Akik megtudták, hogy véges az élet

Király Márk regénye a bizonyíték az amerikai B-kategóriás filmek kulturális hatására.

Király úgy gondolkodik a világról, mint egy kiégett harmincas. A világvége előtti, mindenkire átragadó nihil állapotát mutatja be.

Fotó: Szalmás Péter

A kamaszok naív hite és kiábrándultsága egyaránt jellemzi Király Márk első regényének problémafelvetését és stílusát. “A világ összes tévécsatornája egyszerre közölte a hírt, hogy a Föld egy hónapon belül összeütközik egy későn észlelt meteorittal. Az embereknek harminc napjuk maradt, hogy elszámoljanak az életükkel. Ez pont huszonkilenc és féllel több, mint amennyire valójában szükségük volt.” - így összegzik a borítón a provokatív történetet. A Harminc nappal a világvége előtt íróját berobbanó fiatal tehetségként emlegetik mostanában. De miért kellene az olvasónak elhinnie, hogy nem egy álnév mögé rejtőzött idősebb pályatárs munkáját lapozza, mi a garancia, hogy valóban egy tizenéves fiú a szerző? “Már huszonkettő vagyok – javítja ki lapunk kérdését Király Márk, - de mivel a könyvön és a közösségi oldalakon is rengeteg kép és személyes információ van rólam, bárki megbizonyosodhat a valódi életkoromról. Egyébként számomra megtisztelő, ha az olvasó úgy gondolja, hogy csak egy idősebb, tapasztaltabb író tud ilyet írni.”

A szerző életkorával kapcsolatos gyanakvást a személyes találkozás ugyan kioltotta, az továbbra is meglepő azonban, hogy Király úgy gondolkodik a világról, mint egy kiégett harmincas. A világvége előtti, mindenkire átragadó nihil állapotát mutatja be. “A világvége nem egy habkönnyű történet, ezért talán az én látásmódom is borúsabb a megszokottnál. Azt azonban nem tagadom, hogy jó néhány borús író hatott rám. Bret Easton Ellis, Charles Bukowski például a mai napig kedvenceim. Ők nem a vidám írásaikról voltak híresek.” “Egy huszonéves fiatal már képes felnőtt és érett fejjel megtapasztalni a körülötte történő dolgokat. A sztori szempontjából a legfontosabb az volt, hogy a főszereplő végig menjen a felnőtté válás nehéz, de kikerülhetetlen folyamatán.” - teszi hozzá Király, a főhős koravén attitűdjével kapcsolatban.

A világ pusztulásának biztos tudata a minden mindegy állapotba löki a főhős rokonait és ismerőseit, az olvasók pedig egyre tisztábban érzik, hogy Király a mindennapok tétnélküliségét ábrázolja tulajdonképpen. Látásmódjára, dramaturgiai érzékére és a nyelvi stílusára egyaránt nagy hatást tett a huszonegyedik századi filmművészet, ezt nem is tagadja. “Kiskorom óta megszállottja vagyok a filmeknek, és ilyen irányú iskolát végeztem, büszkén kijelenthetem, hogy a hazai- és nemzetközi filmművészet nagy hatással volt az írásaimra. “ Felnőttként fájó látni a kamasz szereplők öngyilkossággal kacérkodó jeleneteit, a szerző szerint sok szülő nem is látja, vagy nem akarja látni, hogy milyen problémákkal küzd éppen a gyereke.

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mikor áll ki a nyilvánosság elé, mikor szervez író-olvasó találkozót, elhatárolódó választ ad. Következő könyve az Öngyilkosok klubja lesz, egy végzős gimnazista osztály mindennapjairól.