Horror a brazil dzsungelben

Publikálás dátuma
2017.11.11 06:13

Egy gombafajta át tudja venni az irányítást a megtámadott hangya izmai fölött. A gazdaállat a parazita számára kellemes helyet keres, majd tíz napig is dermedten várja a halált.

Rémfilmbe illő felfedezést tettek a tudósok a brazíliai őserdőben: egy gombafaj át tudja venni az irányítást egyes hangyák mozgása fölött, és nagyjából tíz nap alatt megöli a megtámadott állatot. Az O. unilateralis nevű gomba elképesztő életciklusa során végig a gazdaállatban fejlődik. A Proceedings of the National Academy of Sciences című amerikai tudományos folyóirat friss számában a svájci Maridel Fredericksen zoológus által jegyzett tanulmány egy nemzetközi interdiszciplináris kutatócsoport hosszú munkájára támaszkodik. Az eredmény egészen biztosan megragadja a horrorra szakosodott alkotók fantáziáját.

A fán élő lóhangya (Camponotus castaneus) a fertőzéstől először „zombivá” változik, vagyis azt teszi, amit a gomba szeretne. Elhagyja a bolyt, lemászik az esőerdő nedves, a gomba fejlődésének jobban kedvező altalajára, ahol egy falevél hátulján rögzíti magát, és bénán várja, amíg a parazita teljesen kifejlődik a testében.

A gomba új áldozatokat „kereső” spórái végül valósággal kirobbannak az akkorra már elpusztult hangya fejéből. Ezért sokáig azt feltételezték, hogy a gomba eleve a hangya agyában növekszik. Fredericksen és kollégái azonban a hangya szöveteinek elektronmikroszkópos vizsgálatával rájöttek, hogy az O. unilateralis a gazdaállat izmait támadja meg, bennük indul növekedésnek, és közben genetikailag módosítja a hangya sejtjeit. A gomba a hangya potrohát, torát és fejét is befonja, gyakorlatilag beborítja a még élő rovart. Normális esetben az agy küldi az izmokhoz az azokat mozgásra késztető impulzusokat, ám a gomba eléri, hogy az izmok a rátelepedett gombasejtek „akaratát" hajtsák végre. A folyamat közben vannak olyan napok, amikor gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, hogy a még élő lény mennyiben tekinthető hangyának, és mennyiben gomba. A kutatók azt is feltételezik, hogy a gomba valamiképpen azt is befolyásolni tudja, mennyi ideig maradjon életben a parazita teljes kifejlődését szolgáló gazdaállat.

A Gizmodo című internetes lapnak nyilatkozó tudósok szerint az O.unilateralis által a hangyák akaratának kikapcsolására használt vegyületek nagy távlatokat nyitnak az orvostudományban és a gyógyszergyártásban. A közeljövőben többek között azt kezdik vizsgálni, hogyan befolyásolja a gomba a hangya biológiai óráját, illetve miképpen tudja a saját érdekének megfelelően időzíteni a gazdaállat ideg-és izomszöveteit szabályozó vegyületek (proteinek) adagolását. Azt azonban a kutatók is elismerik, hogy már eddigi felfedezésük is meglehetősen aggasztó: a zombik ugyanis, ha nem is pont olyanok, mint a filmekben a temetőkből kitóduló halottak, nagyon is léteznek.

Szerző

A képernyő előtt töltött idő nem, de a tartalmak árthatnak a kamaszoknak

Publikálás dátuma
2019.04.20 12:12
Illusztráció
Fotó: Pexels
Egy új kutatás a korábbi tanulmányokkal ellentétben nem találtak összefüggést a képernyő előtt töltött idő és a kamaszok egészségi állapota között.
Lényegében nincs összefüggés a képernyő - tévé, számítógép, okostelefon - előtt töltött idő és a tinédzserek egészségi állapota között – állítják az Oxfordi Egyetem pszichológus kutatói, akik a Psychological Science című folyóiratban közölték eredményeiket. Kirívó esetekben azért a túlzásba vitt kütyüzés fizikailag is káros lehet, a nézett vagy olvasott tartalom pedig lelki sérüléseket okozhat - írta a Qubit.
A kutatók a terület korábbi tanulmányait, önbevalláson alapuló jelentéseket, és olyan vizsgálatokat is elemeztek, ahol az alanyoknak rögzíteniük kellett, bizonyos napszakokban mit csinálnak. Így összesen több mint 17 ezer amerikai, brit és ír kamasz 2011 és 2016 között rögzített adatait vizsgálva jutottak arra az eredményre, hogy 
mindegy, mennyi időt töltenek a tizenéves gyerekek online, videójátékokkal vagy tévénézéssel, akár lefekvés előtt is, a mentális egészségükre ez nincs hatással.
Az ennek ellenkezőjét állító korábbi tanulmányokkal többek közt módszertani problémái is voltak az oxfordi szakértőknek. A szerzők szerint sok tanulmány kizárólag önbevallásos jelentéseken alapul, de a függők sokszor alábecsülik, a ritkán tévézők-internetezők pedig túlbecsülik a képernyő előtt eltöltött idejüket. Amy Orben, a kutatás vezetője elmondta, hogy ezért választottak olyan tanulmányokat az elemzéshez, amelyek nagy adathalmazból dolgoztak, és a megfelelő kérdéseket tették fel.
„A robusztus elemzés arra enged következtetni, hogy a teljes lakosságra gyakorolt hatás túl kicsi ahhoz, hogy népegészségügyi problémának tekinthessük. Továbbá azt a széles körben elterjedt hiedelmet is megkérdőjelezi, hogy az elalvás előtti képernyőhasználat különösen káros a gyerekek mentális egészségére” – mondta a BBC-nek Max Davie, a brit gyermek-egészségügyi intézet orvosa.     

Nem az idő, a tartalom számít

Mások viszont arra figyelmeztettek, hogy a tanulmány állításain túl is van még mit vizsgálni a területen, hiszen például a mentális betegségeknek nem a képernyők előtt eltöltött idő, hanem a veszélyes online tartalmak a legfőbb okozói. Dubicka, a brit pszichiátriai intézet gyermekosztályának vezetője szerint 
„a tanulmány azt vizsgálja, hogy a gyerekek mennyi időt töltenek a képernyők előtt, de azt nem, hogy milyen kártékony tartalmakat láthatnak közben.
Frissítve: 2019.04.20 12:12

Kimutatták a világűr legrégebbi molekuláját

Publikálás dátuma
2019.04.18 18:18
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Biosphoto/ Alberto Ghizzi Panizza
Kimutatták az űrben az univerzum legrégebbi, az ősrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.
A felfedezés segíthet az univerzum korai fejlődési szakaszának jobb megértésében – közölte Rolf Güsten, a bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatója és csapata a Nature című tudományos lapban. A hélium-hidrid ionok voltak az első molekulák, amelyek a mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás után kialakultak. Bár az ionizált hidrogén és hélium kötéséből álló ionok létezését már 1925-ben kimutatták laborban, az űrben sokáig felfedezetlenek maradtak.
„Eddig egyszerűen nem léteztek megfelelő detektorok”
– mondta Güsten.
Több mint tíz éven át dolgozott a szakértő kollégáival, míg kifejlesztettek egy olyan nagyfelbontású spektrométert, amely érzékelni tudta az űrben a molekula sajátos infravörös sugárzását. A döntő jelentőségű méréseket végül egy repülő csillagvizsgálóvá alakított Boeing 747-esen végezték. A molekulát egy a Földtől 3000 fényévnyire lévő planetáris ködben találták meg. A kutatók azt remélik, hogy a felfedezés nyomán a jövőben jobban tudják modellezni az univerzum kialakulásának korai szakaszában lezajlott kémiai reakciókat - írta a Híradó.hu.
Frissítve: 2019.04.18 18:18