Rémfilmbe illő felfedezést tettek a tudósok a brazíliai őserdőben: egy gombafaj át tudja venni az irányítást egyes hangyák mozgása fölött, és nagyjából tíz nap alatt megöli a megtámadott állatot. Az O. unilateralis nevű gomba elképesztő életciklusa során végig a gazdaállatban fejlődik. A Proceedings of the National Academy of Sciences című amerikai tudományos folyóirat friss számában a svájci Maridel Fredericksen zoológus által jegyzett tanulmány egy nemzetközi interdiszciplináris kutatócsoport hosszú munkájára támaszkodik. Az eredmény egészen biztosan megragadja a horrorra szakosodott alkotók fantáziáját.
A fán élő lóhangya (Camponotus castaneus) a fertőzéstől először „zombivá” változik, vagyis azt teszi, amit a gomba szeretne. Elhagyja a bolyt, lemászik az esőerdő nedves, a gomba fejlődésének jobban kedvező altalajára, ahol egy falevél hátulján rögzíti magát, és bénán várja, amíg a parazita teljesen kifejlődik a testében.
A gomba új áldozatokat „kereső” spórái végül valósággal kirobbannak az akkorra már elpusztult hangya fejéből. Ezért sokáig azt feltételezték, hogy a gomba eleve a hangya agyában növekszik. Fredericksen és kollégái azonban a hangya szöveteinek elektronmikroszkópos vizsgálatával rájöttek, hogy az O. unilateralis a gazdaállat izmait támadja meg, bennük indul növekedésnek, és közben genetikailag módosítja a hangya sejtjeit. A gomba a hangya potrohát, torát és fejét is befonja, gyakorlatilag beborítja a még élő rovart. Normális esetben az agy küldi az izmokhoz az azokat mozgásra késztető impulzusokat, ám a gomba eléri, hogy az izmok a rátelepedett gombasejtek „akaratát" hajtsák végre. A folyamat közben vannak olyan napok, amikor gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, hogy a még élő lény mennyiben tekinthető hangyának, és mennyiben gomba. A kutatók azt is feltételezik, hogy a gomba valamiképpen azt is befolyásolni tudja, mennyi ideig maradjon életben a parazita teljes kifejlődését szolgáló gazdaállat.
A Gizmodo című internetes lapnak nyilatkozó tudósok szerint az O.unilateralis által a hangyák akaratának kikapcsolására használt vegyületek nagy távlatokat nyitnak az orvostudományban és a gyógyszergyártásban. A közeljövőben többek között azt kezdik vizsgálni, hogyan befolyásolja a gomba a hangya biológiai óráját, illetve miképpen tudja a saját érdekének megfelelően időzíteni a gazdaállat ideg-és izomszöveteit szabályozó vegyületek (proteinek) adagolását. Azt azonban a kutatók is elismerik, hogy már eddigi felfedezésük is meglehetősen aggasztó: a zombik ugyanis, ha nem is pont olyanok, mint a filmekben a temetőkből kitóduló halottak, nagyon is léteznek.
