Trump meglepte a világot

Publikálás dátuma
2017.11.13 06:35
Fotó: AFP/Mikhail Klimentyev
Fotó: /
Nem egészen 24 órán belül tett két egymásnak gyökeresen ellentmondó kijelentést az ázsiai körúton tartózkodó amerikai elnök.

Donald Trumpnak sikerült ismét meglepnie a világot. Az amerikai elnök ugyanis 24 óra alatt két egymásnak teljesen ellentmondó kijelentést tett Oroszországnak az amerikai elnökválasztásban játszott szerepéről, beavatkozásáról. Szombaton ugyanis a vietnami APEC-csúcson résztvevő ingatlanmágnás azt mondta, találkozott Vlagyimir Putyinnal, s hisz az orosz elnöknek, aki azt állította, hogy hazája semmilyen szerepet sem játszott az amerikai elnökválasztás befolyásolásában. Putyin szerint ez teljesen légből kapott, hamis állítás, amint az is, hogy még az elnökválasztás előtt felvették volna a kapcsolatot Trump csapatával.

Az amerikai elnök ezzel kapcsolatban azt közölte, minden alkalommal, amikor Putyinnal találkozott, az orosz elnök tagadta az elnökválasztásba való beavatkozás vádját. „Mindig, amikor meglát, azt mondja, ’nem én tettem’, és tényleg hiszek is neki. Ha azt mondja, úgy is gondolja” – fejtette ki az amerikai elnök az Air Force One fedélzetén.

A Kreml első emberét szerinte „nagyon érzékenyen érintették a folyamatos vádaskodások” – tette hozzá Trump. „Azt mondta, semmi közük sem volt az intervencióhoz. Úgy hiszem, nagyon sértve érzi magát emiatt, ami nem jó az országunknak” – érvelt az amerikai elnök.

Putyin szót ejtett Wilbur Ross orosz érdekeltségeiről is. Az amerikai kereskedelmi miniszter neve felbukkant az ismert személyiségek offshore tevékenységét feltáró Paradise-aktákban. Az orosz elnök azonban úgy véli, semmi törvénytelenség sem történt, csak üzleti természetű ügymenetről volt szó. Wilburnak egy olyan hajózási társaságban vannak érdekeltségei, amelynek orosz kapcsolatai vannak. Az orosz elnök kifejtette továbbá, mély válságba került hazája és az Egyesült Államok kapcsolata, a Kreml azonban készen áll arra, hogy új fejezetet kezdjen e viszonyban, „hogy előre nézzünk és a jövőbe tekintsünk” – fejtette ki. Putyin azt közölte, teljesen normális párbeszédet folytatott az amerikai elnökkel. Trumpot civilizált, művelt személyiségnek írta le, aki kellemes tárgyalópartner.

A két fél közös nyilatkozatot adott ki Szíriáról. Megállapodtak abban, hogy továbbra is együttműködnek az Iszlám Állammal (IS) szembeni küzdelemben. Ugyanakkor az orosz elnök az Interfax hírügynökségnek azt is elmondta, jó ugyan, hogy ebben a helyzetben képesek egyáltalán bármiben megállapodni, „ez azonban nem elég”. Putyin rossz néven vette azt is, ahogyan az orosz médiumokkal bánnak az Egyesült Államokban.

Az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozással kapcsolatos ügynek azonban ezzel még nem volt vége. Vasárnap ugyanis az amerikai elnök saját magának mondott ellent a vietnami elnökkel, Tran Quai Danggal tartott sajtóértekezletén. Kifejtette ugyanis, csatlakozik az amerikai titkosszolgálatok véleményéhez, amelyek szerint Oroszország igenis beavatkozott az amerikai elnökválasztásba. A tőle megszokott stílusban kijelentette, „nagyon hiszek a titkosszolgálatainknak. Remek emberek vezetik”. Célja azonban az is, hogy normalizálja a viszonyt Oroszországgal. Moszkva ugyanis szerinte fontos szerepet játszhat az Észak-Korea miatt kialakult krízis megoldásában.

Megsértette a kis vezér
Donald Trumpot igen érzékenyen érintette, hogy Észak-Korea „kis vezére”, Kim Dzsong Un öregnek nevezte őt. „Miért sérteget engem, s nevez idősnek, amikor én sosem minősíteném őt alacsonynak és kövérnek?” A Twitteren – némi meglepetésre – hozzátette azt is: „Annyira próbálok a barátja lenni – egyszer talán sikerül is”. Trump már sajtóértekezletén azt közölte, előrelépést akarnak a jelenlegi helyzetben és nem provokációkat”. Előzőleg az észak-koreai média arról írt, az amerikai elnök „végigkuncsorogta Ázsiát”, hogy kiprovokálja a háborút. Később Trump ismét a Twitteren tett említést Észak-Koreáról azt állítván, Hszi Csin-ping kínai elnök azt ígérte neki, hogy Kína kiterjeszti a Phenjannal szembeni büntetőintézkedéseit.

2017.11.13 06:35

Ukrajna a magyar iskolákon bosszulná meg a kettős állampolgárságot

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:06

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A külügyminiszter arról beszélt, hogy véget vetnek az állampolgárság „osztogatásának”, és az oktatási törvényt hozta fel példának, mint ami fontos lehet a magyaroknak.
Magyarország elérte a tűréshatárt a kétoldalú kapcsolatokban, a magyarok nem fogják csak úgy osztogatni az állampolgárságot - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter egy pénteki kijevi televíziós beszélgetőműsorban.  Az 1+1 országos ukrán tévécsatorna vendégeként az ukrán diplomácia vezetője – Szijjártó Péter előző napi nyilatkozatára reagálva, amelyben a magyar miniszter „kifejezetten barátságtalan” lépésnek nevezte a beregszászi magyar konzulátuson állampolgársági eskütételről rejtett kamerával készített felvételek felhaszálását - elmondta: a következmények nagyon egyszerűek lesznek, ismét leülnek a magyarokkal tárgyalni. „Áttekintjük, hogyan hosszabbítható meg az átmeneti időszak az ukrán oktatási törvény esetében, ez fontos kérdés a számukra” – mondta Klimkin. Kifejtette azt is, hogy meg fogják beszélni a kárpátaljai „magyar tevékenység finanszírozását.” Adatai szerint tavaly 22 ezer magyar származású ukrán állampolgár részesült támogatásban. Kárpátalján minden ötödik magyar család kap támogatást – tette hozzá. „Hogyan, milyen pénzből, milyen mechanizmusokon keresztül? Éppen most vizsgáljuk” – közölte. Az Európai Unióban nincs egységes gyakorlat az állampolgárságot illetően, és az ukrán jogrend a kettős állampolgárságért nem ír elő semmilyen büntetést – emlékeztetett Pavlo Klimkin, felvetve új állampolgársági törvény szükségességét.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy az állampolgárság „osztogatását” tiltja a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény. Szerinte nem csak az állampolgárság osztogatása problematikus, hanem az is, hogy a beregszászi videófelvételen a konzuli munkatárs a magyar állampolgárság eltitkolását javasolja az ukrán hatóságok elől. Ez az ukrán törvények megsértésére irányuló felszólítás ukrán területen – mondta Klimkin. Az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán tett közzé egy olyan videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek Magyarország beregszászi konzulátusán. Az orgánum - közlése szerint - saját forrásból jutott hoza felvételhez .
Témák
Ukrajna
2018.09.21 21:06

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11