Előfizetés

Tovább mérgeznek a régi örökségek

Rákkeltő kadmium és arzén a talajvizekben, több száz tonnányi higany a talajban, mérgek által veszélyeztetett ivóvízkutak. Ilyen és ehhez hasonló szennyezéseket tár fel a Greenpeace Magyarország a Mérgezett örökségünk című jelentésük második kötetében. A kiadványt szerdán, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által szervezett "Fizessen a jövő nemzedék?" konferencián mutatták be.

A környezetvédő szervezet 2015-ben kezdte feltérképezni az ország legszennyezettebb területeit, a tavalyi év végén publikált első kiadványt most 15 új helyszínnel egészítették ki. Ezek között van Abasár és Szentendre is, ahol a már bezárt létesítmények által okozott szennyezések máig veszélyeztetik az ivóvízbázist. De van olyan üzem is, ahol a mai napig folyik a termelés, anélkül, hogy a múltbeli szennyezések teljes kármentesítése befejeződött volna. Ilyen például a Borsodchem, a Dunaferr vagy az Alkaloida tiszavasvári üzeme.

Bándi Gyula zöldombudsman ígéretet tett arra, hogy olyan jogszabály-módosítási javaslatcsomagot dolgoz ki, amely előírja a környezetvédelmi biztosítékadást és gördülékenyebbé teszi az akadozó kármentesítési ügyek megoldását. A Greenpeace azonnali cselekvésre szólította fel a kormányt a szennyezések felszámolására, petíciót is indítottak, amit már több ezren írtak alá.

Klímakonferencia
Megkezdődött Bonnban a 23. ENSZ klímakonferencia, amelynek célja a Párizsi Megállapodás megerősítése. Ennek egyik alapeleme a szénalapú energiatermelés globális visszaszorítása, hiszen a szénerőművek felelősek a villamosenergia-szektor teljes globális kibocsátásának csaknem 70 százalékáért. Emellett a szénerőművek működése komoly egészségügyi és környezeti károkat okoz, valamint jelentős támogatásokban részesülnek, amely hátráltatja a tiszta energiagazdálkodás felé történő átmenetet.

Kiselefánt született a fővárosi állatkertben - Fotók!

Publikálás dátuma
2017.11.08. 17:10
Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert
Szerdán hajnalban kiselefánt született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az anyaállat és az elefántborjú is egészséges, a gondozók most azt várják, hogy a jövevény megtalálja az emlőket és táplálkozni kezdjen. A kicsit most még csak az állatgondozók és az állatorvosok láthatják, a nyilvános bemutatkozás időpontját később állapítják meg - írja az állatkert közleményében.

Az ellésre szerdán hajnalban, 3 óra 54 perckor került sor. Szerencsére minden rendben zajlott, és az újszülött nem sokkal később sikeresen lábra is állt. Asha természetesen élénken érdeklődik kistestvére iránt, ha azonban ez az érdeklődés már kissé tolakodó, Angele azonnal odébb tessékeli. A gondozók most arra várnak, hogy a kicsi megtalálja az emlőket és szopni kezdjen.

Mivel az újszülöttnek és az anyaállatnak ilyenkor a legteljesebb nyugalomra van szüksége, a „szülőszobaként” használt, 2008-ban épült elefántcsarnokot további intézkedésig lezárták. Jelenleg az elefántokhoz beosztott állatgondozókon és az állatorvosokon kívül senki, még az állatkerti dolgozók sem közelíthetik meg a környéket. De maguk a gondozók is csak akkor lépnek be a területre, amikor ez feltétlenül szükséges, egyébként monitoron keresztül figyelik az eseményeket. Assamot, az apukát viszont most is megtekinthetik a látogatók.

Az Állatkert a kiselefánt iránt érdeklődő nagyközönség türelmét kéri, emlékeztetve arra, hogy az előző elefántborjúnál is másfél hetet kellett várni, amíg a látogatókat először beengedhették az istállóba. 

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 1875 óta foglalkoznak elefántok tartásával. Az első budapesti elefánt egy afrikai elefánt (Loxodonta africana) volt, de ezt követően már minden esetben ázsiai elefántokat (Elephas maximus) láthatott a budapesti közönség. Az első évtizedekben időnként előfordultak néhány éves átmeneti, „elefántmentes” időszakok is, de az elmúlt 120 esztendőben mindvégig voltak elefántok a magyar főváros állatkertjében.

Az Állatkert története során eddig öt elefántborjú látott napvilágot, de ebből az első két ellés 1930-ban és 1932-ben nem volt sikeres. 1941-ben viszont már minden rendben alakult a kiselefánt felnövekedésével. A háború után először 1956 májusában született elefántborjú. Mivel az Állatkert abban az évben volt kilencven éves, a kicsi a Jubile nevet kapta. Öt évre rá, 1961. május 10-én született meg Quinba, Jubile húga. Ezt követően több mint ötven éven át nem volt kiselefánt Budapesten, egészen 2013-ig, Asha megszületéséig - emlékeztetnek a közleményben.

A juhok is intelligensek, döbbenetes dologra képesek

Publikálás dátuma
2017.11.08. 11:23
Shutterstock illusztráció
Egyre-másra derül ki a kutatásoknak köszönhetően, hogy az emberiség által eddig szinte kizárólag haszonállatként aposztrofált társélőlények itt a bolygón korántsem buta, érzéketlen, lélek nélküli valamik, amelyek - a magyar nyelv adóssága, hogy még mindig "tárgy"-ként kezeli őket - nem csak az ember kiszolgálása érdekében népesítették be a Földet. Mindezért etikus lényként egyre több embernek okoz morális problémát megölni és megenni az állatokat. Persze nyilván csak azok lehetnek ilyen luxus-moralizálók, akik abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy egyáltalán dönthetnek afelől: mit egyenek. Na de mi van azokkal az okos juhokkal? 

Nos, a juhok képesek felismerni az emberi arcot fotó alapján is egy új brit kutatás szerint - számolt be róla az MTI a BBC nyomán. A Cambridge-i Egyetem kutatói meg tudták tanítani a juhokat arra, hogy azonosítsák Barack Obama volt amerikai elnök, Jake Gyllenhaal és Emma Watson színészek, valamint Fiona Bruce BBC-hírolvasó portréját.

A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy a juhok arcfelismerő képessége a főemlősökéhez hasonló - olvasható a Open Biology című szaklap számában. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a juhok képesek más, már megismert juhokat és a velük foglalkozó embert azonosítani. Arra voltunk kíváncsiak, meg tudjuk-e tanítani a juhoknak, hogy fotóról ismerjenek fel egy arcot, vagyis képesek-e kétdimenziós tárgy alapján egy embert felismerni - mondta Jenny Morton, a tanulmány vezető szerzője. Nyolc nőstény walesi hegyi juhot (Ovis aries) tanítottak meg arra, hogy a négy ismert ember fotóját megkülönböztessék olyan fotóktól, amelyeket korábban nem láttak. A tanításhoz és a feladatokhoz jutalomfalatokat használtak.

A juhoknak monitoron mutattak különböző portrékat. Az állatoknak az orrukkal kellett egy infravörös lámpát megnyomni, így juthattak a jutalomfalathoz. Miután megismertették őket a négy hírességgel, új feladat elé állították a patásokat: azt vizsgálták, vajon akkor is pontosan azonosítják-e a megtanult arcokat, ha azokat más szögből mutatják nekik. Az eredmények szignifikánsan jobbak voltak a véletlenszerű találatnál.

Végül azt akarták tudni a kutatók, hogy gondozójukat felismerik-e az állatok fotóról. A juhászok képeit ismeretlen portrék között mutatták nekik. Az állatok ismét nem okoztak csalódást. Az eredmények azt mutatják, hogy a juhok hasonló arcfelismerő képességgel rendelkeznek, mint a főemlősök, köztük az ember. A következő lépés az lehet a kutatók szerint, hogy megvizsgálják, az emberi arc kifejezéseit is képesek-e azonosítani a bárányok.