Orbánéknak üzentek? - Washington ellentart a fideszes nyomásnak

Publikálás dátuma
2017.11.11. 06:00

Az Egyesült Államok diplomáciai gyakorlatában példa nélküli, hogy egy fejlettnek számító európai országban, amely ráadásul az EU és a NATO tagja, állami forrásból támogassanak a helyi kormánytól független sajtótermékeket.

Világos jelzés: az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma aggódik a magyar sajtószabadság miatt – így kommentálta lapunknak Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, hogy az amerikai kormány demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó hivatala 200 millió forintos pályázatot írt ki a független vidéki sajtó megerősítésére Magyarországon.

Az Egyesült Államok diplomáciai gyakorlatában példa nélküli, hogy egy fejlettnek számító európai országban, amely ráadásul az EU és a NATO tagja, állami forrásból támogassanak a helyi kormánytól független sajtótermékeket. A lépés azonban nem váratlan: sok egyéb kritikus megnyilvánulás mellett 2011-es budapesti látogatása során Hillary Clinton külügyminiszter állt ki az akkor megszűnéstől fenyegetett Klubrádió, és általában a magyar sajtószabadság védelmében. 2012 márciusában az USA rendszerváltás-kori budapesti nagykövete, az azóta elhunyt Mark Palmer, illetve Charles Gati és Haraszti Miklós írt közös cikket írt a Washington Postban, amelyben a Szabad Európa Rádió 1993-ban beszüntetett magyar adásának újraindítását javasolták.

Az amerikai diplomácia egy éve támogatásáról biztosította a bezárt Népszabadság szerkesztőségét, néhány hete pedig a budapesti nagykövetséget ügyvivőként vezető David Kostelancik tartott beszédet az Magyar Újságírók Országos Szövetségében. Ebben azt mondta, hogy „a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett, anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen. A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett… Azok az újságírók, akik ezeknél a médiumoknál dolgoznak vagy dolgoztak, úgy tájékoztatták a követséget, hogy az új tulajdonosok diktálta szerkesztőségi irányvonalat kell követniük, és nem lehet kormánykritikus cikkeket megjelentetniük.”

A most kiírt pályázat végképp szertefoszlatja a magyar kormány és sajtója állításait, miszerint Washingtonban csak az utóvédharcot folytató „liberális” diplomaták bírálják Orbánék politikáját. Egy ilyen lépéshez nem csak a külügyi tárca legfelső vezetése, de a Fehér Ház hozzájárulása is kell. Az pedig már teljesen ismeretlen terepre vezetne, ha a magyar kormány megpróbálná megakadályozni a pályázat lebonyolítását vagy az azon nyertes médium tevékenységét. Kostelancik beszéde után a külügyi tárca tiltakozása jeleként bekérette az ügyvivőt, most egyelőre csak a kormányzati támogatásból fenntartott pestisracok.hu internetes lap demokráciaexportra panaszkodó cikkéből lehet következtetni a hivatalos helyek negatív reakciójára. Főleg, hogy Szijjártó Péter tárcája a 444 kérdésére csak annyit válaszolt:„szokatlan lépés, tanulmányozzuk a szándékot és a célt, egyelőre nem kívánjuk kommentálni.”

A magyar sajtónak szüksége van erre a támogatásra, azzal együtt, hogy hosszútávon nem ez a megoldás – hangsúlyozta Szent-Iványi István, hozzátéve: nem is lenne szerencsés, ha hazánkban más országok által fenntartott újságok működnének.

Az amerikai kormány határozott, éles hangú üzenetet küldött a magyar kabinetnek – vélekedett a Népszavának Polyák Gábor is. A médiajogász szerint Amerika vélhetően stratégiai okokból nem akarja, hogy a magyar médiarendszer tovább gyengüljön, sérülékenyebbé váljon. Egy centralizált médiarendszer ugyanis – mint a miénk – kitett az orosz befolyásnak, könnyű széles körben eljuttatni a putyini üzeneteket – vélekedett a szakértő. Polyák a pályázatról elmondta, hogy nyílt kiírás, tehát „tisztességesebben lehet ehhez a pénzhez hozzájutni, mint az állami reklámokhoz.”

Bár az amerikai pályázati pénzt csak a jövő évi választások után, májustól kezdik oda ítélni, rugalmasan egy vagy több médiumnak, azt nem lehet tudni, példastatuáló lesz-e a kezdeményezés más országok, esetleg multinacionális cégek részéről, mint ahogyan egyelőre az is bizonytalan, hogy a hajdani Szabad Európa Rádió valamilyen formában történő újraindítása ismét napirendre kerül-e.

Léthatáron
A megszűnés határán mozog, vagy már be is dőlt a vidéki független sajtóorgánumok – zömmel hírportálok – jó része. Számukra az USA-ból érkező pénzügyi támogatás valóban életmentő lehet, egyeseket pedig egyenes a halálból hozhat vissza. A közkedvelt, s a helyi hatalmasságok visszaéléseit rendre feltáró debreceni vagy.hu szeptember közepe óta nem frissül, a pénzhiány miatt ekkor függesztette fel munkáját a szerkesztőség, az utolsó főszerkesztő jelenleg Hollandiában, raktárosként dolgozik. Porcsin Zsolt a weblap alapítója a Népszavának elmondta: a hatalom folyamatosan véreztette ki az orgánumot, például úgy, hogy a helyi vállalkozások az önkormányzat bosszújától tartva nem mertek hirdetni az egyébként magas olvasottságú portálon.
A vagy.hu-nak féltucat olyan állandó szerzője volt, aki hetente legalább két írást publikált, de honoráriumot jellemzően nem tudtak fizetni nekik, mindannyian más munkából teremtették elő a megélhetésükhöz szükséges pénzt. Nem sokkal jobb a helyzet a Szabad Pécsnél, amelyet októberben a sajtószabadságért folytatott küzdelméért pár hete Népszabadság-díjjal tüntetett ki a megszüntetett lap szerkesztősége. Úgy tudjuk, a pécsiek országos hálótatot akartak létrehozni, hogy valamennyi nagyvárosban teret adjanak a nyilvánosságnak, s ne csak a kormányszócsővé avanzsált helyi médiumokból tájékozódjanak az emberek, ám végül - szintén megtorlástól, és üzletei ellehetetlenítésétől tartva - kifarolt mögülük a lehetséges befektetőjük. - D. J.


Az EU is támogatja a független újságírást

Az Európai Unió 7,5 millió euróval járul hozzá a Nyugat-Balkán térségében olyan új kezdeményezések létrejöttéhez, amelyek támogatják a független újságírást, illetve előmozdítják a regionális együttműködést a közszolgálati médiumok között - közölte az Európai Bizottság. A médiaszabadság egyike az uniós integráció feltételét jelentő politikai kritériumoknak, amelyeket az Európai Unióba belépni kívánó országok mindegyikének teljesítenie kell. A független média támogatása céljából az uniós bizottság - együttműködve a Demokráciáért Európai Alapítvánnyal - pénzügyi támogatási rendszert is életbe léptet új, független médiavállalkozások és kisléptékű kezdeményezések létrejöttének támogatása céljából.

Szerző

Balog: Soros nem a mi világunkat támogatja

Publikálás dátuma
2017.11.10. 22:22
Balog Zoltán a Védjük meg Magyarországot! című fórumon. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Az emberi erőforrások minisztere szerint Soros György nem "a mi világunkat támogatja", a nyitott társadalomról alkotott koncepciója - amely szerint mindazt a világból, ami ide akar jönni, be kell engedni - nem szól arról, hogy milyen erkölcsi alapon van bárkinek joga idejönni és azt gondolni, elveheti azt, ami a miénk.

Balog Zoltán pénteken, a fővárosi XVII. kerületben tartott, a nemzeti konzultációról szóló lakossági fórumon elmondta: a Soros György által felvázolt terv célja, hogy egymillió migráns jöjjön Európába. Az, hogy egy milliárdosnak ilyen tervei vannak kevésbé lenne veszélyes, mint hogy e mögé beáll egy egész intézményrendszer. Az Európai Parlamentben olyan áttelepítési programokat támogatnak, amelyek éppen megfelelnek ennek a tervnek - tette hozzá. Hangsúlyozta: Magyarországon meg kell védeni a munkahelyeket, a minimálbér emelést, a növekvő közbiztonságot, a rezsicsökkentést és a családok támogatását.

A "Soros-hálózatról" szólva azt mondta, hogy az Európai Parlament 226 képviselője Soros György "fizetési listáján van". Ők Soros György megbízható szövetségesei - jegyezte meg.

Mint a miniszter mondta, Magyarországon is vannak olyan ellenzéki politikusok, akik támogatnák a kerítés lebontását, továbbá a kötelező betelepítési kvótát a teljes ellenzék el tudja fogadni.

A déli határzár előtt volt olyan időszak, hogy napi 10 ezer ember érkezett ellenőrizetlenül Magyarországra - közölte Balog Zoltán, hozzátéve: Soros György arról is írt, hogy számukra a legnagyobb akadályt a nemzeti határok jelentik. Mi "ezeket az akadályokat nem is szeretnénk lebontani, mindaddig, míg ez a veszély fennáll" - fogalmazott a miniszter. Kitért arra, hogy a bevándorlás kezdete óta súlyos terrorista merényletek történtek Európában.

Balog Zoltán rámutatott arra is, hogy ENSZ és NATO előrejelzések szerint az elkövetkező években 34-36 millió ember készül majd arra, hogy Európa felé elhagyja a hazáját.

Elmondta azt is, hogy a bevándorlást ellenző tagállamokat folyamatosan támadják és fenyegetik Brüsszelből.

"Nem a migránsokat gyűlöljük, hanem a migrációt utasítjuk el" - hangsúlyozta Balog Zoltán hozzátéve: akinek segítségre van szüksége, annak megpróbálnak segíteni, de "az értelmetlen segítség növeli a bajt". Mint mondta, "ne a bajt hozzuk ide, hanem a segítséget vigyük oda".

Dunai Mónika (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő a fórumon elmondta, a kormány által elindított nemzeti konzultáció célja, hogy kikérje minden magyar állampolgár véleményét, mit gondol a közös a jövőnkről, milyen Európában, milyen Magyarországon szeretne élni.

A kormánypárti politikus kijelentette: az ellenzék a "Soros-terv" végrehajtásán dolgozik.

Szerző

Szikora János tagadja a szexuális zaklatás vádját

Publikálás dátuma
2017.11.10. 21:59
Szikora János FOTÓ: Népszava

A szexuális zaklatás és a hatalommal való visszaélés minden formáját mélységesen elítélem, és fontosnak tartom, hogy mielőbb megtaláljuk üldözésének megfelelő törvényes kereteit. Megengedhetetlennek tartom, hogy valaki büntetlenül, a bosszúállás szándékával a valóságot ilyen módon eltorzítsa! - áll Szikora János pénteki közleményében, amelyből az Index idéz.

A székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója arra reagált, hogy Kátai István színész az ATV Egyenes beszéd című műsorában csütörtök este zaklatással vádolta meg. Kátai elmondása szerint évekkel ezelőtt látta, ahogy a rendező megfogdos egy színitanodás fiatal lányt.

Szikora János a közleményében azt írja, Kátai a személyét súlyosan kompromittáló kijelentéseket tett. Szerinte, bár Kátai István Facebook-oldalán az áll, hogy a Vörösmarty színház színésze, ez nem igaz, soha nem is volt az. (Amúgy a színész Wikipedia-oldalán tényleg nem szerepel, hogy valaha a Vörösmarty színésze lett volna.)

Ezúton kijelentem hogy Kátai István soha nem volt a Vörösmarty Színház színésze, ő a Vörösmarty Színház büfése volt, amely szerződését összeférhetetlen, botrányos magaviselete miatt 2016. december 14-én december 31-i hatállyal megszüntettem. Ezt követően több tanú egybehangzó állítása szerint a büfében számos alkalommal ezt kiabálta: - Ezt meg fogom bosszulni! Ezt nem viszi el szárazon! - írja Szikora a közleményében.

Azt is írja, hogy a Kátai által az ATV-ben vázolt eset a valóságban soha nem történt meg, ilyen jelenetnek soha nem volt szereplője, szexuális zaklatás, hatalommal való visszaélés nem történt.

Szerző