Méltón őrzik Kocsis Zoltán emlékét

Publikálás dátuma
2017.11.10. 06:46
Fotó: Népszava
A világhírű zongoraművészre és karmesterre megrendítően szép játékkal emlékezett az általa harminc esztendőn át dirigált Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

Tudván, hogy végzetes betegség támadta meg, Kocsis Zoltán többször is úgy nyilatkozott: azt, ami az ő dolga volt a Földön, már elvégezte, tán csak a Bartók hanglemez-összkiadás befejezésével maradt adós. De mi tudjuk, amit még kaphattunk volna tőle – eddig és a jövőben is –, a zongoristától, karmestertől, zeneszerzőtől, zenetörténésztől, vagy egyszerűen csak a mindennapok eseményein mélyen elgondolkodó embertől, felmérhetetlen jelentőségű lenne.

Teljes mélységében azt is nehéz felmérni, mit hagyott maga után több mint ötven év múltán, amelyet zenéléssel, a zene szolgálatában töltött. Bizonyára sokaknak van saját archívumunk lemezekkel, könyvekkel, újságcikkekkel, és a YouTube-on is sok érdekességet találhatunk. Ott van a tíz éves Kocsis Zoltán okos gyermekarccal, de egy felnőtt zongoraművész kezével és tudásával. A kamasz, aki még kissé félszegen nyilatkozik, de felülmúlhatatlan módon játssza Liszt virtuóz remekét. Az érett férfi, aki rocksztár-külsővel és magabiztos megjelenéssel lép fel a népszerű popénekesnő koncertjén ezrek előtt a sportcsarnokban, és úgy játssza el kedvenc Mozart-darabját, a Török indulót, mint talán soha máskor. Az apa, aki kilencéves fiát tanítja Bartókot játszani. És ott vannak a kései tévészerepelések, interjúk, enyhíteni a hiányt.

A fennmaradt életmű mennyiségileg is jelentős, és mivel Kocsis mindig megalkuvás nélkül törekedett a minőségre, minden pillanata figyelemre méltó. Halálának első évfordulóján koncerttel emlékezett a legilletékesebb társaság, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, amelynek karmestere, spiritus rectora volt két évtizeden át. És ebben a minőségében is valóban egy nemzet, sőt az egész világ számára alkotott iránymutatót, maradandót; ezt a művészt mutatta be a hangverseny előtt vetített film, amely a Richard Strauss-opera két évvel ezelőtti bemutatója kapcsán készült. A koncert valódi gyászzenével kezdődött, már a választás maga is Kocsis Zoltán szellemét idézte: kevéssé ismert-játszott mű, de nem csak érdekesség: nagyszerű zenei pillanatokat tartalmaz Liszt Három gyászódája. Dobszay Péter karmester irányításával a zenekar magabiztosan játszott, megfelelve egykori karmestere emlékének. Gyenyisz Kozsuhin azt a Beethoven G-dúr versenyművet zongorázta, amellyel Kocsis annak idején a Magyar Rádió zongoraversenyét megnyerte. Kozsuhin, akit néhány éve éppen Kocsis hívott meg a zenekarhoz, más korszak szülötte, mások esztétikai megfontolásai is, de kiváló zongoraművész, előadása élményszerű volt.

A zenekart ekkor már és innentől kezdve mostani vezető karmestere, Hamar Zsolt dirigálta. Sáry László új művet komponált az egykori harcostársa emlékezve, akivel évtizedekkel ezelőtt a modern zene el- és megismertetéséért küzdöttek. A mintegy tizennyolc perces, kéttételes kompozíció első felében nem szólal meg zongora; borongós hangulatú harmóniavilág és a néhány hangból álló, elcsukló, sírást idéző motívumok jellemezik ezt a részt. A második tétel lebegő vonóshangzásába a négykezes zongoraszólam akkordjai vágnak bele, határozottan, mégis valahogy mintha helyüket keresnék, azt jelezve: a dolgok végső értelmét csak kutatni lehet. Bizják Dóra és Zentai Károly ültek a zongora előtt. A hangszerelő, a Bartók egyedülálló nagyságát feltétlenül szolgáló Kocsis Zoltánnal négy, eredetileg zongorára írt darab általa zenekarra alkalmazott változata szembesített minket az estén. A Nemzeti Filharmonikusok virtuóz, értő előadással mutatták meg: őrzik egykori mesterük szellemét.

Szerző

Oscart kockáztatunk a Netflix-üzletért

Publikálás dátuma
2017.11.10. 06:00
Fotó: AFP/John Macdougall
De lesz-e újabb Oscar? – ez a kérdés, amelyet mind többet hallani Enyedi Ildikó legújabb filmje, a Testről és lélekről sikerszériája kapcsán. A válasz: nem egyértelmű.

Fontos-e az Oscar-díj? Ez az igazi eldöntendő kérdés. Hiszen Enyedi Ildikó művének pályafutása eleve úgy indult, hogy megnyerte az egyik legjelentősebb európai fesztivál, a Berlinale fődíját, a patinás Arany Medvét. A film azóta is járja a világ fesztiváljait, eladták moziforgalmazásra számos országba, a világ többi részén pedig a Netflix streaming-szolgáltató könyvtárában lesz elérhető jövő év februárjától.

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Olyan sok emberhez juthat el tehát, amennyiről még az alkotók sem mertek álmodni. A díjak – azok közül pedig a leginkább közismert Oscar – abban tudnak segíteni, hogy az emberek érezzék: meg kell nézniük a Testről és lélekről című magyar filmet. Szóval, ismeretterjesztési szempontok szerint (vannak, akik ezt marketingnek becézik) csak fontos volna az arany szobrocska megszerzése. És akkor a magyar polgár is jól érezné magát, mivel zsinórban harmadszor nyerné el magyar alkotás az Oscart. (Tavaly a Saul fia, idén a Mindenki című kisfilm kapta meg az elismerést.)

Jelentjük, az öreg kontinensen minden a legnagyobb rendben. Nemrég jelentették be az Európai Filmdíjak (EFA) nevezéseit, itt négy kategóriában is érintett a Testről és lélekről: a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb forgatókönyvíró és a legjobb színésznő kategóriákban jelölték elismerésre. Nem mellékesen: magyar egész estés fikciós mű sosem nyert még a legjobb film kategóriában az épp harmincéves díj történetében. Ennek nem feltétlenül az az oka, hogy a magyar filmek nem lettek volna legalább olyan jók, mint sokszor elismert spanyol, francia, olasz vagy angol konkurenseik. Csakhogy a díjakat odaítélő, mintegy háromezerkétszáz taggal rendelkező Európai Filmakadémia többnyire nemzeti alapon voksol. Filmes körökben azon szokás viccelődni, hogy ez alól kivételt képeznek a németek, akik becsületesen a legjobb filmre szavaznak – így a Berlinálét megnyerő Testről és lélekről most valós nyerési esélyekkel bír.

Noha az Európai Filmdíj elnyerése filmtörténeti esemény is lenne, nem ér fel rangban az Oscarhoz. Két évvel ezelőtt például a Saul fia stábja úgy döntött, nem is indul az Európai Filmdíjakért, annyira a tengerentúli elismerésre koncentrált. Épp ezért furcsa, hogy most még nyitott kérdés: mi történik az Enyedi-filmmel az Oscar-versenyben. Ugyan Magyarország már szeptember elején megnevezte, hogy a Testről és lélekrőlt nevezi a legjobb idegennyelvű film kategóriájában, az amerikai forgalmazó, a Netflix csak novemberben jelentette be a „szerzeményét” – miközben a vetélytársak már a szeptemberi torontói fesztivál óta kampányolnak.

Persze a Netflix elképzeléseit és terveit nem ismerjük – még tippjeink sem lehetnek –, hiszen nagyon fiatal, ám tetemes anyagi keretekkel rendelkező iparági szereplővel van dolgunk. Amúgy a legjobb idegennyelvű film kategóriában általában a Sony Pictures Classic (ők gondozták a Saul fiát), az A24 és a Fox Searchlight művei szoktak összecsapni.

Mivel a sikereinkre rendszerint büszke Magyar Nemzeti Filmalap konkrét összegekkel támogatja a magyar filmek nemzetközi jelenlétét és kampányait, megkerestük az intézményt, hogy a Testről és lélekről esetében milyen szerepet szánnak maguknak az Oscar-promócióban, de lapzártánkig nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A honlapon közzétett döntések alapján azonban úgy tűnik: még senki sem pályázott ilyen céllal az alapnál.

Eddig kiadatlan Kertész Imre-művek megjelentetését tervezik

Kiadatlan Kertész Imre-művek megjelentetését is tervezi a 88 éve született irodalmi Nobel-, Kossuth-, Herder- és József Attila-díjas magyar író, a Magyar Szent István Rend birtokosa nevét viselő intézet.

Kertész Imrének sokkötetnyi kiadatlan írása maradt hátra, köztük csak az 1960 és 2009 között született naplóinak teljes terjedelme előreláthatóan tíz kötetet tesz ki. Emellett hangoskönyv, interjúkötet, monográfia és műfordítások is szerepelnek a tervezett megjelenések között - mondta el Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet vezetője csütörtökön Budapesten. Kiemelte: elsődleges céljaik között van az író szellemi hagyatékának méltó gondozása, a róla szóló magán- vagy közgyűjteményekben fellelhető anyagok, dokumentumok összegyűjtése és feldolgozása.

Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány vezetője hangsúlyozta: a Kertész Imre Intézet céljaira a közalapítvány megvásárolta a Benczúr utca 46. szám alatti villaépületet 600 millió forintért a fővárosi önkormányzattól. Terveik szerint még idén sikerül kiírni a rossz állapotban lévő épület felújításáról szóló közbeszerzést. Az épületben helyezik el az intézet könyvtárát, az archívumot, emellett konferenciatermet és kulturális programok befogadására alkalmas teret is terveznek.

2016-ban Kertész Magdával, az író azóta elhunyt özvegyével létrejött megállapodás alapján a közalapítvány lett Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékának felhasználója és gondozója, valamint írói emlékének ápolója. A feladatok ellátására létrehozott Kertész Imre Intézet 2017. januárjában kezdte meg működését a kormány egymilliárd forintos támogatásával. A szerző kéziratainak jelentős részét ugyanakkor a Berlini Művészeti Akadémián létrehozott archívumban őrzik.

Hafner Zoltán kitért arra is: megkezdték az intézet gondozásába került elektronikus formában őrzött, sokezer oldalas anyag feldolgozását, valamint a 43 órányi hangfelvétel, 30 órányi televíziós- és filmfelvétel, valamint 1400 fénykép digitalizálását is. Az intézet gondozásában található anyagok között van számos, az életmű szempontjából is fontos személyes, családi dokumentum, valamint Kertész Imre 1948-49-ben írt újságcikkei is.

A Kertész Imre Intézet internetes oldala is hamarosan elérhető lesz, rajta számos korábban kiadatlan fényképpel, és az író saját kommentárjaival kísért részletes életrajzzal, bibliográfiával - fűzte hozzá. Hafner Zoltán elmondta azt is: november 30-án a Magyar Művészeti Akadémiával (MMA) közösen konferenciát szerveznek a 2016-ban elhunyt író életművéről.

Szerző