Ez a betegség lehet a harmadik leggyakoribb halálok

Publikálás dátuma
2017.11.14 18:46
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világszerte 210 millió beteget érint, és a WHO becslése alapján 2030-ra várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött. Magyarországon a COPD-betegek száma feltételezhetően meghaladja a félmilliót, viszont diagnózis hiányában a betegeknek csak körülbelül harmada kerül ellátásra - írja a Magyar Tüdőgyógyász Társaság közleményében.

A COPD egy hosszan tartó, a tüdő fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Kiváltó oka elsősorban a dohányfüst, de a tartós légszennyezettség, a kemikáliák, az allergia, légúti fertőzések és ritka öröklődő faktorok is elősegíthetik a kialakulását.

A COPD betegség során lényegében a tüdő gyors öregedése zajlik, ami egyébként is végbe menne a szervezetben, de a COPD-betegek esetében ez a folyamat felgyorsul. A légzésfunkció mérés során a betegek sokszor megdöbbennek, hogy a tényleges életkorukhoz képest a tüdejük sokkal öregebb.

A COPD-s beteg vezető panasza a krónikus köhögés és a nehézlégzés, de a tünetek könnyen összetéveszthetők a hörghurut vagy a tüdőgyulladás tüneteivel. Mivel a körzeti orvos rutinból nem végez légzésfunkciós vizsgálatot – ami a COPD diagnózisát igazolhatná -, így gyakran rejtve marad, hogy a tünetek mögött COPD megbetegedés áll.

A betegség röntgen eljárással nem kimutatható, röntgenjele nincs, azonban a COPD-betegség egyszerű légzésfunkciós vizsgálattal diagnosztizálható. A légzésfunkciót vizsgáló készülék a beteg által belélegzett és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét méri, amelyből a kezelőorvos következtet a tüdő állapotára.

A hörgőtágító nem csak a mindennapokban segít, hanem arra is megfelelő eszköz, hogy csökkentse a légúti fertőzések kockázatát. A szűk és gyulladt hörgőkben felszaporodott váladékban ugyanis a baktériumok is könnyebben megtelepednek, a beteg állapota hirtelen rosszabbodhat, akár kórházba is kerülhet. A légúti fertőzések ellen a COPD-s beteg számára javasolt az évenkénti influenza oltás, és legalább egyszer a pneumococcus elleni oltás is - figyelmeztet a társaság közleményében.

Szerző
2017.11.14 18:46

Divat- vagy csodaétel a chia mag?

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:14
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay/
Szuperételnek, sokan az egyik legegészségesebb tápláléknak is tartják a divatos chia, azaz azték zsálya magot.
A Dél-Amerikában őshonos növény a mentafélék családjába tartozik. Azték vagy spanyol zsálya néven is ismerik, amely arra is utal, hogy már a spanyol hódítás előtt az indiánok fontos élelmiszere volt. Az apró barna, fekete, szürke és fehér színű magok jellegzetessége, hogy a saját súlyuk tizenkétszeresét is képesek felvenni a folyadékból. A chia magból készült étel ezért sokáig jóllakottság érzést ad. Úgynevezett szuperételnek tartják, mert gazdag antioxidánsokban. Ráadásul magas a proteintartalma: 20 százaléknyi fehérjét tartalmaz. Az energiatartalma nem túl magas, 100 grammban nagyjából 450 kcal van, ehhez képest rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz - derül ki a Wikipédiából.

Ősi energiaital

Az azték uralkodók évi négyezer tonna chia mag – adó - beszolgáltatását követelték meg az alattvalóiktól. Magjának mágikus erőt tulajdonítottak, soha nem indultak úgy csatába, hogy ne ettek volna belőle. Úgy használták, mint ma az energiaitalokat: felfedezték ugyanis, hogy hatására kitartóbbak lettek harc közben, és hosszabb távokat tudtak futni - írja a Vitalitás Magazin
A chia mag gazdag kalciumban, foszforban és mangánban - ezek jót tesznek a csontok egészségének. A rostjai kiegyensúlyozottabbá teszik az emésztést és megelőzik a vércukorszint hirtelen megugrását. Nagyon gazdag omega-zsírsavakban, főleg az igen egészséges omega-3-ban, rostokban, magnéziumban, cinkben és B-vitaminokban és a chia mag csökkenti a vérnyomást és kiegyensúlyozottabbá teszi a koleszterinszintet, azaz lejjebb viszi a "rossz", és emeli a "jó" koleszterin szintjét - tudható meg a HáziPatika cikkéből.

Sok mindenre jó

Káliumtartalma támogatja a keringési rendszert, ezért fogyasztása magas vérnyomás esetén kifejezetten ajánlott. Mivel glikémiás indexe alacsony, a chia magot cukorbetegek is fogyaszthatják. Segíti a szervezet méregtelenítő folyamatait: a gyomorban a víz hatására zseléssé váló magokba ugyanis valósággal beleragadnak a salakanyagok és a toxinok, amelyek aztán könnyedén kiürülnek a szervezetből. Ráadásul a zselés állaga, a béltisztító rostokhoz hasonlóan, óvja az érzékeny beleket, megszünteti a székrekedést, ezáltal csökkentheti a vastagbélrák kockázatát. Gyulladásos bélbetegségek esetén is ajánlott a fogyasztása, ugyanis a pektin jelentős gyulladáscsökkentő hatással bír. A chia mag antioxidáns hatóanyagai lassítják az öregedés folyamatát, segítenek megelőzni a korosodással járó betegségek – elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a szürkehályog – megjelenését, valamint egyensúlyban tartják a trigliceridszintet. Mivel ötször több kalciumot tartalmaz, mint a tehéntej, jó szolgálatot tehet terhesség, illetve menopauza idején: segít megelőzni a csontritkulást, valamint enyhíti a tüneteit

Hogyan fogyasszuk?

Legalább negyedórára, de akár egész éjszakára áztassuk folyadékba, hogy zselés állagúvá dagadjon. A chia magnak dióra emlékeztető íze van, keverhetjük joghurtba, kefirbe, szórhatjuk salátára, süthetjük süteménybe vagy kenyérbe, adhatjuk turmixokhoz vagy kásákhoz, és pudingot, sőt levest is sűríthetünk vele. 

Jóból is megárt a sok

A Nébih figyelmeztetése szerint a túlzott fogyasztása emésztőrendszeri problémákat idézhet elő, ezért napi 15 grammnál többet nem javasolt enni belőle. Sőt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) azt sem tartja kizártnak, hogy allergizáló hatása van. Néhány esetben a szezámmagra illetve a mustárra érzékenyeknél ugyanis lépett már fel keresztallergiás reakció.
2018.09.20 14:14
Frissítve: 2018.09.20 14:14

Szívelégtelenség - Figyeljünk a jelekre!

Publikálás dátuma
2018.09.19 17:05
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
A szívelégtelenség hazánkban ma nagyjából 150-200 ezer embert érint, közülük 70 ezer szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedés esetén különösen fontos a figyelem, mert akkor lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye - hívta fel a figyelmet a közeledő Szívünk Napja apropóján a Magyar Kardiológusok Társasága.
Szívelégtelenség esetén a szív izomzata képtelenné válik a szív pumpafunkciójának fenntartására, azaz arra, hogy megfelelő mennyiségű vérrel, és ennek révén megfelelő mennyiségű oxigénnel és tápanyaggal lássa el a különböző szerveket, szöveteket. És nem tudja a perifériás szervek, szövetek területéről elszállítani a vért, a salakanyagokat és a szén-dioxidot.

Jelei

"A szívelégtelenségnek alapvetően két formáját különböztetjük meg. Az egyik a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata képtelen megfelelő összehúzódásra, és ezért nem képes megfelelő mennyiségű vér továbbítására, tovább pumpálására. A másik pedig a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata nem képes megfelelően elernyedni, és ezért a szív kamrái nem képesek megfelelő mennyiségű vért magukba fogadni, ami lehetetlenné teszi a vér megfelelő mennyiségének továbbítását”
- magyarázta dr. Nyolczas Noémi, a Magyar Kardiológusok Társaságának alelnöke.
Mindkét fajta szívelégtelenségnek ugyanazok a tünetei. Enyhébb esetben a beteg csak fizikai megterheléskor érez nehézlégzést, kifáradást. Ezek aztán egyre kisebb terhelés hatására, majd már nyugalomban is jelentkeznek. Jellegzetes tünete a boka körüli duzzanat, a gyakori éjszakai vizeletürítés, az éjjel rohamokban jelentkező nehézlégzés és a rendetlen szívdobogás is. Különösen fontos, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben - magas vérnyomás, koszorúér-, billentyű-betegség, ritmuszavar - szenvedők ilyenkor mindenképpen forduljanak orvoshoz, ekkor ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye - figyelmeztetett a kardiológus.
A szívelégtelenség gyakori kórkép. A fejlett országokban a felnőtt lakosság 1,5-2 százalékát érinti, ez hazai viszonylatban 150-200 000 beteget jelent. A betegség előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával nő. Míg 40 év alatt a szívelégtelenség előfordulása kisebb mint 1 százalék, addig a 80 év feletti populációban a gyakoriság meghaladja a 10 százalékot. 
"A betegség prognózisa meglehetősen rossz. A diagnózist követő egy éven belül a betegek nagyjából 15-20 százaléka meghal, a súlyos nyugalmi panaszokkal bíró betegeknek pedig csupán fele éri meg a következő évet"
- hangsúlyozta Dr. Habon Tamás kardiológus, a Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoport vezetője.

Nem gyógyítható, de...

A szívelégtelenség, főleg a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség kezelésére ma már kiváló gyógyszeres kezelési lehetőségek vannak. Ha ezek nem segítenének, speciális pacemakerek, keringés támogató eszközök, de akár a szívtranszplantáció is lehet a megoldás. A kezelésnek ez a meglehetősen komplex rendszere azonban csak akkor alkalmazható igazán hatékonyan, ha a betegeket jól szervezett ellátórendszer keretében, úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon gondozzák. Magyarországon azonban ez az ellátási forma még nem mindenütt áll rendelkezésre. A Magyar Kardiológusok Társasága az elmúlt évek során sokat tett, és a jövőben is mindent megtesz, hogy ezek az ország minden pontján elérhetővé váljanak - derül ki a közleményükből.
Bár napjainkban a szívelégtelenségben szenvedő betegek döntő többségét nem lehet meggyógyítani, hosszú időre szinte tünetmentessé lehet tenni őket, jelentősen javítva ezáltal a betegek életminőségét. Ma már jelentősen meg is lehet hosszabbítani az életüket, és el lehet érni, hogy minél kevesebbet kelljen kórházban tölteniük, távol családjuktól, szeretteiktől.
2018.09.19 17:05
Frissítve: 2018.09.19 17:05