Az e-cigisek is csak kijelölt helyen füstölhetnek

Az e-cigizők továbbra is csak a dohányzásra kijelölt helyeken dohányozhatnak - határozott az Alkotmánybíróság (Ab). Egy magánszemély nyújtott be indítványt korábban a bírósághoz, melyben az illető arra hivatkozott, hogy az e-cigaretták harmadik személyek egészségét nem károsítják, viszont az e-cigaretta használók a dohányzásra kijelölt helyeken a passzív dohányzás káros hatásait kényszerülnek elszenvedni. Azt Alkotmánybíróság ezt az érvelést nem fogadta el - írja a portfolio.hu.

A nemzetközi szabályozás és az európai bírói jogértelmezés a dohányzás minden formáját, a hagyományos és az elektronikus cigaretta fogyasztását is az egészségre veszélyesnek, károsnak ítéli. Emellett a támadott rendelkezés elsődlegesen a nemdohányzók testi és lelki egészséghez való jogát védi, és csak másodlagosan szolgálja a dohányosok egészségének a védelmét - olvasható az Ab érvelése.

Szerző

Győrkös a rács mögül cáfol

Kizárt eset” – így fogalmazott ügyvédjének, Takács Zoltánnak a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Győrkös István arról, hogy sajtóhírek szerint az általa vezetett Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) elnevezésű szélsőjobboldali szervezethez tartozó személyek 2016 januárjában Magyarországon találkoztak és tárgyaltak volna Salah Abdeslammal, az Iszlám Állam terroristájával. Az ügyvéd ezt a Népszava kérdésére közölte.

A Zoom.hu tegnap írta meg kormányközeli forrásokra hivatkozva, hogy a 2015 októberi, 130 halálos áldozatot követelő párizsi terrortámadás egyik szökésben lévő szervezője, az akkor az európai körözési toplista élén álló Abdeslam a támadások után két hónappal Magyarországra jött, hogy az MNA néhány tagjával tárgyaljon. A hírportál szerint a terrorista útját a francia és a belga társszolgálatok tudtával végigkövették a magyar szolgálatok, de nem tartóztatták le, így akarták feltérképezni az itteni kapcsolatrendszerét. Abdeslamot végül 2016 március közepén fogták el Brüsszelben.

A bőnyi rendőrgyilkosság miatt 2016 októbere óta előzetes letartóztatásban lévő Győrkös ügyvédjén keresztül úgy nyilatkozott: ő maga soha nem találkozott semmilyen ilyen nevű személlyel, de képtelenségnek tartja, hogy az MNA-ból bárki felvette volna kapcsolatot a körözött terroristával. Az ügyet a jövő héten a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is vizsgálja.

Brüsszel nem ereszti a magyar korrupciót

Publikálás dátuma
2017.11.15. 06:06

Részletes tájékoztatást kér az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) Magyarországon folyó vizsgálatairól az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága – erősítette meg a Népszava értesülését Ingeborg Gräßle bizottsági elnök irodája. Úgy tudjuk, hogy az OLAF szakértőit a parlamenti testület november 27-28-i zárt ülésén hallgatják meg. Az eszmecsere a szakbizottság magyarországi tényfeltáró missziójához kapcsolódik.

Emlékezetes: az uniós kiadások felhasználásának jogszerűségét és hatékonyságát vizsgáló parlamenti testület több tagja szeptember közepén Magyarországra látogatott. Felkerestek néhány EU által finanszírozott beruházást – köztük a felcsúti kisvasutat –, és találkoztak a civil szféra képviselőivel, az Állami Számvevőszék tisztségviselőivel, valamint parlamenti döntéshozókkal. A látogatás előtt a magyar kormány és fideszes képviselők politikai célú kampánnyal vádolták meg a tényfeltáró vizitet szervező szakbizottságot, és megpróbálták lebeszélni az EP-képviselőket, hogy egy “épp a magyar miniszterelnök szülőfalujában” megvalósult beruházást vizsgáljanak. Ingeborg Gräßle visszautasította a kritikákat, és azt mondta, hogy semmilyen politikai motiváció nem állt a látogatás hátterében.

Érdeklődésünkre a német kereszténydemokrata politikus munkatársai most elmondták, hogy már készül jelentés a szakbizottság magyarországi tényfeltáró missziójáról, de egyelőre nincs végleges dátum a bemutatására. A testület feszes év végi munkarendje miatt elképzelhető, hogy a beszámoló csak a jövő év elejére készül el.

Mindeközben a 24.hu arról írt: durván megdrágult közbeszerzéseket szednek hamarosan ízekre az Európai Bizottság ellenőrei. A listán van a 39 milliárdról csaknem 60 milliárd forintra drágult M3-as metróvonal felújítása. Vizsgálják majd azt a dél-balatoni vasúti projektet is, amelyik az 55,5 milliárd forintos becsült árhoz képest 72,4 milliárd forintra drágult, és ennek egyik nyertese Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. A jövő héten érkező auditorok azt vizsgálják majd, megfelelő-e az uniós támogatású projektek közbeszerzési rendszere, különös tekintettel az ellenőrzésre. A portál szerint azzal is számolni kell: az összes uniós támogatás folyósítását felfüggeszti a bizottság, ha az ellenőrzési rendszert nem találja rendben.