Másodfokon folytatódik az azbesztper

Az elhunyt felperesek családtagjai még bíznak abban, hogy az állam előbb-utóbb vállalja a felelősséget a lőrinci eternitüzem tevékenysége következtében bekövetkezett halálesetekért.

A mai napon másodfokon folytatódik Magyarország első azbesztpere a Fővárosi Ítélőtáblán. A Fővárosi Törvényszék júniusi elsőfokú ítélete után az azbeszt miatt megbetegedett, azóta elhunyt felperesek családtagjai még reménykednek abban, hogy az állam kénytelen lesz vállalni a felelősséget.

Korábban megírtuk: noha a bíróság első fokon megállapította az okozati összefüggést a Heves megyei Lőrinci és Zagyvaszántó határában található környezetszennyező, sokáig állami tulajdonban lévő eternitüzemből kikerülő azbesztszálak belégzése és a felperesek megbetegedése között, a kártérítési kereseteket minden esetben elutasította. Az indoklás szerint a halálos mezoteliómát (azbeszt miatt évtizedes lappangási idő után kialakuló mellhártyadaganat) okozó azbesztrostok legnagyobb valószínűséggel ugyan 1976 és 1985 között kerülhettek a betegek szervezetébe, a terület akkor hiába képezte az állam tulajdonát (a gyár 1996-ig működött állami vállalatok kezelésében), a kártérítési keresetet a gyár privatizációja utáni jogutód, az ETERCEM Kft-vel szemben kellett volna érvényesíteni. A cég felszámolása 2005-ben kezdődött, ebben az eljárásban kellett volna a betegeknek jelezniük kártérítési igényüket. A bíróság szerint az ügyben "az állam mögöttes felelőssége" sem vizsgálható.

A Népszava 2014 nyarán számolt be először arról, hogy a betegek közül nyolcan pert indítottak az állam ellen. A legtöbben Lőrincin és Zagyvaszántón éltek, sosem dolgoztak a gyárban. Onnan viszont a lakókörnyezetbe is jutott bőven szennyező anyag, ezt későbbi vizsgálatok is bebizonyították. Minthogy pedig a biztonsági előírásokat csak nagy vonalakban alkalmazta az azbesztfeldolgozó, tevékenysége miatt mégis megbetegedtek.

Így a per már évek óta tart, noha az ügyben gyorsított eljárást rendeltek el. A bíróság hónapokig azt sem tudta eldönteni, hogy ki jogosult az államot képviselni, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A jogi hercehurca oda vezetett, hogy a felperesek közül pedig már senki sem él, az elsőfokú ítéletet sem érték meg. Ügyüket jogutódlás útján családtagjaik viszik tovább. Ügyvédjük, Igyártó Gyöngyi - aki "magyar Csernobilként" szokta emlegetni a lőrinci-zagyvaszántói állapotokat - az elsőfokú ítélet kihirdetése után lapunknak úgy nyilatkozott: az ítéletet botrányosnak tartja, s ha kell, a strasbourgi emberi jogi bíróságig is elmennek. Úgy véli, a magyar állam kibújik a felelősség alól. Mint mondta, az állam felelősségének vizsgálata a bírói jogértelmezés kérdése. Egy dolog viszont tagadhatatlan: az emberek a gyár miatt lettek betegek és haltak meg.