Előfizetés

Fekete péntek - Rövidre zárt karácsonyi bevásárlás

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2017.11.14. 06:20
Fotó: AFP/Sandy Huffaker
Alig néhány hétre szűkítette le az ünnepi szezont az Amerikából begyűrűző akciónap az online kereskedelemben.

Az ingyenes házhozszállítás a legfontosabb hívószó az online vásárlásnál – ezt mutatják a GfK Digital Connected Consumer legfrissebb kutatásának eredményei. Eszerint tízből heten többet vásárolnának a webáruházakban, ha nem kellene fizetniük a házhozszállításért. Az online vásárlást a többség egyébként is alapvetően az alacsonyabb árak miatt választja: az öt legfőbb vásárlásra ösztönző tényező egytől-egyig valamilyen árbeli engedményt jelent. Az ünnepi, szezonális kedvezmények, a napi akciók és a hűségprogramok csábítása ugyanakkor messze elmarad az ingyenes házhozszállítás vonzerejétől. Dörnyei Otília, a GfK logisztikai iparági szakértője szerint az olcsó kézbesítés iránti elvárás kényelmi szempontokra vezethető vissza, másrészt kiszámíthatóbb kedvezményt is jelent, mint például egy hűségprogram.

Az ingyenes házhozszállításról ugyanakkor egyre inkább kénytelenek lesznek lemondani a vásárlók – legalábbis, ha szeretnék idejében megkapni csomagjaikat. Nem lesz könnyű átvinni a változást, hiszen már most is látszik, hogy ahol ismét bevezettek egy vásárlási értékhatárt az ingyenességhez, ott átmenetileg visszaesett a rendelési szám. A nagyobb webáruházak ugyanis korábban igencsak elkényeztették vásárlóikat: tavaly szinte egész évben értékhatár nélküli ingyenes kézbesítést kínáltak, miután ez a piacszerzés egyik legegyszerűbb útja. Ezzel azonban saját maguk alatt is vágták a fát. Vásárlási minimum nélkül sokkal nehezebb a forgalmat tervezni, és megugrik a kisebb csomagok száma is, amelyeken viszont nem lehet akkora árrést realizálni, ami fedezné a szállítás költségeit.

Mert a szállításnak ára van, még ha nem is a vevő fizeti, hiszen a munkaerő- és benzinköltséget valakinek állnia kell. A futárcégek ráadásul a kiélezett versenyben kénytelenek voltak új, költséges szolgáltatásokat bevezetni: online címmódosítási lehetőséget, 24 órás garantált kézbesítést, helyszíni bankkártyás fizetést tettek lehetővé. Ennek költségeit viszont - az öngerjesztő, folyamatos akciózás miatt - nem tudták fölszámítani a vásárlóknak.

A befagyott kézbesítési díjak miatt a futárcégek nem képesek bért emelni, így a logisztikai szektorban is egyre nagyobb kihívást jelent a munkaerőhiány. Ez a folyamat egy fenntarthatatlan pályára állította az online piacot – mondja Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője, aki szerint a vásárlóknak el kell fogadniuk, hogy a magasabb szintű szolgáltatásért többet kell fizetni. Egyre több webáruház vállalja ezt be, és terheli meg ügyfelei számláját még utánvétdíjjal is. Ez mesterségesen tereli a vásárlókat a kereskedők számára előnyösebb előre fizetés irányába, amely esetében az elállások aránya kisebb, és fedezhetőbbé válnak a logisztikai költségek is.

Tömegvonzásról szól a fekete péntek
Az Amerikai Egyesült Államokban a karácsonyi bevásárlási láz hagyományosan a Hálaadást követő első pénteken kezdődik: ez az idén november 24-re esik. A Black Friday elnevezést ezzel kapcsolatban először 1966-ban használta a Philadelphiai Rendőrség a megnövekedett forgalom miatti dugókra utalva. A kereskedők viszont abban az értelemben használják a kifejezést, hogy ettől a naptól kezdve kezdenek a könyvelésben a veszteséget jelző pirosból átfordulni feketébe, vagyis nyereséget termelni. Az üzletek már hajnalban kinyitnak, és rendkívül alacsony, akár önköltség alatti árakat szabnak, igyekezve a tömegeket bevonzani. Sikerrel: a boltok előtt az emberek hosszú sorokban, órákat képesek várakozni – sokan szabadnapot is kivesznek -, majd amikor bejutnak, szabályszerűen lerohanják a boltokat. Az olcsó árucikkekért folyó harc időnként komoly sérülésekhez, olykor halálesethez is vezet.

Még így sem lesz egyszerű dolguk a futárcégeknek a közelgő ünnepi vásárlási dömping idején. A logisztikai cégek tavaly az egész évet tekintve több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre, ez az idén várhatóan 20 százalékkal emelkedni fog. A csomagok 30-40 százalékát a karácsonyt megelőző időszakban kell kézbesíteni, ami az elmúlt években alig egy hónapra szűkült az e-kereskedők által hazánkban is elterjesztett Black Friday miatt.

A Fekete Péntek nevű akció során webáruházak bizonyos termékekre 20-40, de akár 70 százalékos árengedményt is adnak. A slágertermékek a nagyobb műszaki cikkek és háztartási gépek, de népszerűek a játékok, a telefonok, tabletek is.

- Az idén a kereskedők 80 százaléka várhatóan valóban egy napra, november 24-re időzíti a Fekete Pénteket - véli Madar Norbert, emlékeztetve: a korábbi években az e-kereskedők össze-vissza akcióztak, kiszámíthatatlan helyzetet teremtve a vásárlók számára. Márpedig, ha a vásárló nem tud előre tervezni az akciókkal, akkor maguk a kereskedők sem tudják felmérni, mekkora árukészletre lesz szükségük, a futárcégek pedig nem tudnak előre kalkulálni a kiszállítandó áruval.

Fotó: AFP/Sandy Huffaker

Fotó: AFP/Sandy Huffaker

A webáruházak a Fekete Péntek első éveiben nem is voltak felkészülve ekkora forgalomnövekedésre. Drasztikusan – 30-40 százalékkal - alábecsülték a szükséges árukészletet, összeomlottak az informatikai rendszerek, a futárszolgálatok képtelenek voltak tartani a határidőket. Nem csoda, hiszen a Black Friday alaposan átalakította az addigi magyar karácsonyi bevásárlási szokásokat. Míg a korábbi években októbertől fokozatosan, kiszámíthatóan emelkedett az ünnepi vásárlási kedv, ma már egyre inkább az akcióvásárlás jellemző. Így egy nagyon intenzív, néhány hetes időszak adja az egész éves online kereskedelem forgalmának mintegy harmadát.

Madar Norbert szerint azonban az idén felkészültebben vágnak neki az online kereskedők a Black Fridaynak. Egyszerre két futárcéggel is leszerződtek már nyáron, hogy akkor is tudják teljesíteni a vállalásokat, ha az egyik „bedőlne”. A mindössze négy éve behozott akciónapból ugyanis ma már egyik webáruház sem akar kimaradni, mert sok vásárlótól eshet el. A Black Friday fő célja ugyanis nem a bevételnövelés – igazából nincs is rajta profit -, hanem a vásárlók megtartása, vagy legalábbis a piacvesztés mérséklése. A hazai online vásárlók száma ugyanis úgy tűnik, mára lényegében elérte a plafont: a növekedés a korábbi 12-15 százalékról 8-9 százalékra csökkent. Jelenleg mintegy 2,8 millió magyar vásárol a webáruházakban: értük – megtartásukért, illetve minél többszöri vásárlásra ösztönzésükért - folyik tehát a küzdelem.

Az online napi beszerzésé lehet a jövő
Bár a 310 milliárd forintos online piac tavaly arányaiban háromszor gyorsabban bővült, mint a teljes hazai kiskereskedelem, a növekedés korlátai már látszanak. Míg 2014-ről 2015-re a tíz legnagyobb e-kereskedő 73 százalékos növekedést produkált, addig 2015-ről 2016-ra csupán 20 százalékot. A legnagyobb e-kereskedők közül is csak keveseknek sikerült a piaci átlagot meghaladó mértékű növekedést elérnie. A növekedési korlát egyik oka, hogy a webáruházak kínálatában erőteljesen jelen vannak a ritkán vásárolt termékkategóriák. Nem veszünk például minden nap tévét, vagy mosógépet, a játékvásárlás is alkalmakhoz kötött.
Csupán egy olyan szektor van, ahol ezek a korlátok nem érvényesülnek, ez pedig a napi fogyasztási cikkek - élelmiszerek, testápolási szerek, tisztítószerek - piaca. Szakértők szerint nagy jövő áll a rendszeres háztartási bevásárlások online intézése előtt, ez a szektor azonban még mindig csak a szárnyait próbálgatja az online térben. Az előnyök (gyorsan fogy, tehát gyakran vásárolnak) egyben nehézségeket is jelentenek az e-kereskedőknek, hiszen itt még kifinomultabb logisztikára, saját futárcégre, hűtőberendezésekre is szükség van.
Bankkártya a mobiltelefonban

Egyre több hazai bank vezeti be azt a kényelmi szolgáltatást, amelynek köszönhetően már bankkártyára sincs szükség egy bevásárlás kifizetéséhez, elég csupán az okostelefont elővenni.

A MasterCard újgenerációs technológiáján alapuló banki mobiltárcát elsőként a Gránit Bank vezette be tavaly szeptemberben. Azóta az MKB, a Telenorral karöltve a Budapest Bank, illetve az OTP is kínál ilyen szolgáltatást. November elején pedig a K&H Bank jelentette be, hogy elindult a K&H mobiltárca is.

Az okostelefonos fizetéshez csupán egy NFC-chippel ellátott (Near Field Communication, azaz a mobileszközök közötti kommunikációt érintéssel lehetővé tévő) Androidos telefonra van szükség. Ahol az érintéses bankkártyát elfogadják, ott mobillal is lehet vásárolni: ez jelenleg 18 ezer magyarországi és 1,6 millió külföldi terminált jelent. A fizetés ugyanúgy történik, mint egy PayPass-os bankkártyával, csak éppen a mobiltelefon hátulját kell a terminálhoz érinteni.

A piaci előrejelzések szerint a mobiltárcás fizetés terén komoly növekedés várható, Kínában például már többen fizetnek mobiltelefonnal, mint bankkártyával. Ami a hazai adatokat illeti: a mobiltárcás fizetést megalapozó érintéses bankkártyás fizetések tavaly már a kártyás vásárlások több mint felét tették ki, ami a vásárlások összértékének a 35 százalékát jelentette.

Pataky Piroska a Mastercard marketingvezetője úgy véli: a bolti mobilfizetés széles körben elterjed majd Magyarországon. Így volt ez a technológia alapját adó érintőkártyás fizetéssel is, amely rövid idő alatt teljesen általánossá vált Magyarországon, olyannyira, hogy hazánk világszinten is az egyérintéses fizetés élvonalába került.

A lakosság körében ugyanakkor még érezhető a bizalmatlanság az ilyen típusú fizetések biztonságával kapcsolatban. A GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusi kutatása szerint mindössze a vásárlók negyede fizetne szívesen telefonjával a pénztáraknál. Leginkább a 30-40 év közöttiek nyitottak az új technológiára: majdnem felük használná kártya helyett a mobilját. A bizalom azok körében a legnagyobb, akik részben már ismerik ezeket a technológiákat: akik már használják a PayPass funkciót bankkártyájukkal, 63 százalékban használnák mobiljukat is erre a célra.

Putyin bosszúhadjárata

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2017.11.13. 06:30
„Semmit sem tehetünk moszkvai parancs nélkül” Fotók: AFP
A történelem során az oroszok mesterei lettek annak, hogy miként befolyásolhatják más országok belügyeit. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azonban nem véletlen, hogy a jelenlegi orosz elnök idején robbant ki a legnagyobb botrány.

Néhány nappal a Berlini fal leomlása után még mindig kaotikus állapotok uralkodtak Drezdában. A kommunista blokk a végnapjait élte. 1989. december 5-én a dühös tömeg megrohamozta a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi székházát. Egy kisebb csoport a KGB drezdai főhadiszállása felé vette az irányt, hogy oda is betörjenek. A veszély láttán annak épületéből kirohant egy alacsony, zaklatott férfi, s figyelmeztette az embereket: ne kíséreljék meg a behatolást, mert lőparancs van érvényben. Ez eltántorította a tömeget – mesélte a BBC-nek egy szemtanú –, de a KGB-ügynök jobbnak látta, ha azonnal segítséget kér a Vörös Hadseregtől.

Calder Walton a Harvard Egyetem lapunknak nyilatkozó, hírszerzéssel foglalkozó kutatója szerint a válasz, amit Vlagyimir Putyin akkor rádión kapott, kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük az orosz elnököt, és a mai Oroszországot.

„Semmit sem tehetünk moszkvai parancs nélkül. Moszkva márpedig néma” – válaszolta akkor Putyinnak a hang.

„A jelenlegi orosz elnök a Szovjetunió összeomlását a 20. század legnagyobb katasztrófájaként élte meg. Az, aminek napjaikban szemtanúi vagyunk, nem más, mint bosszú. A Szovjetunió összeomlása miatt indított bosszúhadjárat” – mondja a Népszavának Massachusettsből Walton a destabilizációs kísérletekre, s a növekvő orosz befolyásra utalva.

„Putyin fő motivációja az, hogy Oroszországot világhatalomként ismét komolyan vegyék. Hogy a régi szovjet, vagy még korábbi, birodalmi fényben tündököljön” – teszi hozzá a szakértő, aki azt mondja: az amerikai elnökválasztás orosz befolyásolása miatti botrányban az a legmeglepőbb, hogy ez egyáltalán meglepetés volt. A bolsevik forradalom óta ugyanis mesterei ennek az oroszok.

A hidegháború idején, a kétpólusú világban az „aktív intézkedések” meghatározó alappillérei voltak a szovjet hírszerzésnek – ahogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is igen „kreatív” volt –, s arra irányultak, hogy befolyásolják az amerikai közvéleményt, propagandaanyagokkal, kompromittáló felvételekkel, s más, súlyosabb eszközökkel. Az Egyesült Államok 1945-ben Szovjetunióba delegált nagykövetét Walter Bedell Smith-t például a KGB megbízásából elcsábította egy szobalány, az együttléteiket pedig megörökítették. Ezekkel zsarolták Smith-t, a CIA későbbi igazgatóját. Ronald Reagan újraválasztásának megakadályozása a 80-as évek közepén szintén kiemelt fontosságú művelet volt. A KGB-ben kiadták az utasítást, hogy mindenki gyűjtsön „kompromatot" Reaganről – egyebek között alkoholista apjáról –, de nem jártak sikerrel, hiszen az elnök további négy évig vezette az országot. Ebből a kudarcból Walton szerint Putyin is tanult, aki akkor már a KGB-nek dolgozott. Nem sokkal később újabb, ennél nagyobb pofon érte: összeomlott a Szovjetunió.

A sokkot tetézte a kétezres években kialakuló geopolitikai helyzet. A NATO-bővítés, Hillary Clinton kinevezése az amerikai külügyminisztérium élére, az Arab-tavasz, s Moammer Kadhafi líbiai diktátor – Putyin szövetségesének – halála. Különösen Clinton ténykedése volt meghatározó, véli Walton, aki hangsúlyozza: a huszadik század jelentős részében az Egyesült Államok szintén mindent megtett annak érdekében, hogy aláássa a Szovjetuniót majd Oroszországot. „Putyin meg volt róla győződve, hogy Hillary Clinton utazik rá, s ennek érdekében képes bármire, akár az orosz választások befolyásolására is. Mintha a jelenlegi helyzet tükörképéről beszélnénk. Putyin úgy vélte, hogy az Egyesült Államok és a NATO alá akarja ásni a hitelességét” – magyarázza Walton, aki a hírszerzés múlt századi történetéről ír épp könyvet.

Mint mondja, a hidegháborús időkhöz képest igazi változás csak az eszközökben történt – a közösségi médiának köszönhetően az üzenteket azonnal el lehet juttatni a célközönségnek –, az orosz törekvések ugyanazok maradtak. „El akarják ültetni a bizalmatlanság magját. Hogy az adott ország állampolgárai megkérdőjelezzék a demokráciát... a nyugati értékeket.”

Watergate-nél is súlyosabb lehet
A Trump-kampány és Moszkva közötti kapcsolatot vizsgáló főügyész, Robert Mueller munkájának köszönhetően az elnök egyre kellemetlenebb helyzetbe kerül. Calder Walton szerint a Watergate-ügyhöz hasonló botrány elevenedik meg. „Ez sokkal súlyosabb alkotmányos válság lehet, az ugyanis belügy volt, ebben a történetben viszont egy ellenséges külföldi erő is szerepel” – mondja a szakértő, aki sokakhoz hasonlóan úgy véli, az orosz befolyás megkérdőjelezi Trump győzelmét. „A közösségi oldalakon terjedő orosz forrásból származó álhírek 126 millió emberhez jutottak el. Ez több mint az amerikai lakosság harmada.”

Orosz szálak a magyar belpolitikában

H.M.
Publikálás dátuma
2017.11.13. 06:15
Forrás: pestisracok.hu

Hogy beleavatkozik-e Oroszország a saját érdekeit követve más országok belpolitikájába, az egyre kevésbé kérdéses: az amerikai igazságszolgáltatás történetének egyik legnagyobb volumenű – erős ellenszélben zajló – vizsgálata folyamatosan szállítja a bizonyítékokat. Az sem szorul bővebb igazolásra, hogy a magyar belpolitikában van orosz érdek: a paksi bővítési csomagot (amelyben csak egy apró csatlakozó elem az elmúlt napok közlései alapján szintén Oroszországban eldöntött metrófelújítás) szinte a teljes ellenzék elutasítja, a kormány viszont mindenáron ragaszkodik a verseny nélkül az orosz Roszatomnak ítélt atomberuházáshoz – vagyis az orosz vezetésnek aligha mindegy, hogyan alakulnak a jövő évi magyarországi választások. Arról azonban nem esik szó, hogy befolyásolja-e az orosz fél a magyar politikai folyamatokat; annak ellenére sem, hogy aki keresi, könnyen megtalálhatja az intervencióra utaló jeleket.

Forrás: pestisracok.hu

Forrás: pestisracok.hu

Az a máig nem cáfolt vád már az elmúlt években is fölmerült, hogy a magyar internetes sajtó egyes szélsőséges tartalmai orosz finanszírozással jutnak el a magyar olvasókhoz – az érintett oldalak kérés nélkül kapcsolódnak be a magyar kormány kampányaiba, legyen szó a CEU-ról, a migrációról vagy Sorosról. Mostanában arról is hallani - egyelőre ténybeli alátámasztás nélkül, kizárólag a szélsőjobb párhuzamra illetve a "kinek áll érdekében?" elvre alapozva -, hogy a baloldali(nak tűnő), leginkább az ellenzéki együttműködést opponáló új blogok és portálok burjánzása mögött is orosz tőke áll. Új jelenség viszont, hogy olajozott együttműködés bontakozott ki a magyar kormány és a DC Leaks kiszivárogtató platform között, utóbbi egyre kitüntetettebb szerephez jut a kormányzati kommunikációban. A 2016-ban alapított DC Leaks korábban az amerikai elnökválasztásba is bekapcsolódott (Trump mellett, Hillary Clinton ellenében), és a nemzetközi sajtó tényként kezeli, hogy az oldal mögött az orosz katonai hírszerzés – végső soron pedig Putyin környezete – áll. Amikor tehát a DC Leaks segédkezet nyújt a magyar kormány(párt)nak, nehéz nem arra gondolni, hogy a segítség valójában Putyintól érkezik.

A múlt hónapban Hidvéghi Balázs Fidesz-szóvivő jelentette be: konkrét bizonyítékaik vannak róla, hogy Brüsszel a „Soros-hálózat” fogságába került, az amerikai milliárdos a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül épített ki kapcsolatokat az EU döntéshozóival. A „bizonyítékokat” ugyanúgy a DC Leaks (vagyis az orosz katonai hírszerzés) által publikált anyagok jelentették, mint akkor, amikor amikor az Origo szintén októberben egy szerző nélküli írásban arról írt, hogyan igyekezett Soros György a hozzá köthető szervezeteken keresztül elérni, hogy az uniós intézmények nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra az alapjogokat szűkítő intézkedések miatt – mindkét eset után olyan kommunikációs hullámot indított el az Orbán-kabinet, amely kizárólag az orosz forrású, orosz közreműködéssel terjesztett szivárogtatásokra támaszkodott.