Másodfokon folytatódik az azbesztper

Publikálás dátuma
2017.11.14 06:15
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Az elhunyt felperesek családtagjai még bíznak abban, hogy az állam előbb-utóbb vállalja a felelősséget a lőrinci eternitüzem tevékenysége következtében bekövetkezett halálesetekért.

A mai napon másodfokon folytatódik Magyarország első azbesztpere a Fővárosi Ítélőtáblán. A Fővárosi Törvényszék júniusi elsőfokú ítélete után az azbeszt miatt megbetegedett, azóta elhunyt felperesek családtagjai még reménykednek abban, hogy az állam kénytelen lesz vállalni a felelősséget.

Korábban megírtuk: noha a bíróság első fokon megállapította az okozati összefüggést a Heves megyei Lőrinci és Zagyvaszántó határában található környezetszennyező, sokáig állami tulajdonban lévő eternitüzemből kikerülő azbesztszálak belégzése és a felperesek megbetegedése között, a kártérítési kereseteket minden esetben elutasította. Az indoklás szerint a halálos mezoteliómát (azbeszt miatt évtizedes lappangási idő után kialakuló mellhártyadaganat) okozó azbesztrostok legnagyobb valószínűséggel ugyan 1976 és 1985 között kerülhettek a betegek szervezetébe, a terület akkor hiába képezte az állam tulajdonát (a gyár 1996-ig működött állami vállalatok kezelésében), a kártérítési keresetet a gyár privatizációja utáni jogutód, az ETERCEM Kft-vel szemben kellett volna érvényesíteni. A cég felszámolása 2005-ben kezdődött, ebben az eljárásban kellett volna a betegeknek jelezniük kártérítési igényüket. A bíróság szerint az ügyben "az állam mögöttes felelőssége" sem vizsgálható.

A Népszava 2014 nyarán számolt be először arról, hogy a betegek közül nyolcan pert indítottak az állam ellen. A legtöbben Lőrincin és Zagyvaszántón éltek, sosem dolgoztak a gyárban. Onnan viszont a lakókörnyezetbe is jutott bőven szennyező anyag, ezt későbbi vizsgálatok is bebizonyították. Minthogy pedig a biztonsági előírásokat csak nagy vonalakban alkalmazta az azbesztfeldolgozó, tevékenysége miatt mégis megbetegedtek.

Így a per már évek óta tart, noha az ügyben gyorsított eljárást rendeltek el. A bíróság hónapokig azt sem tudta eldönteni, hogy ki jogosult az államot képviselni, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A jogi hercehurca oda vezetett, hogy a felperesek közül pedig már senki sem él, az elsőfokú ítéletet sem érték meg. Ügyüket jogutódlás útján családtagjaik viszik tovább. Ügyvédjük, Igyártó Gyöngyi - aki "magyar Csernobilként" szokta emlegetni a lőrinci-zagyvaszántói állapotokat - az elsőfokú ítélet kihirdetése után lapunknak úgy nyilatkozott: az ítéletet botrányosnak tartja, s ha kell, a strasbourgi emberi jogi bíróságig is elmennek. Úgy véli, a magyar állam kibújik a felelősség alól. Mint mondta, az állam felelősségének vizsgálata a bírói jogértelmezés kérdése. Egy dolog viszont tagadhatatlan: az emberek a gyár miatt lettek betegek és haltak meg.

2017.11.14 06:15

Orbán állítólag 1,9 milliárdot is fizetne egy tenisztornáért

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:56

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
Erről Ion Țiriac román üzletember, egykori neves teniszező beszélt.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök hajlandónak mutatkozott arra, hogy megszerezze Magyarország számára egy részben általa tulajdonolt tenisztorna szervezési jogait – állította a főtér.ro cikke szerint Ion Țiriac román üzletember, egykori neves teniszező. Mint írják, Țiriac szombaton több bukaresti sajtóorgánum szerint is az időpontot és a körülményeket nem pontosítva azt mondta, a magyar kormányfő hatmillió eurót (vagyis körülbelül 1,9 milliárd forintot) ajánlott azért, hogy lemondjon a francia Roland Garros előtt egy héttel megrendezett genfi tenisztornáról, amelynek a jogait a román üzletember egy volt német teniszezővel közösen birtokolja. 
2018.09.23 14:56

Lukácsi Katalin, a keresztény véleményvezér

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:36

Fotó: /
Lukácsi Katalin Katolikus hitoktató, történész és zsidó közösségszervező, az ELTE doktori iskolájának hallgatója. A kormánypártok Ferenc pápával való konfrontációja, a Népszabadság- és a CEU-ügy miatt 2017-ben kilépett a KDNP-ből. Tavasszal a Viszlát, kétharmad kezdeményezést vezette, később ellenzéki tüntetések szónoka volt. Jelenleg közösségi médiamarketinggel ismerkedik, videoblogjának első posztját épp szombaton tette közzé a YouTube-on.
A Vasárnapi Hírek interjúja. A teljes cikket a lap eheti számában olvashatja.  – „Ne féljünk tévedni! Az én életem a tévedések láncolata” – ezt írta másfél éve, amikor a CEU-ügy betette a kaput, és kilépett a KDNP-ből. Nem tévedett ezzel is? Könnyebb boldogulni annak, aki barátságban van a kormánnyal. – Anyagilag rossz döntés volt, viszont a lelki szabadságom és az emberi jóllétem szempontjából mérhetetlenül jó. Egy percig nem bántam meg. Magyarországon ma valóban nehezebb kormánykritikusnak lenni, de attól tartok, eltúlozzuk a félelmet. Szavaztak annyian a pártállami felépítmény ellen, hogy ki tudjunk állni egymásért. – De az ellenzék fizetést nem tud adni… – Szerintem emiatt sem lett volna jó ötlet a parlamenti bojkott. Nem beszélünk róla, de a parlamenti vagy önkormányzati munka anyagilag is támogatja az ellenzéki programalkotást. – Nem lenne jobb makulátlannak maradni és várni, amíg a nemzet ezerforintonként kifizeti a rendszerváltás árát? – Ez nem a Fidesz-kormány pénze, hanem a magyar embereké. A politikához pénz is kell, ezt a demokrácia 29. évében meg kell tanulnunk. – Hajlok rá, hogy ne azonosítsam a Fidesz 2,8 milliós bázisát a korrupt, hibrid autoriter rezsimmel. De évente egy önhöz hasonló szavazó „kilépésével” sokára jutunk el a kormányváltásig…  – A kormányváltás mint célkitűzés kevés. Ha 51 százalékot kapott volna áprilisban egy ellenzéki erő, attól a NER fennmaradt volna. Bármennyire is irreálisnak tűnik, kétharmados többséget kell elérnie az ellenzéknek. – Ön egy keresztény mozgalomban gondolkodik. Ez lehet a jövő az érdemtelenül Fideszre szavazó okos, rendes konzervatívok számára?  – Fontos kérdés. Pápay Gyuri barátommal és a Viszlát, kétharmad! szervezőivel, Márki-Zay Péterrel egyre többen ismerjük föl, hogy a ma még fideszes szavazók nélkül kormányváltás sem képzelhető el, nemhogy rendszerváltás. Sokan közülük nem a jogállam lebontását vagy a korrupciót szeretik a Fideszben, hanem kereszténydemokrata konzervatívként nem látnak alternatívát, esetleg a családtámogatás előnyeit élvezik. Április tanulsága, hogy a romokban lévő ellenzékre is az ország fele szavazott, de a sikerhez reális alternatívát kell nyújtani. Olyan vezető ellenzéki erőnek kell kinőnie magát, amely meg tudja szólítani a ma még fideszes szavazókat. – Egy már létező pártról beszélünk vagy egy leendő szerveződésről? A választó szívesen olvas elméleteket, de leginkább arra kíváncsi: hogyan? – Erre még nincs válaszom, ahogy senkinek sincs. A hétköznapokban fog eldőlni, melyik pártok tudnak felépíteni maguknak olyan erős bázist majdhogynem a nulláról, amely magához tudja vonzani az útkeresőket. Ilyen kísérlet a 21. századi pártok összefogása, ők talán többet tudnának mondani azon túl, hogy „Orbán, takarodj!”. Valószínű, hogy egy mozgalom, ernyőszervezet is meg fog jelenni, amely az önkormányzati választásokra segít elfogadható jelölteket találni. Az új mozgalom, ha létrejön, politikusabb szervezet lesz a Közös Ország Mozgalomnál. – A 21. századi pártok között az LMP-re, a Jobbikra és a Momentumra gondoljunk?  – Az alapítása évét tekintve a DK is az, de tagságában és üzenetében az MSZP-hez áll közel. Szoktak támadni, mert a Jobbikért és a DK-ért is képes voltam kampányolni, kiálltam Bauer Tamás mint esélyes ellenzéki jelölt mellett. Nyitottabban gondolkodom, mint egy átlagos, Fideszből kiábrándult állampolgár. Baloldali családból jövök, eszembe sem jutna lehazaárulózni a Sargentini-jelentést megszavazókat. Nem nemzetellenesek, csak másként akarják szolgálni a hazát. Ha a különböző „ellenzékek” többet csatároznak egymással, mint amennyit a kormányt bírálják, azzal csak bebiztosítják a Fidesz hatalmát. De kávét rendelhet Orbán Viktor, amíg az első napirend előtti felszólaló Gyurcsány Ferenc. Amíg ő nem lép hátra, addig reménytelen a ma még kormánypárti szavazók megszólítása. Orbán és Gyurcsány sokak számára ugyanazt a stílust képviseli. Mérgezi a közéletünket, ahogy a kormánypártiak és a kormánykritikusok hazaárulózzák, birkázzák egymást. – Kérdeztem tíz éve én is Gyurcsány Ferenctől, nem akar-e pár évet pihenni, könyvet írni. De láthatóan nem akar.  – Nehéz elképzelni a DK-t nélküle, de nem lehetetlen. Sokat elmond a pártról, ha működésképtelen az aktuális vezetője nélkül… Az LMP is túlélte Schiffer András kilépését. – A parlamenti küszöbnél járnak, ha nem is emiatt.  – A ciklus elején vagyunk. Időben folytatják le önmaguk újragondolását. Szél Bernadett hátralépett, de ott van. Ahogy Vona Gábor visszalépésével a Jobbik is működőképes maradt, a legradikálisabb szélsőségesek kilépésével. – Sneider Tamás sem egy ultraliberális. – Nem mondom, hogy baloldalivá vagy emberi jogi élharcossá vált volna a Jobbik, de hitet tett a változás és a polgári Magyarország mellett, és keresztényként én hiszek a személyiségfejlődésben.

Lukácsi videóblogjának bejelentkező része:

Témák
interjú
2018.09.23 14:36