Civiltörvény - Átment a Kúrián a népszavazás

Hitelesítette a Kúria a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény visszavonásáról szóló népszavazási kérdést keddi ülésén - infromál az MTI.

A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?" 

 A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) július 25-i ülésén arra hivatkozva tagadta meg a kérdés hitelesítését, hogy az nem felel meg az egyértelműség követelményének. A bizottság szerint a kérdés formailag a törvény hatályon kívül helyezését kezdeményezi, a civil szervezetek adminisztratív kötelezettségének megszüntetésére irányul, ugyanakkor a törvény preambulumában is szerepel, hogy a törvény a pénzmosás megakadályozására irányuló hazai fellépés egyik eszköze is. Az NVB szerint a törvény hatályon kívül helyezése ezt is érintené, ez pedig olyan következmény, amely a kérdés megfogalmazása alapján a választópolgárok számára nem nyilvánvaló. 

Az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet kedden bírálta el a Kúria és - az internetes oldalán közzétett végzés szerint - úgy ítélte meg, hogy a kérdés megfelel az egyértelműség követelményének. A bíróság szerint ugyanis nincs sem olyan tényleges, sem olyan potenciális következmény, amely a kérdés feltevése alapján rejtve marad a választópolgár előtt. A bíróság végzésének indoklásában azt írta, a kérdésben azonosítható a törvény, és a következetes alkotmánybírósági és kúriai gyakorlat szerint az állampolgároktól a népszavazási kérdés tekintetében elvárható, hogy a vonatkozó jogszabályok ismeretének birtokában legyenek és ennek megfelelően adják le a szavazatukat. Vagyis a hatályon kívül helyezni kívánt törvényt cím és szám szerint megjelölő népszavazási kérdés alapesetben nem sérti a választópolgári egyértelműség követelményét.

A Kúria szerint az átláthatóság biztosítására irányuló cél magából a törvénycímből egyértelműen kitűnik, amely cím a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés szövegének is részét képezi. Az átláthatóság magában foglalja a pénzügyi átláthatóságot is, így azt is - ami egyébként a törvény szövegében szerepel -, hogy a törvény hozzájárul a pénzmosás elleni küzdelemhez - érvelt a Kúria. Vagyis a bíróság szerint nem állítható, hogy a kérdésben foglalt tartalom és a kérdés tényleges hatása nincsen egymással összhangban, és emiatt sérül a választópolgári egyértelműség követelménye.  A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés megfelel a választópolgári egyértelműség követelményének, ezért az NVB határozatát megváltoztatta és a kérdést hitelesítette.  A Kúria végzése jogerős.

Szerző

Zavartalan napsütés igen, felmelegedés még nem lesz szerdán

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:32
Fotó: Thinkstock
Éjszaka a keleti országrészben több helyen kell gyenge fagyra készülni. Szerdán aztán szinte egész nap derült, napos idő várható, ennek ellenére országszerte 10 fok környékén maradnak a maximumok.
Kedd estétől átmenetileg nagy területen kiderül az ég, csapadék nem valószínű. Éjszaka északnyugat felől fokozatosan megnövekszik a felhőzet, a Dunántúl északi felén vastagabb felhőzet várható. Északon egy-egy futó zápor is előfordulhat.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -3 és +5 fok között alakul, fagyra elsősorban az Északi-középhegység vidékén kell számítani, de a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon is 0 fok alá süllyedhet a hőmérséklet.

Szerda reggeltől észak, északkelet felől csökken a felhőzet, és a napsütést csak itt-ott zavarhatja meg erősebben megnövekvő gomolyfelhőzet. Jelentéktelen zápor kialakulására legfeljebb a nyugati határvidéken van esély. Az északi, északnyugati szelet eleinte még gyakran kísérik élénk vagy erős lökések, de estére jelentősen és tartósan mérséklődik a légmozgás.

A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 8 és 14 fok között várható. Az alacsonyabb értékeket a nyugati megyékben, a magasabbakat pedig délen, délkeleten várhatjuk.

Az ország felében mától újra tűzgyújtási tilalom van érvényben

Publikálás dátuma
2019.03.26 18:26
Illusztráció
Fotó: Népszava
Keddtől tíz - a Duna vonalától keletre fekvő - megyében ismét tilos lesz tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében.
Március 26-tól ismét érvénybe lépnek a tűzgyújtási tilalom idején betartandó korlátozások a keleti országrészben - tájékoztat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapja. Mint írják, a csapadékmentes időjárás hatására fokozódik a vízhiány a talajban. A száraz, gyakran szeles, enyhe időben egyre nő a száraz fűvel, gazzal, bozóttal borított területeken a tűzesetek esélye.

A március 15-én feloldott tilalom újra bevezetését emellett az indokolja, hogy
jelentős csapadék, mely ellensúlyozni tudná az éghető biomassza kiszáradását, a hét folyamán az előrejelzések alapján nem várható a keleti országrészben.
Az elszáradt lágyszárú növényzet és erdei avar a jelenlegi időjárási körülmények között rövid idő alatt gyúlékony állapotba kerülhet és az erdőben vagy a mezőgazdasági területeken közvetlen tűzeset forrásává válik.

Tekintettel arra, hogy az elmúlt egy hét folyamán nagyszámú tűzeset keletkezett, keddtől az alábbi megyékben tilos a tűzgyújtás:
  • Bács-Kiskun
  • Békés
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád
  • Hajdú-Bihar
  • Heves
  • Jász-Nagykun-Szolnok
  • Nógrád
  • Pest
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg
A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében, ideértve az érintett területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról többek közt a www.erdotuz.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével is tájékozódhatnak az érdeklődők.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.