Előfizetés

Meghalt Besznyák István onkológus

Publikálás dátuma
2017.11.09. 16:06
Fotó: Shutterstock
Életének 86. évében elhunyt Besznyák István akadémikus, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa - közölte az MTA csütörtökön.

A kedden elhunyt Széchenyi-díjas tudós a magyar onkológiai kutatások kimagasló alakja volt.

Besznyák István 1931-ben született Egerben. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát 1956-ban, majd patológiából, általános sebészetből és mellkassebészetből szakvizsgázott. 1977-ig az egyetemen kutatott és tanított, majd az Országos Onkológiai Intézetben folytatta pályafutását. 1984-től 1992-ig az intézet klinikai igazgatója volt.
Az orvostudományok doktora címet 1982-ben szerezte meg, az MTA levelező tagjává 1998-ban, rendes tagjává 2004-ben választották.

Besznyák István szakterülete a rákkutatás, a daganatellenes szerek és a sebészeti onkológia volt. Nevéhez kötődik a sebészeti onkológia korszerű irányzatainak magyarországi bevezetése és elterjesztése, elsősorban az emlő-, pajzsmirigy-, mellkas- és hasi daganatok kutatása területén.

Élénk tudományos közéleti tevékenységet folytatott: számos hazai és nemzetközi szakmai szervezet elnökségének, illetve több rangos külföldi szakmai lap szerkesztőbizottságának volt tagja. Eredményeit 2001-ben Szent-Györgyi-díjjal, 2002-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.

Tesztüzem a szegedi lézerközpontban

A szegedi ELI-ALPS nyolc nagy lézerrendszere közül három már megérkezett, és az egyik esetében a helyszíni tesztüzem is sikeresen lezajlott - mondta Osvay Károly kutatási, technológiai igazgató csütörtökön a csongrádi megyeszékhelyen.

Ezek a lézerrendszerek a világon egyedülállóak, ilyen eszközök máshol nem üzemelnek - mondta a szakember az intézmény tudományos megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón.

Az ELI-ALPS közép-infravörös lézerrendszerét a francia Fastile és a szegedi intézet munkatársai közösen fejlesztették ki, ez a berendezés már működőképes. A nagy ismétlési frekvenciájú lézert a Jénai Egyetem vezette konzorcium készítette. A terahertzes forrás tervezését és üzembe helyezését a Pécsi Tudományegyetem munkatársai végzik. Ez utóbbi kettő tesztüzeme novemberben befejeződik - tudatta az igazgató.

A jövőben elsősorban biológusok és vegyészek kutatásaihoz használható közép-infravörös, illetve a nagy ismétlési frekvenciájú lézerek által egy másodperc alatt kibocsátott impulzusok száma 100 ezer körül alakul. Ilyen ismétlési frekvenciával, ennyire rövid és nagy energiájú lézerimpulzusokat jelenleg máshol nem tudnak előállítani - közölte Osvay Károly.

A kutatóintézetben az első külső felhasználók jövő januárban és februárban kezdhetik meg a munkát - mondta a szakember. Hozzátette: a berendezések abban is egyedülállóak, hogy rendkívül stabil működésűek, naponta 12-14 órán át végezhető velük munka.

Jövő nyáron további két lézerberendezés érkezik majd Szegedre, ezeket szeptembertől, októbertől használhatják majd a kutatócsoportok - tudatta az igazgató.

A szegedi ELI-ALPS az Európai Unió tudományos nagyberuházásaként - a magyar mellett csehországi és romániai helyszínen - megvalósuló intézethálózat része. A szegedi projekt - az építészeti beruházás mellett a kutatási berendezések és eszközök beszerzését is tartalmazó - költségvetése több mint 70 milliárd forint, ennek 85 százalékát az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. A szegedi intézet várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi- és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi elérhetővé.

Mi fán terem a "lelki egészség"? - Szombaton megtudhatja (fotók)

Publikálás dátuma
2017.11.09. 09:39
Franciaországban a mentális betegségekkel küzdő embereknek is van "Pride"-ja, a fotó 2015 nyarán készült Marseille-ben a "La Fad

Ismét megrendezik a lelki egészség éjszakája programot. A szombati rendezvény keretében az érdeklődők előadásokon, workshopokon, kerekasztal-beszélgetéseken mélyíthetik el ismereteiket, kaphatnak új információkat a lélekgyógyászat, az egészségmegőrzés területén.

Franciaországban a mentális betegségekkel küzdő embereknek is van "Pride"-ja, a fotó 2015 nyarán készült Marseille-ben a "La Fada Pride (Mad Pride)" felvonuláson - Fotó: BERTRAND LANGLOIS / AFP

Franciaországban a mentális betegségekkel küzdő embereknek is van "Pride"-ja, a fotó 2015 nyarán készült Marseille-ben a "La Fada Pride (Mad Pride)" felvonuláson - Fotó: BERTRAND LANGLOIS / AFP

A szervező Lelki Egészségvédő Alapítvány tájékoztatása szerint a program célja, hogy a figyelmet a lelki egészség megőrzésének, ápolásának, a lelki kapcsolatoknak a fontosságára irányítsák.  A programokra ellátogatók előadásokat hallgathatnak meg a többi között a virtuális terek pszichológiájáról, a nehezített gyermekáldás lelki hátteréről, párkapcsolati és szexuális kérdésekről, a mesék és a gyász kapcsolatáról.

Szintén Franciaország, amikor mentálhigiénés dolgozók vonultak utcára a területnek több figyelmet és pénzt követelve 2017. március 7-én Párizsban - Fotó: Thomas SAMSON / AFP

Szintén Franciaország, amikor mentálhigiénés dolgozók vonultak utcára a területnek több figyelmet és pénzt követelve 2017. március 7-én Párizsban - Fotó: Thomas SAMSON / AFP

Részt vehetnek olyan workshopokon, ahol megismerhetik például az úgynevezett fókuszolás, a zene- vagy művészetterápia, az erőszakmentes kommunikáció, a szupervízió technikáit.

William Lambiotte, a cynotherapy-t megalkotó pszichiátriai orvos segítő kutyáival az Amiens Philippe Pinel kórházában. Az Amiens, Észak-Franciaország pszichiátriai kórházában 2010 óta a terápia része a kutyás foglalkozás - Fotó: FRANCOIS NASCIMBENI / AFP

William Lambiotte, a cynotherapy-t megalkotó pszichiátriai orvos segítő kutyáival az Amiens Philippe Pinel kórházában. Az Amiens, Észak-Franciaország pszichiátriai kórházában 2010 óta a terápia része a kutyás foglalkozás - Fotó: FRANCOIS NASCIMBENI / AFP

A budapesti, VIII. kerületi Palotanegyedben tartandó szombati esemény részletes programja itt megtalálható.