korábban főként a parlamenti frakcióból kizárt Novák Előd jellemzésére szolgált. Az egyik jobbikos szavaiból kiderült, a legkevésbé sem bánkódna, ha következő alkalommal pártja nem indítaná Morvai Krisztinát az EP-választáson.

Szerző

A közrossz országa lettünk

Publikálás dátuma
2017.11.05. 22:14
A felcsúti kisvasút mutatja, mire gondolt az elemző, amikor a rokonságra épülő értékrend erejét Móricz regényeivel példázta. FO
Magyarországon a törzsi tudat rokoni kapcsolatokra épülő értékrendje virágzik, a polgári normáktól egyre távolodunk – rajzoltak sötét képet társadalomkutatók.

Új megközelítésben írták le a magyarországi korrupció természetrajzát a közszféra és a diplomások szakszervezeteinek együttműködésében tizedik alkalommal megszervezett SZEF-ÉSZT Akadémia előadói. A hétvégi konferencia meghirdetői többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora nálunk a korrupció, növelték-e a visszaélések lehetőségét az uniós pénzek, ám egyszerű válaszok helyett messzire mutató elemzéseket kaptak.

A sokféle megközelítés eredménye megdöbbentő egybecsengést hozott: szinte minden előadó szerint a legprimitívebb törzsi társadalmak szintjén áll Magyarország, ahol az összetartás forrása az egyedül megbízhatónak tekintett család. Zsolt Péter szociológus ettől az őskori állapottól egészen az utóbbi évtizedek saját népüket kifosztó, gyarmatosítás utáni afrikai diktátorainak névsoráig hozta a példákat a korrupció megjelenési formáira. A rokonságra épülő értékrend hazai erejét Móricz regényeivel példázta, de azt is hangsúlyozta, hogy hiába csatlakozott hazánk több korrupció elleni nemzetközi egyezményhez, a közvéleményben nincs letisztult kép arról, hol kezdődik a visszaélés.

Deák Dániel szerint a 2010 óta kiépült rendszerben „intézményesített hazugság” az egész társadalmat áthatja, ami nem egyszerű korrupciót jelez, hanem sokkal súlyosabb bajt. A Corvinus Egyetem oktatója úgy látja, az Orbán-korszak előtti években még éltek a polgári társadalmak normái, amelyekhez képest meg lehetett határozni a romlottság módját és szintjét, de mára annyira eltávolodtunk a polgári értékrendtől, hogy az erre épülő elszámoltatás nemzetközi módszerei sem érnek semmit, nem alkalmazhatók a magyar helyzetre. Itt a korrupció csak a jéghegy csúcsa – jelentette ki a nemzetközi adójogász. Mert a szabályok megsértését újabb és újabb jogszabályok megváltoztatása követi, ami intézményesíti a törvények megkerülésének gyakorlatát, így a Fidesz könnyen mondja, hogy valójában nem sértenek szabályt a lépései. Deák professzor szerint ez a törvény-megkerülő kultúra, a túlközpontosítás és a szociális kirekesztés működteti ma az összetartás és szolidaritás nélküli, törzsi tudatra épülő országot.

Az elemzéseket közvélemény-kutatási adatokkal egészítette ki a Medián Intézet vezetője. Hann Endre egy tavalyi felmérésüket idézve utalt rá, hogy a magyarok egyharmada a legsúlyosabb megoldandó problémának tekinti a korrupciót, 67 százalék szerint pénzügyi visszaélések jellemzik a Fidesz-KDNP kormányt, 94 százalék tartja vagyonosnak a szegény sorból származó miniszterelnököt, s az emberek ötöde diktatúrának látja a jelenlegi politikai rendszert. Ennek ellenére nő a Fidesz népszerűsége – figyelmeztetett a közvélemény-kutató. A kormánypropaganda hatását mutatja az ország meghatározó pártjainak korrupciós indexe is. A Medián 2014-től egészen a múlt hónapig rögzített adataiból az látszik, hogy a Fidesznek sikerült fenntartani az MSZP rossz megítélését, bár ezzel is csak azt érte el, hogy most egyformán romlottnak tartják a korábbi és a jelenlegi kormánypártot. A Jobbik még nem kormányzott, kevesebben látnak körülötte visszaéléseket, de a párt indexe az utóbbi hónapokban az ellene folyó negatív propaganda hatására emelkedni kezdett.

A hazai adatokat a Trancparency International jogi igazgatója nemzetközi összehasonlításokkal egészítette ki. Ligeti Miklós csatlakozott az elemzőkhöz, amikor úgy fogalmazott, nálunk a korrupció a törvény maga. A 3 évente elkészített globális korrupciós barométer adatsorából kiemelte, hogy a magyarok 57 százaléka szerint súlyosbodik itthon a korrupciós helyzet, a legromlottabbak a többség szerint a parlamenti képviselők és a miniszterelnök mellett dolgozók. Folyamatosan csökken azok száma, akik hajlandók bejelenteni a hatóságoknak vagy a rendőrségnek a tapasztalt visszásságokat. 2013-ban még 30, ma már csak 21 százalék lépne, ha korrupciót lát és ezzel a nemzetközi adatsor végén kullogunk. Egyre kevésbé bízunk tehát az államban, a bejelentés hatékonyságában. Magyarország lefelé megy a lakosság által érzékelt korrupciós rangsorban is, míg a velünk együtt a 100 pontos listán tavaly ugyancsak 48 pontot elért Románia felfelé kúszik.

Előadótársaihoz hasonlóan Ligeti Miklós is kiemelte, hogy a bennünket körülvevő rendszerben már nem egyének romlottságáról beszélhetünk, hanem jogilag is szentesített bűnökről, ahol a törvény nem korlát, hanem eszköz a hatalom gyakorlásához. Ő mondta ki: hazánk ma már a közrossz és nem a közjó országa.