Offshore-botrány - Feketelistát hozna létre az uniós biztos

Publikálás dátuma
2017.11.14 14:37
PIERRE MOSCOVICI, FOTÓ: WIKTOR DABKOWSKI / DPA
Fotó: /
A kormányszintekig mutató, nagy károkat okozó adóoptimalizálás visszaszorítása érdekében hiteles európai feketelistát kell létrehozni, amelyet lehetőleg az eurót használó országok pénzügyminisztereinek legközelebbi tanácskozásán, december 5-én el is kell fogadni - jelentette ki Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének az adóelkerüléssel és adóparadicsomokkal foglalkozó vitáján, kedden.

Hangsúlyozta, hibás és hiányos az az adópolitika, amely megengedi és jogszerűnek állítja be, hogy gazdagok és nagy cégek globálisan minimalizálják az adókötelezettségeiket.

Egy új adószabályozás kialakítása esetén az átláthatóságra kell helyezni a hangsúlyt, a gyanús esetekben bejelentési kötelezettségre van szükség. Az uniós tagországoknak kötelező jelentést kellene készíteniük a parlament, a polgárok és a média számára hozzáférhető módon, ugyanis a sajtó és a közvélemény általi nyomás változtathatja meg a rossz gyakorlattá váló cselekedeteket - hangsúlyozta. Az átláthatóság mellett fontos, hogy az európai szabályok harmóniában álljanak egymással, ugyanis az egyes tagállamok eltérő adószabályozásai jelentik a kiskapukat a csalók számára. Elengedhetetlen az elrettentő szankciók kilátásba helyezése és azok eltökélt betartása - mondta.

Még eltökéltebben kell fellépni és meg kell nyerni az adóelkerülés ellen folytatott harcot, különben az általános bizalomvesztés miatt az polgárok elfordulnak a politikától és az unió intézményeitől.

Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője felszólalásában azt hangsúlyozta, az adóhatóságok rossz működést jelzi, hogy nem ők, hanem az újságírók fedezik fel az adócsalás tényét.

Véleménye szerint az Európai Bizottságnak fel kell lépnie azon országokkal szemben, amelyek nem tesznek eleget annak érdekében, hogy adószabályaik megfeleljenek az uniós elvárásoknak. Egységes és igazságos adószabályokat kell bevezetni, ugyanis a gazdagok és a nagyvállalatok adóelkerülése megrengetni a társadalom bizalmát.

Nigel Farage, az Európai Uniót ellenző brit párt, az Egyesült Királyság Függetlenség Pártjának (UKIP) alapítója hozzászólásában kijelentette, elképesztő a Soros György által finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítvány befolyása Brüsszelben. Tájékoztatása szerint az alapítvány tavaly 42 ülést tartott Brüsszelben az Európai Bizottsággal közösen. Az ülésekről könyv is megjelent, amelyben felsorolják, kik a megbízható partnereik az Európai Parlamentben. A kiadvány több mint 200 nevet tartalmaz, mások mellett Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője is szerepel benne - húzta alá.

Farage elmondta, hogy Verhofstadt Soros György érdekében lobbizott a Magyarországról folytatott vitában az EP házbizottságaként működő, a parlamenti elnököt és a frakcióelnököket tömörítő elnökök konferenciáján.

A képviselő aláhúzta, ha az Európai Parlament teljes politikai átláthatóságot kíván teremteni, akkor arra is választ kell adni mindenkinek, kaptak-e bármikor is támogatást a Nyílt Társadalom Alapítványtól, illetve hány alkalommal vettek részt az alapítvány által szervezett és finanszírozott eseményen.

Itt az ideje, hogy az Európai Parlament egy különbizottságot hozzon létre, amely az intézményen belüli visszaélésekre keresi a választ, ugyanis a legnagyobb nemzetközi és politikai összefonódásra derülne fény - tette hozzá a brit EP-képviselő.

Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a nagy károkat okozó, a demokráciára és a szabadpiacon alapuló gazdaságra komoly veszélyt jelentő adóelkerülés jelensége nem maradhat rejtve.
Végzetes bizalomvesztéshez vezet, hogy a társadalmakat vezető elit nem tartja be a mindenkire vonatkozó szabályokat. A politikának a képviseleti demokráciákban az emberek érdekeit kell szem előtt tartania, ezért nem elég a törvényekre hivatkozni, hanem fel kell számolni a káros cselekedeteket és el kell felejteni a képmutatást - húzta alá az erdélyi magyar képviselő.

Szerző
2017.11.14 14:37

Tovább drágul az élet idén

Publikálás dátuma
2019.01.15 20:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az üzemanyagárak mérséklődése segített abban, hogy 3 százalék alatt maradt a múlt évi infláció. Az élelmiszerek viszont töretlenül drágultak.
Sikerült 3 százalék alá szorítani a pénzromlás ütemét a múlt év egészében. A KSH kedden közölt adatai szerint 2,8 százalékos lett az éves átlagos infláció, vagyis éppen akkora, mint a nyugdíjjáradékok idei emelésének mértéke. Az elmúlt esztendő utolsó két hónapjában 1 százalékponttal mérséklődött a fogyasztói árindex, nagyrészt a nemzetközi olajárak esésének köszönhetően. (A decemberi, évesített infláció 2,7 százalékos volt.) A családok azonban ennél jelentősebbnek érzik a drágulást, ami feltehetően annak tudható be, hogy az élelmiszerek ára az év során 4,7 százalékkal növekedett - mondta a Népszava érdeklődésére Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Ezen belül - mint arról a napokban beszámoltunk -, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára 22, a liszté 10, a kenyéré 6 százalékkal lett magasabb, ugyanakkor a tojásért 26, a cukorért pedig 13 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A rezsicsökkentésben kulcsszerepet játszó háztartási energia 1,2 százalékkal került többe, különösen a palackos gáz és a tűzifa ára nőtt. Végigtekintve a 2018-as esztendőn, Varga Zoltán emlékeztetett arra, hogy tavaly tavasszal-nyáron hirtelen megugrottak az üzemanyagköltségek, amit a termelők az áruk áraikba is beépítettek. Ezt követően hiába lett olcsóbb a világpiacon a kőolaj, az úgynevezett másodkörös drágulás hatásai megmaradtak, az áruk ára nem mérséklődött. A különböző hazai áfacsökkentések hatása is csak átmenetinek bizonyult, vagyis az infláció mértékét érdemben nem befolyásolja - mondta az Equilor szakértője. A monetáris politika szempontjából sokkal fontosabb a maginflációs mutató alakulása, amit az MNB Bank kiemelt figyelemmel követ - mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. (A maginfláció az a mutató, amelyet megtisztítanak a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól. Nem tartalmazza például az üzemanyagok, a gyógyszerek és az energia árváltozásait.) Ennek figyelembevételével 2,8 százalékos növekedést regisztráltak, amire 2014 óta nem volt példa. Az inflációs nyomás tehát egyértelműen erősödik a gazdaságban. Erre utal az is, hogy a maginfláció egyik legfontosabb tétele, a szolgáltatások drágulása 2,3 százalékot ért el éves alapon, amire viszont 2015 eleje óta nem volt példa - közölte Virovácz Péter. Véleménye szerint a maginfláció az elkövetkező hónapokban tovább emelkedik majd, különös tekintettel januárra, amikor jellemzően a vállalatok átáraznak, tekintettel az emelkedő bérekre, dráguló nyersanyagokra és a gyengébb forintra. Mindezek alapján az ING Bank előrejelzése szerint a maginfláció januárban már eléri, sőt meghaladja a 3 százalékot, és 2019 egészében felette is marad. Mindez az MNB-t belátható időn belül a monetáris politika "normalizációjának" megkezdésére ösztönözheti. Az infláció alakulására kedvezőtlen hatott a forint árfolyamváltozása is - említette meg Varga Zoltán. 2018 tavasza óta tart a nemzeti devizánk gyengülése, amely az év végére mérséklődött. Az MNB is változtatott a korábbi kommunikációján, nem feltétlenül fogják megvárni az Európai Központi Bank lépéseit - idén Frankfurtban valószínűleg nem emelnek a kamaton -, ehelyett a jegybank ügyelni fog arra, hogy ne következzen be inflációs túllövés. Kedvezően hathat a forint kurzusára - folytatta Varga Zoltán -. hogy az Egyesült Államokban 2019-ben a korábban vártnál valószínűleg kevesebb lesz a kamatemelések száma. Az idei kilátásokról a szakember úgy vélekedett, hogy 3 százaléknál érdemben nagyobb infláció nem várható. Egy-egy hónapban ugyan az évesített adat átlépheti a 3 százalékot, azonban az egész esztendő átlaga megmarad ennél a szintnél. Németh Dávid, a K&H Bank vezetője ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a mostani kilátások alapján az idei év elején gyorsulás jöhet az inflációban, márciusig 3,2 százalékos szintre emelkedhet a mutató. Nagyban függ az infláció alakulása az olaj- és üzemanyagáraktól. Továbbá felfelé mutató inflációs kockázatot jelent egyrészt, hogy várhatóan 8-10 százalékkal emelkednek az idén a bruttó átlagfizetések, másrészt pedig az, hogy a lakossági fogyasztás továbbra is erős marad.         
Témák
infláció
2019.01.15 20:36
Frissítve: 2019.01.15 20:46

Egyre kevesebb a fiatal a mezőgazdaságban

Publikálás dátuma
2019.01.15 20:14
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Sürgető feladat a mezőgazdaságban dolgozók fiatalítása, hiszen Magyarországon az egyéni gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, és mindössze 6 százalékuk 35 év alatti. Az ezredforduló és 2010 között, a 35 év alatti gazdálkodók aránya 2,1 százalékponttal csökkent. Ráadásul a gazdák alig 3 százaléka rendelkezik felsőfokú, és 14 százaléka középfokú szakirányú végzettséggel és ez nagyjából a 35 év alattiakra is érvényes – jegyezte meg a Népszava kérdésére Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) társelnöke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) közös tájékoztatójukon. Egy korábbi felmérés szerint a fiatal gazdák a gondok között első helyen a földhöz jutást említették, majd a bürokráciát, a jogszabályok gyakori változását, a támogatások elnyerési valószínűségét, a hitelhez jutás nehézségeit, az időjárási szélsőségeket, a terményár-ingadozást valamint a szakképzési rendszer hiányosságait tették szóvá. Győrffy Balázs NAK-elnök szerint javított a helyzeten a vidékfejlesztési és a Földet a gazdáknak program, mert a földtulajdont szerző 30 ezer magyar földműves 40 százaléka 40 év alatti fiatal gazda volt.      Győrffy elmondta, egyeztetnek a generációváltás, illetve az öröklés okozta gondok megkönnyítése érdekében a szaktárcákkal, de egyebek mellett az adórendszer finomítása, valamint a gazdaság egyben tartása érdekében a kedvező hitelkonstrukciók kialakítása is sürgető. Emellett az agrárkamara az AGRYA-val együttműködve mintegy 10 millió forintból szervez szakmai programokat a fiatal gazdák és az agrár-szakképzésben és -felsőoktatásban tanulók számára - mondta Győrffy Balázs.  
2019.01.15 20:14