Világos jelzés: az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma aggódik a magyar sajtószabadság miatt – így kommentálta lapunknak Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, hogy az amerikai kormány demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó hivatala 200 millió forintos pályázatot írt ki a független vidéki sajtó megerősítésére Magyarországon.
Az Egyesült Államok diplomáciai gyakorlatában példa nélküli, hogy egy fejlettnek számító európai országban, amely ráadásul az EU és a NATO tagja, állami forrásból támogassanak a helyi kormánytól független sajtótermékeket. A lépés azonban nem váratlan: sok egyéb kritikus megnyilvánulás mellett 2011-es budapesti látogatása során Hillary Clinton külügyminiszter állt ki az akkor megszűnéstől fenyegetett Klubrádió, és általában a magyar sajtószabadság védelmében. 2012 márciusában az USA rendszerváltás-kori budapesti nagykövete, az azóta elhunyt Mark Palmer, illetve Charles Gati és Haraszti Miklós írt közös cikket írt a Washington Postban, amelyben a Szabad Európa Rádió 1993-ban beszüntetett magyar adásának újraindítását javasolták.
Az amerikai diplomácia egy éve támogatásáról biztosította a bezárt Népszabadság szerkesztőségét, néhány hete pedig a budapesti nagykövetséget ügyvivőként vezető David Kostelancik tartott beszédet az Magyar Újságírók Országos Szövetségében. Ebben azt mondta, hogy „a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett, anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen. A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett… Azok az újságírók, akik ezeknél a médiumoknál dolgoznak vagy dolgoztak, úgy tájékoztatták a követséget, hogy az új tulajdonosok diktálta szerkesztőségi irányvonalat kell követniük, és nem lehet kormánykritikus cikkeket megjelentetniük.”
A most kiírt pályázat végképp szertefoszlatja a magyar kormány és sajtója állításait, miszerint Washingtonban csak az utóvédharcot folytató „liberális” diplomaták bírálják Orbánék politikáját. Egy ilyen lépéshez nem csak a külügyi tárca legfelső vezetése, de a Fehér Ház hozzájárulása is kell. Az pedig már teljesen ismeretlen terepre vezetne, ha a magyar kormány megpróbálná megakadályozni a pályázat lebonyolítását vagy az azon nyertes médium tevékenységét. Kostelancik beszéde után a külügyi tárca tiltakozása jeleként bekérette az ügyvivőt, most egyelőre csak a kormányzati támogatásból fenntartott pestisracok.hu internetes lap demokráciaexportra panaszkodó cikkéből lehet következtetni a hivatalos helyek negatív reakciójára. Főleg, hogy Szijjártó Péter tárcája a 444 kérdésére csak annyit válaszolt:„szokatlan lépés, tanulmányozzuk a szándékot és a célt, egyelőre nem kívánjuk kommentálni.”
A magyar sajtónak szüksége van erre a támogatásra, azzal együtt, hogy hosszútávon nem ez a megoldás – hangsúlyozta Szent-Iványi István, hozzátéve: nem is lenne szerencsés, ha hazánkban más országok által fenntartott újságok működnének.
Az amerikai kormány határozott, éles hangú üzenetet küldött a magyar kabinetnek – vélekedett a Népszavának Polyák Gábor is. A médiajogász szerint Amerika vélhetően stratégiai okokból nem akarja, hogy a magyar médiarendszer tovább gyengüljön, sérülékenyebbé váljon. Egy centralizált médiarendszer ugyanis – mint a miénk – kitett az orosz befolyásnak, könnyű széles körben eljuttatni a putyini üzeneteket – vélekedett a szakértő. Polyák a pályázatról elmondta, hogy nyílt kiírás, tehát „tisztességesebben lehet ehhez a pénzhez hozzájutni, mint az állami reklámokhoz.”
Bár az amerikai pályázati pénzt csak a jövő évi választások után, májustól kezdik oda ítélni, rugalmasan egy vagy több médiumnak, azt nem lehet tudni, példastatuáló lesz-e a kezdeményezés más országok, esetleg multinacionális cégek részéről, mint ahogyan egyelőre az is bizonytalan, hogy a hajdani Szabad Európa Rádió valamilyen formában történő újraindítása ismét napirendre kerül-e.
A megszűnés határán mozog, vagy már be is dőlt a vidéki független sajtóorgánumok – zömmel hírportálok – jó része. Számukra az USA-ból érkező pénzügyi támogatás valóban életmentő lehet, egyeseket pedig egyenes a halálból hozhat vissza. A közkedvelt, s a helyi hatalmasságok visszaéléseit rendre feltáró debreceni vagy.hu szeptember közepe óta nem frissül, a pénzhiány miatt ekkor függesztette fel munkáját a szerkesztőség, az utolsó főszerkesztő jelenleg Hollandiában, raktárosként dolgozik. Porcsin Zsolt a weblap alapítója a Népszavának elmondta: a hatalom folyamatosan véreztette ki az orgánumot, például úgy, hogy a helyi vállalkozások az önkormányzat bosszújától tartva nem mertek hirdetni az egyébként magas olvasottságú portálon.
A vagy.hu-nak féltucat olyan állandó szerzője volt, aki hetente legalább két írást publikált, de honoráriumot jellemzően nem tudtak fizetni nekik, mindannyian más munkából teremtették elő a megélhetésükhöz szükséges pénzt. Nem sokkal jobb a helyzet a Szabad Pécsnél, amelyet októberben a sajtószabadságért folytatott küzdelméért pár hete Népszabadság-díjjal tüntetett ki a megszüntetett lap szerkesztősége. Úgy tudjuk, a pécsiek országos hálótatot akartak létrehozni, hogy valamennyi nagyvárosban teret adjanak a nyilvánosságnak, s ne csak a kormányszócsővé avanzsált helyi médiumokból tájékozódjanak az emberek, ám végül - szintén megtorlástól, és üzletei ellehetetlenítésétől tartva - kifarolt mögülük a lehetséges befektetőjük. - D. J.
Az EU is támogatja a független újságírást
Az Európai Unió 7,5 millió euróval járul hozzá a Nyugat-Balkán térségében olyan új kezdeményezések létrejöttéhez, amelyek támogatják a független újságírást, illetve előmozdítják a regionális együttműködést a közszolgálati médiumok között - közölte az Európai Bizottság. A médiaszabadság egyike az uniós integráció feltételét jelentő politikai kritériumoknak, amelyeket az Európai Unióba belépni kívánó országok mindegyikének teljesítenie kell. A független média támogatása céljából az uniós bizottság - együttműködve a Demokráciáért Európai Alapítvánnyal - pénzügyi támogatási rendszert is életbe léptet új, független médiavállalkozások és kisléptékű kezdeményezések létrejöttének támogatása céljából.
