Orbánéknak üzentek? - Washington ellentart a fideszes nyomásnak

Publikálás dátuma
2017.11.11 06:00

Fotó: /
Az Egyesült Államok diplomáciai gyakorlatában példa nélküli, hogy egy fejlettnek számító európai országban, amely ráadásul az EU és a NATO tagja, állami forrásból támogassanak a helyi kormánytól független sajtótermékeket.

Világos jelzés: az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma aggódik a magyar sajtószabadság miatt – így kommentálta lapunknak Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, hogy az amerikai kormány demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó hivatala 200 millió forintos pályázatot írt ki a független vidéki sajtó megerősítésére Magyarországon.

Az Egyesült Államok diplomáciai gyakorlatában példa nélküli, hogy egy fejlettnek számító európai országban, amely ráadásul az EU és a NATO tagja, állami forrásból támogassanak a helyi kormánytól független sajtótermékeket. A lépés azonban nem váratlan: sok egyéb kritikus megnyilvánulás mellett 2011-es budapesti látogatása során Hillary Clinton külügyminiszter állt ki az akkor megszűnéstől fenyegetett Klubrádió, és általában a magyar sajtószabadság védelmében. 2012 márciusában az USA rendszerváltás-kori budapesti nagykövete, az azóta elhunyt Mark Palmer, illetve Charles Gati és Haraszti Miklós írt közös cikket írt a Washington Postban, amelyben a Szabad Európa Rádió 1993-ban beszüntetett magyar adásának újraindítását javasolták.

Az amerikai diplomácia egy éve támogatásáról biztosította a bezárt Népszabadság szerkesztőségét, néhány hete pedig a budapesti nagykövetséget ügyvivőként vezető David Kostelancik tartott beszédet az Magyar Újságírók Országos Szövetségében. Ebben azt mondta, hogy „a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett, anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen. A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett… Azok az újságírók, akik ezeknél a médiumoknál dolgoznak vagy dolgoztak, úgy tájékoztatták a követséget, hogy az új tulajdonosok diktálta szerkesztőségi irányvonalat kell követniük, és nem lehet kormánykritikus cikkeket megjelentetniük.”

A most kiírt pályázat végképp szertefoszlatja a magyar kormány és sajtója állításait, miszerint Washingtonban csak az utóvédharcot folytató „liberális” diplomaták bírálják Orbánék politikáját. Egy ilyen lépéshez nem csak a külügyi tárca legfelső vezetése, de a Fehér Ház hozzájárulása is kell. Az pedig már teljesen ismeretlen terepre vezetne, ha a magyar kormány megpróbálná megakadályozni a pályázat lebonyolítását vagy az azon nyertes médium tevékenységét. Kostelancik beszéde után a külügyi tárca tiltakozása jeleként bekérette az ügyvivőt, most egyelőre csak a kormányzati támogatásból fenntartott pestisracok.hu internetes lap demokráciaexportra panaszkodó cikkéből lehet következtetni a hivatalos helyek negatív reakciójára. Főleg, hogy Szijjártó Péter tárcája a 444 kérdésére csak annyit válaszolt:„szokatlan lépés, tanulmányozzuk a szándékot és a célt, egyelőre nem kívánjuk kommentálni.”

A magyar sajtónak szüksége van erre a támogatásra, azzal együtt, hogy hosszútávon nem ez a megoldás – hangsúlyozta Szent-Iványi István, hozzátéve: nem is lenne szerencsés, ha hazánkban más országok által fenntartott újságok működnének.

Az amerikai kormány határozott, éles hangú üzenetet küldött a magyar kabinetnek – vélekedett a Népszavának Polyák Gábor is. A médiajogász szerint Amerika vélhetően stratégiai okokból nem akarja, hogy a magyar médiarendszer tovább gyengüljön, sérülékenyebbé váljon. Egy centralizált médiarendszer ugyanis – mint a miénk – kitett az orosz befolyásnak, könnyű széles körben eljuttatni a putyini üzeneteket – vélekedett a szakértő. Polyák a pályázatról elmondta, hogy nyílt kiírás, tehát „tisztességesebben lehet ehhez a pénzhez hozzájutni, mint az állami reklámokhoz.”

Bár az amerikai pályázati pénzt csak a jövő évi választások után, májustól kezdik oda ítélni, rugalmasan egy vagy több médiumnak, azt nem lehet tudni, példastatuáló lesz-e a kezdeményezés más országok, esetleg multinacionális cégek részéről, mint ahogyan egyelőre az is bizonytalan, hogy a hajdani Szabad Európa Rádió valamilyen formában történő újraindítása ismét napirendre kerül-e.

Léthatáron
A megszűnés határán mozog, vagy már be is dőlt a vidéki független sajtóorgánumok – zömmel hírportálok – jó része. Számukra az USA-ból érkező pénzügyi támogatás valóban életmentő lehet, egyeseket pedig egyenes a halálból hozhat vissza. A közkedvelt, s a helyi hatalmasságok visszaéléseit rendre feltáró debreceni vagy.hu szeptember közepe óta nem frissül, a pénzhiány miatt ekkor függesztette fel munkáját a szerkesztőség, az utolsó főszerkesztő jelenleg Hollandiában, raktárosként dolgozik. Porcsin Zsolt a weblap alapítója a Népszavának elmondta: a hatalom folyamatosan véreztette ki az orgánumot, például úgy, hogy a helyi vállalkozások az önkormányzat bosszújától tartva nem mertek hirdetni az egyébként magas olvasottságú portálon.
A vagy.hu-nak féltucat olyan állandó szerzője volt, aki hetente legalább két írást publikált, de honoráriumot jellemzően nem tudtak fizetni nekik, mindannyian más munkából teremtették elő a megélhetésükhöz szükséges pénzt. Nem sokkal jobb a helyzet a Szabad Pécsnél, amelyet októberben a sajtószabadságért folytatott küzdelméért pár hete Népszabadság-díjjal tüntetett ki a megszüntetett lap szerkesztősége. Úgy tudjuk, a pécsiek országos hálótatot akartak létrehozni, hogy valamennyi nagyvárosban teret adjanak a nyilvánosságnak, s ne csak a kormányszócsővé avanzsált helyi médiumokból tájékozódjanak az emberek, ám végül - szintén megtorlástól, és üzletei ellehetetlenítésétől tartva - kifarolt mögülük a lehetséges befektetőjük. - D. J.


Az EU is támogatja a független újságírást

Az Európai Unió 7,5 millió euróval járul hozzá a Nyugat-Balkán térségében olyan új kezdeményezések létrejöttéhez, amelyek támogatják a független újságírást, illetve előmozdítják a regionális együttműködést a közszolgálati médiumok között - közölte az Európai Bizottság. A médiaszabadság egyike az uniós integráció feltételét jelentő politikai kritériumoknak, amelyeket az Európai Unióba belépni kívánó országok mindegyikének teljesítenie kell. A független média támogatása céljából az uniós bizottság - együttműködve a Demokráciáért Európai Alapítvánnyal - pénzügyi támogatási rendszert is életbe léptet új, független médiavállalkozások és kisléptékű kezdeményezések létrejöttének támogatása céljából.

Szerző
2017.11.11 06:00

Megtelt a Bem József tér, ezrek az ellenzéki tüntetésen

Publikálás dátuma
2018.10.23 16:14
Összellenzéki tüntetés 2018. október 23-án a Bem József téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Párton kívüli civilek, momentumosok és szocialisták együtt demonstrálnak Bem tábornok szobránál: Jeszenszky Géza levélben üzent: Moszkva fennhatósága helyett a nyugathoz kell tartoznunk.
Háromnegyede négykor startolt el az ellenzék összefogással megvalósuló demonstrációja, vagyis Közös Ellenzéki Tüntetés  – kezdésre majdnem megtelt a Bem József tér, ami kétezer embert jelenthet.
Jeszenszky Géza nem tudott részt venni a tüntetésen, de levelében azt írta : csatlakoznunk kell az európai ügyészséghez, hogy Magyarország kikerüljön Moszkva fennhatósága alól, és csatlakozzon a nyugati demokráciákhoz. Elsőként Lengyel Róbert, Siófok polgármestere szólalt fel, aki arra emlékeztetett, hogy 1956. október 23-án betelt a pohár. A magyaroknak elegük lett abból, hogy a rendszer azt a jelszót használta, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. A Nyugat démonizálásából és a Kelet simogatásából.  „Voltak apró szentjánosbogarak, akik tudták : baj lesz. Sokáig csendben voltak, mert a puszta gondolatot is büntették. Sokan manapság is úgy gondolják, az ország lehetne jobb. Tiszteletben tartom, hogy vannak akik elégedettek, de én a másik táborba tartozom. 2018 szentjánosbogarak egyre többen vannak” - mondta a polgármester.

„Orbán Putyin zsebében van”

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint akik ma együtt vannak, sok mindenben egyetértenek. Elsősorban az európai ügyészséghez való csatlakozásban. Jávor úgy véli,  Orbán strómanjai zsebéből egyre jobban kikandikál a miniszterelnök és a családja – Azt hiszik, rájuk semmilyen szabály nem vonatkozik, bármit megtehetnek. „Európa az önkényuralmukat veszélyezteti. Soha ennyien nem támogatták, hogy az EU-tagjai legyünk. Európa mi vagyunk. Orbán nem Európa ellen küzd, hanem ellenünk. 
„Orbán Putyin zsebében van, 62 évvel azután, hogy a magyar nép nemet mondott az orosz kizsákmányolásra. Nemcsak Magyarországot árulja el, magát Európát próbálja meg szétzilálni.”
 Néhány hónap múlva választások lesznek. Hányan lesznek ott olyanok, akik orosz zsoldban az unió kinyirásáért fáradoznak? Ha egy szétaprózott ellenzék áll fel a Fidesz ellen, Orbán nyer. Gondolkodjunk ezen. Én készen állok, állítsuk meg őket együtt” - mondta Jávor Benedek a tüntetésen.
2018.10.23 16:14
Frissítve: 2018.10.23 16:21

DK: most ugyanazért kell küzdeni, mint '56-ban

Publikálás dátuma
2018.10.23 16:00
Balról jobbra:Gyurcsány Ferenc, DK-elnök, Molnár Csaba DK-alelnök, Varju László DK képviselő a párt 2018. október 23-i megemléke
Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Ma sincs szabad sajtó, szabad gyülekezési lehetőség, Moszkvában dől el a magyar nép sorsa – sorolta a a vélt párhuzamokat a Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke a párt '56-os megemlékezésén. Gyurcsány Ferenc pártelnök nem szólalt meg az eseményen.
A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint ugyanazért kell küzdeni 2018-ban, mint 1956-ban: egy független és demokratikus jogállamért. Molnár Csaba, aki az ellenzéki párt EP-képviselője is, kedden a budapesti Nagy Imre-szobornál, a DK koszorúzása után újságíróknak azt mondta, 1956-ban Nagy Imre és társai egy független és demokratikus jogállamot szerettek volna a sajtó, a vallás és a gyülekezés szabadságával. A politikus úgy fogalmazott, most minden magyar állampolgár átérezheti, miért küzdöttek több mint hatvan évvel ezelőtt, mivel ugyanazok a szabadságok hiányoznak, mint 1956-ban: ma sincs szabad sajtó, szabad gyülekezési lehetőség és moszkvai szobákban dől el a magyar nép sorsa.
Az 1950-es évek elnyomói azonban elfelejtették, hogy minden rendszer véget ér majd egyszer, és "ugyanígy nem látják ezt a mai rendszer elnyomói sem" - jelentette ki Molnár Csaba. Az alelnök szerint a DK azért hirdetett meg ellenállást, mert ugyanabban hisznek, mint 1956 hősei: nem szabad hagyni, hogy a szabadságot egy szűk csoport saját önös érdekéből elrabolja az emberektől.  Molnár azt is mondta, Nagy Imre miniszterelnök emlékét az "orbáni emlékezetpolitika" az elmúlt négy évben kitörölte a hivatalos magyar történelmi emlékezetből, a közeljövőben pedig a rá emlékező szobrot is el akarják távolítani a Parlament közeléből - írja az MTI.
A szerény részvétellel megtartott megemlékezésen csak Molnár szólalt fel; Gyurcsány Ferenc meg sem szólalt – sőt a DK élő közvetítésén szó szerint az alelnök mögött maradt – de hallgatott Varju László, a DK országgyűlési képviselője is.
2018.10.23 16:00