Korlátozza a posta a csomagfeladást

Publikálás dátuma
2017.11.11 06:22
FOTÓ: Népszava
Fotó: /

Csomagfeladási limitet vezet be a Magyar Posta november 15-től visszavonásig. A belföldi csomag, futár és expressz piacon a maga 35 százalékos részesedésével piacvezető cég honlapján szereplő tájékoztatás szerint az intézkedés kizárólag a nem szerződéses ügyfeleket érinti, akik naponta legfeljebb 5 darab MPL Üzleti csomagot és 5 darab MPL Netcsomagot adhatnak fel. Úgy tudjuk a szerződéses ügyfelekre vonatkozóan is lesznek korlátozások. Nekik - szintén a magas szintű szolgáltatási színvonal fenntartására hivatkozva - azt írták: 2017. november 20-tól átmenetileg, határozatlan időre szüneteltetik az egyedi vagy extra kezelést igénylő küldemények szállítását. 

Szerző
2017.11.11 06:22

Beragadt a kamat

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:19

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A jegybank továbbra is ragaszkodik a 0,9 százalékos alapkamathoz, miközben az infláció már 3 százalék felett jár.
Több, mint két esztendeje, 2016 májusa óta Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamaton, az 0,9 százalékon áll. A maga laza kamatpolitikájával az MNB lassacskán egyedül marad a tőkepiacon, hiszen még az Egyesült Államokban is csak azon van vita, hogy hány alkalommal emeljenek a kamaton, és az Európai Központi Bank is legkésőbb a jövő ősszel hozzálát a szigorító, vagyis magasabb eurókamatot alkalmazó monetáris politikájához.  Az MNB jövendő céljairól a keddi magyarázatnál feltehetően többet elárul majd a következő kamatdöntéssel egyidejűleg egy hónap múlva megjelenő negyedéves inflációs jelentés.  A mostani jegybanki közleményből egyértelműen kiderül, hogy az 5-8 negyedévre előretekintő prognózisuk szerint csak 2019 közepére érjük el a 3 százalékos inflációs küszöböt, amire elvileg kamatemeléssel kellene válaszolni. Az elemzők szerint azonban 2020-ig minden marad a régiben. Addig is mindenféle eszközzel élnek majd Matolcsy Györgyék, csak ne kelljen a kamathoz hozzányúlni.  Az MNB rendszeresen hangoztatja, hogy számára mennyire fontos az infláció. Ezzel kapcsolatban Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője emlékeztetett arra, hogy az erősödő inflációs nyomás a következő hónapokban is érezhető lehet, a júliusi – egy évre visszatekintő - fogyasztói árindex már 3,4 százalékos volt, és a pénzromlás ütemét jól reprezentáló üzemanyagok - az olajárfolyam korábbi emelkedése és a forint gyengülése miatt -, egy év alatt 17,8 százalékkal drágultak. Az elemző azzal számol, hogy az év hátralévő részében 65 dollár felett marad a kőolaj hordókénti árfolyama, és a dollár-forint jegyzésében sem lesz érdemi elmozdulás. Így az átlagos éves infláció 2018-ban meghaladhatja a jegybank legutóbbi, 2,8 százalékos prognózisát, de még a 3 százalékos célszint alatt maradhat. Számítása szerint,  ha az év hátralévő részében az infláció rendre 3,3-3,4 százalék körül alakul, akkor is csak 2,8 - 2,9 százalékos lesz az éves átlag. Az Equilornál arra számítanak, hogy a forint árfolyama rövid távon leginkább a Törökországból érkező hírekre lehet érzékeny, a többi feltörekvő piaci devizához hasonlóan, azonban az elmúlt hetekben jól láthatóan csökkent a reakció nagysága, masszív eladói nyomás esetén is visszafogottnak mondható volt a forint gyengülése. Összességében az euró-forint árfolyama – rövid távon – a 318-325-ös, míg középtávon a 318-330-as sávban mozoghat. Arra nem számítanak, hogy a jegyzés tartósan visszatérne a 318-as szint alá.  A Monetáris Tanács egyébként bizakodó, közleményük szerint az ország finanszírozási képessége tartósan magas, a fiskális folyamatok fenntarthatóak, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság folyamatosan zsugorodik. A devizaadósság aránya is jelentősen csökkent. Az ősszel bevezetendő adósságfék-szabályozás a lakáshitelezés egészséges szerkezetű, fenntartható növekedését segíti elő - írta a Monetáris Tanács.  Ugyanakkor az alacsony alapkamat nem ösztönöz megtakarításra, a költségvetés kétségtelenül megtakarít a kedvező állampapír kamatokon, ugyanakkor a lakosságot veszteség éri az importtermékek vásárlása és külföldi utazásai során.   
2018.08.21 19:19
Frissítve: 2018.08.21 19:19

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27