A reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából meghirdetett 2017-es emlékév elvileg december 31-ig tart, de a csúcseseményen – a Papp László Budapest Sportarénában tartott központi ünnepségen – már túl vagyunk. Orbán Viktor ezen a rendezvényen tette emlékezetes kijelentését, miszerint nem a véletlen műve, hanem az isteni gondviselés megnyilvánulása, hogy fideszes (hitvalló keresztény) kormánya van Magyarországnak.
Az emlékév előkészületei jóval 2017 előtt megkezdődtek. A hivatalos adatok szerint a kormány 2015-ben 420 millió forinttal, 2016-ban 530 millió forinttal, idén pedig több mint egymilliárd forinttal támogatta az emlékévhez kötődő (határokon átnyúló) programokat. Ezt az összeget nyáron 470 millió forinttal kiegészítették, így jön ki a nagyjából két és fél milliárd forint.
Összevetésül: a kormány nemrég döntött arról, hogy 2020-ig 9,7 milliárd forintot szán a katolikus premontrei rend alapításának 900-ik évfordulójához kapcsolódó fejlesztésekre.
A „reformáció jubileumának méltó megünneplésére” Reformáció Emlékbizottság alakult. A munka összehangolását – miniszteri biztosként – Hafenscher Károly evangélikus lelkész, az evangélikus egyház zsinatának lelkészi elnöke végezte. Hafenscher lapunknak elmondta, hogy a civil szervezeteknek és egyházaknak meghirdetett különféle pályázatok kiírásakor a puritán elveket is szerették volna érvényesíteni. A nagy költségvetéssel megvalósítható programok helyett jellemzően inkább vetélkedőket, kutatásokat, könyvek megjelentetését támogatták, vagy olyan rendezvények megszervezését, amelyek a helyi közösséget erősítették.
A reformátusokon és az evangélikusokon kívül az emlékbizottság a baptisták, metodisták, pünkösdisták, unitáriusok egyházával is együttműködött. A miniszteri biztos közlése szerint sok program költségét az egyházak – részben vagy egészben – saját költségvetésükből fedezték.
A jubileum alkalmából több településen szobrokat, emlékműveket avattak. A Budai Vár területén 60 millió forintból kialakított emlékforrástól eltekintve ezeket nem az emlékbizottság keretéből, hanem általában adakozásból és önkormányzati forrásokból (tehát szintén közpénzből) fizették. Hafenscher Károly kérdésünkre elmondta, hogy például a XVI. kerületben létrehozott – közel 340 millió forintba kerülő – „reformátorok tere” az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Bank támogatásából valósult meg.
