Égetni való szemetek

Publikálás dátuma
2017.11.13 06:22
FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Az égetőművekben és erőművekben hasznosítaná a kommunális és a mezőgazdasági hulladék nagy részét a kormány. Ez jelentős környezetszennyezéssel járna.

A kormány értelmezése szerint a hulladék újrahasznosítása nagyjából egyenlő az elégetésükkel. Legalábbis ez derült ki a Magyar Közlönyben közelmúltban megjelent kormányhatározatból. „A fenntartható hulladékgazdálkodás fejlesztésének érdekében szükséges intézkedésekről” címet viselő, kilenc pontból álló dokumentum szinte kizárólag a kommunális és a mezőgazdasági hulladékok elégetésének módozataival foglalkozik.

A kormányzati tervek között már korábban is szerepelt egy újabb hulladékégetőmű építése Budapesten, amire 50 milliárd forintot szántak. A program keretében további, kisebb helyi égetőművek is létesülnének, és a hulladékok egy részét a meglévő erőművek hasznosítanák.

A kormányhatározatból nem derül ki, miért részesíti előnyben a kabinet a hulladék elégetését az újrahasznosítással szemben, de az okok között szerepelhet, hogy az új, nagy fővárosi és a több kisebb helyi égető több tízmilliárdos beruházásából a kormányközeli cégek jelentős összegeket hasíthatnak ki maguknak. Ráadásul, ha a helyi égetőművek magánkézben működhetnek, a lakosságnak és a vállalkozásoknak termelt hő- és elektromos energiáért még biztos bevételi forráshoz is juttathatják az égetőmű tulajdonosát. Az sem kizárt, hogy a kormány rájött, mégsem olyan jó üzlet a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás, mert bonyolult logisztikai szervezést igényel és nincs akkora pénz benne, mint a szemétégetésben. További indok lehet, hogy a hulladék bizonyos megszorításokkal megújuló energiaforrásnak számít az EU-szabályozásban, vagyis az égetés az uniós megújulós célok teljesítéséhez is jól jönne.

Nem világos, hogy a kormányhatározat miért a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) nevezte meg a program felelősének, miközben a hulladékgazdálkodás a Földművelésügyi Minisztérium (FM) hatáskörébe tartozik. Ez a tárcák közti tilitoli is jelzi, milyen kár volt felszámolni az intézményes környezetvédelmet, és megszüntetni a környezetvédelmi tárcát. A kormányhatározat szakmailag nincs megalapozva - vélik a lapunk által megkérdezett szakértők.

A kormányhatározat végrehajtásából újabb kötelezettségszegési eljárás is lehet, ha ellehetetlenítik, hogy külföldről hozzanak be úgynevezett másodlagos tüzelőanyagot az erőművek - nyilatkozta a Népszavának Urbán Csilla, a Hulladék Munkaszövetség elnöke. Erre most azért van szükség, mert a korábban uniós forrásokból épült hulladék-utóválogatókból, mechanikai és biológiai kezelő művekből többnyire olyan rossz minőségű fűtőanyag kerül ki, amit nem szívesen vásárolnak meg az erőművek és a másodlagos tüzelőanyagot hasznosító vállalkozások. A kormányhatározatból arra lehet következtetni, hogy az állam mégis a hazai, rosszabb minőségű anyagok égetését kívánja erőltetni. Ezzel sérülhet a szabad kereskedelem uniós joga, aminél azonban nagyobb probléma a környezetszennyező és drága égetés a terjedése - jelezte a Humusz elnöke.

A szakmai szervezet képviselője azt is aggályosnak nevezte, hogy a kormányhatározat a másodlagos tüzelőanyagokat is kivenné a hulladék státuszból, és termékké minősítené át. Ez azt jelentené, hogy sokkal drágábban lehetne eladni ezt a tüzelőanyagot termékként, mint hulladékként, vagyis jobban megérné még az anyagában újrahasznosítható hulladékot is bedarálni más anyagokkal tüzelőanyagnak. Ezzel viszont tovább rombolják a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságát – említette Urbán Csilla. A korábbi kormányzati intézkedések már így is megroppantották a jól működő szelektív hulladékgyűjtő rendszereket is, és a lakossági szemléletformálásban is jelentős a visszalépés. Nehéz lesz bárkit is a szelektív hulladékgyűjtésre ösztönözni, ha azt látja, hogy végül az összes anyagot egybeöntik és őrlemény készül belőlük. Nehéz helyzetbe kerülhetnek a hulladék újrahasznosító vállalkozások is, hiszen ha az épülő égetőművek magasabb árat fizethetnek a hulladékért, akkor az újrahasznosítók kevesebb hulladékhoz juthatnak. A szakember szerint az sem igazán jó ötlet, hogy a kormányhatározat a meglévő erőműveknek is nagyobb szerepet szán a hulladékhasznosításban.

A legkorszerűbb szemétégetőkből is kerülhetnek káros anyagok a levegőbe, nem beszélve a nem erre a célra kialakított erőművekről.

A mezőgazdasági, illetve a zöldhulladék elégetése a távhőszolgáltatók kazánjaiban szintén fölvet aggályokat. A zöldhulladék külön gyűjtése, a lerakókból való eltérítése szerepel az uniós hulladékgazdálkodási stratégiában is - ezeket a természetes anyagokat komposztálásra, vagy biogázüzemek működtetésére kellene használni, nem elégetni. Ha a zöldhulladék nem kerül vissza a talajba komposztként, az a termőföldet is tönkreteszi, az égetéssel pedig a globális felmelegedésért felelősnek tartott szén-dioxidot juttatnak a légkörbe.

2017.11.13 06:22

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát. Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.18 09:03

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07