Horror a brazil dzsungelben

Publikálás dátuma
2017.11.11. 06:13

Egy gombafajta át tudja venni az irányítást a megtámadott hangya izmai fölött. A gazdaállat a parazita számára kellemes helyet keres, majd tíz napig is dermedten várja a halált.

Rémfilmbe illő felfedezést tettek a tudósok a brazíliai őserdőben: egy gombafaj át tudja venni az irányítást egyes hangyák mozgása fölött, és nagyjából tíz nap alatt megöli a megtámadott állatot. Az O. unilateralis nevű gomba elképesztő életciklusa során végig a gazdaállatban fejlődik. A Proceedings of the National Academy of Sciences című amerikai tudományos folyóirat friss számában a svájci Maridel Fredericksen zoológus által jegyzett tanulmány egy nemzetközi interdiszciplináris kutatócsoport hosszú munkájára támaszkodik. Az eredmény egészen biztosan megragadja a horrorra szakosodott alkotók fantáziáját.

A fán élő lóhangya (Camponotus castaneus) a fertőzéstől először „zombivá” változik, vagyis azt teszi, amit a gomba szeretne. Elhagyja a bolyt, lemászik az esőerdő nedves, a gomba fejlődésének jobban kedvező altalajára, ahol egy falevél hátulján rögzíti magát, és bénán várja, amíg a parazita teljesen kifejlődik a testében.

A gomba új áldozatokat „kereső” spórái végül valósággal kirobbannak az akkorra már elpusztult hangya fejéből. Ezért sokáig azt feltételezték, hogy a gomba eleve a hangya agyában növekszik. Fredericksen és kollégái azonban a hangya szöveteinek elektronmikroszkópos vizsgálatával rájöttek, hogy az O. unilateralis a gazdaállat izmait támadja meg, bennük indul növekedésnek, és közben genetikailag módosítja a hangya sejtjeit. A gomba a hangya potrohát, torát és fejét is befonja, gyakorlatilag beborítja a még élő rovart. Normális esetben az agy küldi az izmokhoz az azokat mozgásra késztető impulzusokat, ám a gomba eléri, hogy az izmok a rátelepedett gombasejtek „akaratát" hajtsák végre. A folyamat közben vannak olyan napok, amikor gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, hogy a még élő lény mennyiben tekinthető hangyának, és mennyiben gomba. A kutatók azt is feltételezik, hogy a gomba valamiképpen azt is befolyásolni tudja, mennyi ideig maradjon életben a parazita teljes kifejlődését szolgáló gazdaállat.

A Gizmodo című internetes lapnak nyilatkozó tudósok szerint az O.unilateralis által a hangyák akaratának kikapcsolására használt vegyületek nagy távlatokat nyitnak az orvostudományban és a gyógyszergyártásban. A közeljövőben többek között azt kezdik vizsgálni, hogyan befolyásolja a gomba a hangya biológiai óráját, illetve miképpen tudja a saját érdekének megfelelően időzíteni a gazdaállat ideg-és izomszöveteit szabályozó vegyületek (proteinek) adagolását. Azt azonban a kutatók is elismerik, hogy már eddigi felfedezésük is meglehetősen aggasztó: a zombik ugyanis, ha nem is pont olyanok, mint a filmekben a temetőkből kitóduló halottak, nagyon is léteznek.

Szerző

Figyelik az aszteroidákat

Publikálás dátuma
2017.11.11. 06:11
Illusztráció: Shutterstock
Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA tudósai által vezetett nemzetközi csillagászcsoport teszteli közösen létrehozott rendszerüket, amelynek feladata a valódi aszteroidák felkutatása. 

Már működik az aszteroidaveszélyt jelző nemzetközi rendszer is. Ez azért különösen fontos, hogy nyomon tudják követni az ütközéssel fenyegető aszteroidákat. Ha egy ilyen találkozik a Földdel, az ugyan nem végzetes, de komoly pusztításokat okozna. Júniusban vették észre azt a TC4-nek elnevezett kis, 10-30 méter átmérőjűre becsült aszteroidát, amely azután október 12-én biztonságos távolságban, 44 ezer kilométerre elhaladta a Föld mellett. Miközben figyelték pályáját, bebizonyosodott, hogy a résztvevő országok tudósai nagyszerűen tudnak együttműködni. Minderről szó volt a NASA 24 órás tévés programjában, még június 30-án, a Nemzetközi Aszteroida Napon. E nap névadója a Queen együttes gitárosa, Brian May, aki 2007-ben le is doktorált asztrofizikából. Egy aszteroidát is elneveztek róla: 52665 Brianmay.

Szerző

Meghalt Besznyák István onkológus

Publikálás dátuma
2017.11.09. 16:06
Fotó: Shutterstock
Életének 86. évében elhunyt Besznyák István akadémikus, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa - közölte az MTA csütörtökön.

A kedden elhunyt Széchenyi-díjas tudós a magyar onkológiai kutatások kimagasló alakja volt.

Besznyák István 1931-ben született Egerben. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát 1956-ban, majd patológiából, általános sebészetből és mellkassebészetből szakvizsgázott. 1977-ig az egyetemen kutatott és tanított, majd az Országos Onkológiai Intézetben folytatta pályafutását. 1984-től 1992-ig az intézet klinikai igazgatója volt.
Az orvostudományok doktora címet 1982-ben szerezte meg, az MTA levelező tagjává 1998-ban, rendes tagjává 2004-ben választották.

Besznyák István szakterülete a rákkutatás, a daganatellenes szerek és a sebészeti onkológia volt. Nevéhez kötődik a sebészeti onkológia korszerű irányzatainak magyarországi bevezetése és elterjesztése, elsősorban az emlő-, pajzsmirigy-, mellkas- és hasi daganatok kutatása területén.

Élénk tudományos közéleti tevékenységet folytatott: számos hazai és nemzetközi szakmai szervezet elnökségének, illetve több rangos külföldi szakmai lap szerkesztőbizottságának volt tagja. Eredményeit 2001-ben Szent-Györgyi-díjjal, 2002-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.

Szerző