Pártok visszafizetési kötelezettsége - Emelnék a támogatási limitet

Szigorítást fogadott el az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóságát célzó indítványhoz az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága csütörtökön - adja hírül az MTI. 

A testület támogatta a szocialista bizottsági alelnök indítványát arra vonatkozóan, hogy az állami kampánytámogatást ne csupán a fél százalékos eredményt el nem érő pártoknak kelljen visszafizetnie, hanem mindazon tömörüléseknek, amelyek listájára 1 százaléknyi voks sem érkezett. 

A testület egy olyan módosítást is megszavazott, amely szerint a követelés bármely vezető tisztségviselőtől is behajtható. Egy további változtatás pedig azt mondja ki, hogy az Állami Számvevőszéknek azon pártokat kell hivatalból ellenőriznie a választás után egy éven belül, amelyek legalább 1 százalékos eredményt értek el. Az eredeti előterjesztésben fél százalék szerepelt. A testület a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről szóló előterjesztéshez olyan változtatást szavazott meg, amely a kárrendezést a Human Operator Zrt. által foglalkoztatott és kárt szenvedett nyugdíjasokra is kiterjeszti. 

Szerző

"Rohad" a Várkert Bazár - Vizsgálatot követel a Dk

Publikálás dátuma
2017.11.09. 14:32
Népszava fotó
Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt fővárosi képviselője az MTI-nek csütörtöki sajtótájékoztatója után telefonon azt mondta: hiába adták át az úgynevezett helyreállítás után többször is, továbbra is "rohad" a Várkert Bazár. 

Hozzátette, a kivitelezést a szokásos baráti, azaz a Fidesz-közeli cégekre bízták, és a megrendelőnek nem a munka minősége volt a fontos, hanem az, hogy a felújításra szánt költség minél nagyobb részét el lehessen lopni. A DK szerint világosan látszik, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt Budapestből semmi más nem érdekli, csak a budai Várba költözés. A kormány tehát Budapestnek csak az efféle látványberuházásokra ad pénzt, de például a 3-as metró akadálymentesítésére nem - mondta Gy. Németh Erzsébet. Hozzátette: az ugyanis csak a fővárosiaknak lenne fontos, és lényegesen kevesebb alkalmat kínálna közpénzek megfelelő zsebekbe történő irányítására.

Közölte: a DK az ügyben az európai uniós szervekhez fordul, mert a műemléket háromnegyed részben az unió támogatásából "sikerült így felújítani". Az ellenzéki párt bejelentés tesz az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), és európai parlamenti képviselői kérdést intéznek az Európai Bizottsághoz, hogy így hívják fel a figyelmet a mintegy 20 millió eurós támogatás sorsára.

Szerző

Halandzsázva uszít a Figyelő

Publikálás dátuma
2017.11.09. 14:16

A menekültsegítő szervezeteket egybemossa az Iszlám Állammal, de a muszlimoktól és a sajtópertől már fél a kormánylap. Inkább értelmetlen címlappal jelentkezik.

Arabnak tűnő, ám valójában semmit sem jelentő kamuszöveget tett ki címlapjára a Schmidt Mária érdekeltségébe került Figyelő. Hogy miért, egyelőre nem tudni: talán az itt élő muszlimok felháborodásától tartottak, vagy jogi okokból nem mertek vallási idézetet szerepeltetni a címlapon, netán a Dózsa László-ügyhöz hasonló malőr történt és Schmidtéket felültette valaki.

A kormánylap csütörtöki címlapján „Harcosok jönnek Európába” című cikke illusztrációjaként az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet közismert fekete zászlajára emlékeztető ábrát tett ki a címlapra, a zászló közepére pedig a menekülteket segítő Helsinki Bizottság és a Migration Aid nevét írták bele arab betűkre emlékeztető stílusban.

Mint közismert, az IS fekete zászlaja két részből áll: középen egy fehér körben isten, Allah, próféta (arabul: „raszul”) alatt pedig Muhammad neve áll. A fehér kör fölött pedig az iszlám hitvallás, a saháda első része olvasható arabul, miszerint: „nincs Isten más, csak Allah”. (Arabul: „Lá Allahu illáhu Allah”)

A kormánylap a fehér körbe, Allah, próféta és Muhammad neve helyére kopírozta be a két karitatív szervezet nevét. A jelek szerint ugyanakkor vagy nem merték vagy nem sikerült a címlapra kitenni az IS által kisajátított, ám az Iszlám legszentebb és legfontosabb jelmondatának számító saháda első részét.

A Figyelő címlapján olvasható szöveg szimplán értelmetlen. Lapunk megkeresett egy régóta arab nyelvtanárként is dolgozó tolmácsot, aki elmondta: arabul így, ebben a formában egészen biztosan semmi értelme a szövegnek. „Az ott látható egyes karakterek külön-külön ugyan emlékeztetnek az arab nyelvben használtakra, ám ebben az összefüggésben semmi értelmük” – mondta a tolmács.

A Migration Aid-nél több arab tolmács is megnézte a szöveget. Sievert András a Migration Aid operatív vezetője elmondta: a szöveg manipulált. A kormánylap grafikusai az eredeti arab szöveg sorrendjét megváltoztatták, illetve a szavakat is külön-külön megfordították, azaz a Figyelő címlapján lévő „arab” szöveg szavai nem jobbról-balra, hanem európai olvasási rend szerint, balról jobbra jelennek meg. Így egy arab első ránézésre értelmezni tudja a szöveget, mintha egy magyar olvasna egy tükörben megfordított magyar írást.

Az ügy pikantériája, hogy cikkben megszólaltatják Katona Nasrin kül-és biztonságpolitikai elemzőt, orientalistát, tolmácsot, aki elmondja, hogy a menekültügyi eljárásokban dolgozó tolmácsok nyelvtudása, képzettsége, függetlensége sok esetben megkérdőjelezhető. Megjegyzendő: Katona Nasrin nem arab tolmács.

Kérdés, hogy pontosan mi vezette a Figyelőt abban, hogy manipulált, kamu arab szöveget tegyen közzé? Elképzelhető, hogy visszariadtak attól, hogy az Iszlám Állam jelszavát, egyben a Korán-idézetet egy karikatúra részévé tegyék.

Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy jogi okai voltak a lépésnek. Ebben az esetben például a halandzsa arab szöveg miatt a bíróság előtt nagyon nehéz lenne nekik bizonyítani, hogy a kormánylap az Iszlám Állam terrorszervezettel mossa össze a nevüket.

Kérdéseinkkel megkerestük a Figyelőt is, ha reagálnak frissítjük a cikkünket.

Erősödik a Népszava
A magyar nyomtatott lappiacon egyedülálló módon továbbra is mérsékelt növekedés jellemzi a Népszava eladási adatait – derült ki a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség (MATESZ) adataiból, melyek szerint lapunk negyedéves átlagos értékesítése továbbra is emelkedő pályán van. 2017 első negyedévében átlagosan 18 467, a második három hónapban 19 457, a harmadik negyedévben pedig 19 986 példányban kelt el a Népszava, az ország legnagyobb példányszámban értékesített politikai napilapja.
Mivel a korábban legnagyobb példányszámú politikai napilapot, a Népszabadságot tavaly októberben bezárta a nem sokkal később Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester kezébe került Mediaworks, a Magyar Nemzet lépett elő legnagyobb versenytársunkká. A Népszava azonban már 2017 első negyedévében megelőzte Simicska Lajos napilapját, mely akkor 15837 darabos átlagos értékesítést produkált, ami az év második három hónapjában 14744-ra, a harmadik negyedévre pedig 14046-ra csökkent.
A kormányközeli napilapok, mint például a Magyar Idők és a Ripost, továbbra sem auditáltatják magukat, így érthetetlen, mi alapján költ el ezekben a médiumokban jelentős összegeket reklámra a kormány, hiszen nincs hitelesített adat, mennyien látják az itt megjelenő hirdetéseket.