Offshore-botrány - Feketelistát hozna létre az uniós biztos

Publikálás dátuma
2017.11.14 14:37
PIERRE MOSCOVICI, FOTÓ: WIKTOR DABKOWSKI / DPA
A kormányszintekig mutató, nagy károkat okozó adóoptimalizálás visszaszorítása érdekében hiteles európai feketelistát kell létrehozni, amelyet lehetőleg az eurót használó országok pénzügyminisztereinek legközelebbi tanácskozásán, december 5-én el is kell fogadni - jelentette ki Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének az adóelkerüléssel és adóparadicsomokkal foglalkozó vitáján, kedden.

Hangsúlyozta, hibás és hiányos az az adópolitika, amely megengedi és jogszerűnek állítja be, hogy gazdagok és nagy cégek globálisan minimalizálják az adókötelezettségeiket.

Egy új adószabályozás kialakítása esetén az átláthatóságra kell helyezni a hangsúlyt, a gyanús esetekben bejelentési kötelezettségre van szükség. Az uniós tagországoknak kötelező jelentést kellene készíteniük a parlament, a polgárok és a média számára hozzáférhető módon, ugyanis a sajtó és a közvélemény általi nyomás változtathatja meg a rossz gyakorlattá váló cselekedeteket - hangsúlyozta. Az átláthatóság mellett fontos, hogy az európai szabályok harmóniában álljanak egymással, ugyanis az egyes tagállamok eltérő adószabályozásai jelentik a kiskapukat a csalók számára. Elengedhetetlen az elrettentő szankciók kilátásba helyezése és azok eltökélt betartása - mondta.

Még eltökéltebben kell fellépni és meg kell nyerni az adóelkerülés ellen folytatott harcot, különben az általános bizalomvesztés miatt az polgárok elfordulnak a politikától és az unió intézményeitől.

Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője felszólalásában azt hangsúlyozta, az adóhatóságok rossz működést jelzi, hogy nem ők, hanem az újságírók fedezik fel az adócsalás tényét.

Véleménye szerint az Európai Bizottságnak fel kell lépnie azon országokkal szemben, amelyek nem tesznek eleget annak érdekében, hogy adószabályaik megfeleljenek az uniós elvárásoknak. Egységes és igazságos adószabályokat kell bevezetni, ugyanis a gazdagok és a nagyvállalatok adóelkerülése megrengetni a társadalom bizalmát.

Nigel Farage, az Európai Uniót ellenző brit párt, az Egyesült Királyság Függetlenség Pártjának (UKIP) alapítója hozzászólásában kijelentette, elképesztő a Soros György által finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítvány befolyása Brüsszelben. Tájékoztatása szerint az alapítvány tavaly 42 ülést tartott Brüsszelben az Európai Bizottsággal közösen. Az ülésekről könyv is megjelent, amelyben felsorolják, kik a megbízható partnereik az Európai Parlamentben. A kiadvány több mint 200 nevet tartalmaz, mások mellett Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője is szerepel benne - húzta alá.

Farage elmondta, hogy Verhofstadt Soros György érdekében lobbizott a Magyarországról folytatott vitában az EP házbizottságaként működő, a parlamenti elnököt és a frakcióelnököket tömörítő elnökök konferenciáján.

A képviselő aláhúzta, ha az Európai Parlament teljes politikai átláthatóságot kíván teremteni, akkor arra is választ kell adni mindenkinek, kaptak-e bármikor is támogatást a Nyílt Társadalom Alapítványtól, illetve hány alkalommal vettek részt az alapítvány által szervezett és finanszírozott eseményen.

Itt az ideje, hogy az Európai Parlament egy különbizottságot hozzon létre, amely az intézményen belüli visszaélésekre keresi a választ, ugyanis a legnagyobb nemzetközi és politikai összefonódásra derülne fény - tette hozzá a brit EP-képviselő.

Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a nagy károkat okozó, a demokráciára és a szabadpiacon alapuló gazdaságra komoly veszélyt jelentő adóelkerülés jelensége nem maradhat rejtve.
Végzetes bizalomvesztéshez vezet, hogy a társadalmakat vezető elit nem tartja be a mindenkire vonatkozó szabályokat. A politikának a képviseleti demokráciákban az emberek érdekeit kell szem előtt tartania, ezért nem elég a törvényekre hivatkozni, hanem fel kell számolni a káros cselekedeteket és el kell felejteni a képmutatást - húzta alá az erdélyi magyar képviselő.

Szerző

Hankook-sztrájk: itt vannak a megállapodás részletei

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankooknál, a szakszervezet a pótlékok és a bónuszok jelentős emelését érte el.
Bár a szakszervezet eredeti követelését, a 18 százalékos alapbéremelést tíz naposra nyúlt sztrájkjukkal nem sikerült elérniük a Hankook dunaújvárosi dolgozóinak, a cég speciális bérezési rendszerén sikerült úgy módosítani, hogy abból minden dolgozó közel egyenlően részesüljön, és a diszkriminatív gyakorlatok eltűnjenek a cég bónuszrendszeréből. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke mindezt győzelemként értékelte pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a Hankooknál egy rendkívül bonyolult bérezési rendszer működik, ennek alapbéren kívüli elemeinek növelését sikerült most elérni, ami összességben legalább 18,5 százalékos keresetnövekedést eredményez az idén a dolgozók számára. A műszakpótlék 6 százalékkal, a besorolási bér egyes szintjei 5 százalékkal emelkednek, még az idén kifizetik az év végi bónuszt, 5 évente pedig 70 ezer forintos hűségjutalom jár. A cég által – a szakszervezet kétórás figyelmeztetősztrájkjára adott reakcióként – egyoldalúan meghatározott, átlagosan 13,6 százalékos emeléshez képest ez további 8,5 százalékot jelent. Így, még akik a legkevesebb emelést is kapták – voltak, akik csupán 10, míg mások 22 százalékot kaptak –, azoknak is legalább 18,5 százalékot jelent – magyarázta a szakszervezeti vezető. A Hankooknál múlt hét kedden kezdődött a határozatlan idejű sztrájk, ám a vezetőség 8 napig egyáltalán nem is volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ezzel megsértették a sztrájktörvényt, emiatt a VDSZ a munkaügyi bírósághoz fordult. Székely Tamás tájékoztatása szerint döntés mindeddig nem született, a keresetet pedig vissza is fogják vonni, hiszen „okafogyottá vált”. A Hankook ugyanakkor nem csupán a tárgyalástól zárkózott el, hanem különböző módszerekkel igyekezett presszionálni is a sztrájkolókat. Másfélszeres óradíjat fizetett például azoknak, akik nem vettek részt a munkabeszüntetésben – a dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkolt -, a sztrájkot választókat pedig ki akarta zárni a bónuszokból. Ettől azonban a csütörtök este megkötött megállapodásban végül elálltak – mondta a szakszervezeti vezető. Egyes multinacionális cégeknél mintha két törvény létezne: kívül a magyar Munka törvénykönyve, a gyár kerítésein belül pedig a saját törvényeik – kommentálta a Hankooknál lezajlott eseményeket érdeklődésünkre Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett: az esztergomi Suzukinál nemrég megalakult tagszervezetük több száz tagja is arra vár, hogy végre szóba álljon velük a munkáltató. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek ne maradjanak egyedül, ezért is van nagy jelentősége annak a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak, amely 20 éve jött létre. A Bécsi Memorandum Csoport épp ezt a jubileumot ünnepelve tartott Budapesten kétnapos konferenciát, amelyen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Balogh Béla szerint, bár a multik által Magyarországon biztosított fizetések még messze vannak a nyugat-európai anyacégek béreitől, a 20 évvel ezelőtti helyzethez képest kissé összébbhúzódott a bérolló. Ez részben annak is köszönhető, hogy amikor a Vasas egy-egy tagszervezete bértárgyalásokat folytat egy cégnél, felveszik a kapcsolatot az adott cég anyaországában működő szakszervezetével és információkat kérnek, amelyek nagy segítségükre vannak az egyeztetések során. A vállalatok minden országban igyekeznek a legtöbb profitot kisajtolni, nem ügyelnek a dolgozók szociális helyzetére, a klímakövetkezményekre. Még mindig úgy gondolkoznak, mint 100 éve – fogalmazott lapunknak Johann Horn, a német IG Metall bajor tartományi elnöke. Szerinte a multik ki akarják játszani egymás ellen a különböző országok munkavállalóit, ez ellen pedig csak közösen lehet fellépni. Hogy hogyan, arra nincsen egységes recept, csak eszköz, mégpedig az összefogás: ez az egyetlen, ami rákényszeríti a munkaadókat, hogy tisztességes munkafeltételeket teremtsenek. 

Feladatot ad az autóipar

A Bécsi Memorandum Csoportot hat fémipari szakszervezet alapította 1999-ben: az osztrák PRO-GE, a bajorországi IG Metall, a cseh OS KOVO, a szlovák OZ KOVO, a szlovén SKEI és a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szakszervezetek egyik fontos célkitűzése volt a kelet-európai országok béreinek és munkakörülményeinek közelítése a nyugat-európai országokéhoz. Az együttműködésben egyre hangsúlyosabb téma az autóipar, hiszen ezek az országok kulcsszerepet játszanak az európai gépjárműgyártásban: a 2,5 millió európai autóipari munkavállalóból 1,5 millió itt él.

Frissítve: 2019.03.22 20:04

316,28 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 316,28 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolckor jegyzett 314,57 forintról. Az euró pénteken 314,20 forint és 316,95 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 278,47 forintról 281,60 forintra, a dolláré pedig 276,44 forintról 280,25 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1380 dollár után este 1,1286 dolláron állt.
Szerző