Előfizetés

A sötétség hatalma - Alföldi rendez

Publikálás dátuma
2017.11.18. 12:11
Fotó: Molnár Ádám
Alföldi Róbert rendezésében Lev Tolsztoj: A sötétség hatalma (beszédes)  című drámáját mutatja be november 18-án (a szerző halálának 117. évfordulója előtt két nappal) a Budaörsi Latinovits Színház. A szereplők között a társulat tagjai – Spolarics Andrea, Ilyés Róbert, Bohoczki Sára, Bregyán Péter és Páder Petra – mellett vendégként Balsai Mónit, Brasch Bencét, Székely B. Miklóst és Palugyai Sárit láthatja majd a közönség. A darabot Radnai Annamária fordította újra a színház számára, a díszletet és a jelmezt a nemrég Junior Prima díjban részesült Zöldy Z Gergely tervezi.

A sötétség hatalma a világ végének legvégén játszódik, nem elég, hogy Oroszországban, de még csak nem is a szikrázó Pétervárott vagy a titokzatos Moszkvában, hanem falun, a nyomor és a reménytelenség tanyáján, ahol az Isten szentkép a falon, az Ördög pedig a vodkásbutykos mélyén lakozik, onnét szédíti az esendő emberi lelket, és ébreszt benne olyan indulatokat és olyan érzelmeket, amiket nem tudnak kezelni, akiket itt engedett megszületni a balsors.

Pedig éreznek itt is, sőt, talán itt éreznek csak igazán, mert alig akad igazabb érzelem, mint a tagolatlanul szűkölő félelem; és ezek a mi hőseink félnek, elsősorban mindentől, holott inkább önmaguktól kellene. Meg az őket körülvévő, a lelkükbe is beszivárgó sötétségtől. A sötétség hatalmában végül is olyan balesetekről van szó, amelyek mindnyájunkat érhetnek: szerelemről, viszonzottról és – főleg – viszonzatlanról; féltékenységről; egymásra halmozott, és így egymást felerősítő vétkekről, amelyek addig-addig hatványozzák egymást, amíg el nem jutnak minden bűnök legszörnyűségebbjéig; szegénységről és a szegénységből kivergődöttek rettegéséről...

Brasch Bence és Balsai Móni- Forrás: Alföldi Róbert/Facebook

Brasch Bence és Balsai Móni- Forrás: Alföldi Róbert/Facebook

Ha másutt, a világ boldogabb, vagy legalábbis lakhatóbb tájain játszódna ez a történet, akár vígjáték is kerekedhetne belőle. De Oroszországban járunk ahol mindenből tragédia válik.

Adva van egy porta, a módos gazdáé, aki – mellék-, vagy főállásban, ezt tán ő maga se tudná eldönteni, öreg férj is egyben; adva van az öreg férj mellé járó fiatal, csapodárságra hajlamos feleség; és persze a jóvágású béreslegény, minden módosabb porta velejárója. Nem csoda, ha a legény és az öreg férj mellett sorvadozó asszony megtalálják egymást: és az sem, hogy később a feleség háta mögött a mostohalánnyal is románca szövődik... -olvasható a darab Facebook-oldalán.

A Viszkis igaz története napjainkig

Publikálás dátuma
2017.11.18. 06:48
FOTÓ: Szalmás Péter

Az Örkény István Könyvesbolt tegnap mutatták be Gyuricza Péter – Kardos Ernő A Viszkis igaz története napjainkig című kötetét. A Viszkissel, Ambrus Attilával a könyv szerzői beszélgettek. Az izgalmas kötet 2000-ben megjelent előzményében (A Whiskys szökésben, avagy a szabadság fogságában) az újságíró szerzők több mint 30 érintettet szólaltattak meg. Ambrus Attila akkor még börtönben ült – 12 év után 2012 januárjában szabadult. Mi történt vele azóta? Hogyan alakult az élete? Hogyan látja a „kinti” világot? Elégedett-e a sorsával? Az új, exkluzív interjúval kiegészített kötet többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ.

A „leszbikusbiblia” magyarul

Urbán Csilla
Publikálás dátuma
2017.11.18. 06:47
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Radclyffe Hall A magány kútja című regényét rögtön a megjelenés után betiltották Nagy-Britanniában. Kilencven évvel az eredeti kiadás után most magyarul is olvasható.

Egyesek botránykönyvnek, mások úttörő irodalmi munkának tartották, sokan pedig évtizedekig Hall A magány kútja című, 1928-ban megjelent regénye alapján próbálták megérteni, mit jelent a nők közti szerelem. Az olvasók közül rengetegen útmutatást és vigaszt is találtak az egyik leghíresebb leszbikus regényben, amely az egész huszadik századra hatással volt. Magyarul viszont csak most jelent meg.

A cselekményről röviden: a Mortonban élő, felső osztálybeli házaspár fiú gyereket szeretne, de lányuk születik, akit Stephennek neveznek el. Az apa észreveszi, hogy a gyerek nem úgy viselkedik, mint a többi kislány és ahelyett, hogy női szerepbe kényszerítené, megengedi neki a fiús tevékenységeket. Apja halálával Stephen alól eltűnik a védőháló. Beleszeret egy nőbe, botrány közepette el kell hagynia otthonát. Végig önmagával viaskodik, Párizsba megy, híres író lesz, részt vesz az első világháborúban, ismét szerelmes lesz és boldogtalan.

– Kultúrtörténeti jelentőségű szövegről van szó. Angliában megjelenésekor közszemérem sértés vádjával betiltották, ami azt eredményezte, hogy hatalmas példányszámban fogyott – mondta Séllei Nóra irodalomtörténész a Közkincs Könyvtárban rendezett könyvbemutatón, amelyen ott volt Gy. Horváth László fordító és a beszélgetést moderáló Karafiáth Orsolya is. Séllei hozzátette: a szövegben nincsenek igazán szeméremsértő jelenetek. Az első, elítélő kritika miatt adta be a kiadó a belügyminisztériumhoz, hogy ellenőrizzék, törvénysértő-e a regény. – Amikor betiltották, az érvelésben implicit módon tagadták, hogy létezik az a jelenség, ami a könyvben szerepel. Azt mondták, ha ezt a nők elolvassák, olyan dolgokra kezdenek gondolni, amire eddig nem is mertek volna – mondta Séllei és megjegyezte: a regényt – amelyet Anglián kívül kezdtek el kiadni és így szivárgott vissza az országba – védelmébe vette a többi közt Virginia Woolf és Ernest Hemingway is.

Ugyan a művet „leszbikusbibliának” nevezték, nem egyszerű meghatározni a főszereplő szexuális irányultságát. – A regényben nincs leírva az a szó, hogy leszbikus – mondta Gy. Horváth László, a regény fordítója. – A szó, amit használnak, az angol „invert”, azaz inverz, ami a 19. század második felében a szexológusok szakszava volt. Ez azt jelenti, hogy valaki a fordítottja annak, amit amúgy normálisnak tartanak.

A részben életrajzi könyvben lévő mintával ráadásul nem mindenki azonosulhat és nemcsak a konzervatív főszereplő felsőbb társadalmi státusza miatt. – A regényben csak egyfajta modellt látunk arról, hogy mit jelent leszbikusnak lenni. Stephen olyan kapcsolatokat alakít ki, amelyek a férfi-nő viszonyokra épülnek és ő maga férfimintát utánoz – mondta Séllei.

A férfiasan öltözködő Hall ötödik regényével nemcsak szépirodalmat akart írni, hanem egy olyan ismeretterjesztő munkát is, amit azok is elolvasnak, akik a szakkönyveket nem. – Az írással olyan státuszt akart elérni, hogy megírhassa A magány kútját, amelyet missziónak tartott – mondta Gy. Horváth. –Talán abban a tévhitben élt, hogy a hírneve miatt büntetlenül megteheti. E. M. Forster például megírta a Maurice-t, ami a homoszexuális szerelemről szól, de csak a halála után jelent meg. Hall kicsit öncsaló volt, de ez is felerősíti a célja fantasztikusságát és határozottságát – mondta Gy. Horváth, aki az Európa Kiadó munkatársaként belelátott a rendszerváltás utáni kiadói gyakorlatokba és beszélt arról is, hogy a 90-es években mindent ki akartak adni, amit addig nem lehetett. Viszont a kiadók nagy nevekben gondolkodtak, ezért nem jutott eszükbe Hall. Hozzátette: ugyan egy 90 éves regényről van szó, néhány helyen modernnek hat. Séllei szerint abban az időben más bátor regények is születtek, például David Herbert Lawrence-től a Lady Chatterley szeretője vagy Woolftól az Orlando. Az első világháború a nők számára megnyitotta a világot, viszont a két háború között elindult egy ellentétes folyamat. Ezek a regények vitairatok is lehettek a konzervatív fordulattal szemben, kérdéseik a társadalmi nemről és a nemi identitásról pedig máig élőek.

Vay Sarolta még házasodott is
A magyar irodalomból sem hiányoznak a konvencionális nemi szerepeket megkérdőjelező alakok. Vay Sándor gróf (1859 - 1918) író és újságíró Sarolta néven született. Férfiként élt, nőkkel voltak viszonyai, Eszéki Emma színésznővel és Engelhardt Mária tanítóval házasságot is kötött álpap előtt. Utóbbi biztosan nem tudta, hogy Vay gróf nő volt, ez akkor derült ki, amikor Vay Sándort egy csalás miatt őrizetbe vették. Kivizsgálták és bekerült Richard von Krafft-Ebing osztrák pszichiáter könyvébe is, amelyet Hall is említ regényében. Írásaiban nincs szó a nemi szerepek áthágásról, szövegei egy letűnt nemesi világ korképét adják. Életét Rakovszky Zsuzsa VS című regényében írta meg.