Évszázados illúziók a Városligetben

Publikálás dátuma
2017.11.15 06:45

Fotó: /
Millenium Háza néven nyitják meg 2019-ben a felújított Olof Palme Házat. A századfordulós Budapestet bemutató állandó kiállítás és kávézó lesz az épületben.

- Budapesten nincs olyan állandó kiállítás, amely a századfordulós Budapestről szólna. Az újkori magyar történelem legeredményesebb időszaka a kiegyezéstől az első világháborúig tartó korszak, ennek esszenciáját az 1896-os milleniumi kiállítás adta, amelyen több mint kétszáz épületben Magyarország önmagának és a világnak mutatta meg, hogy mit hozott létre a múltban és a jelenben. Akkor ez az épület is szerepet kapott - mondta Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa egy sajtótájékoztatón és hozzátette: az Olof Palme svéd szociáldemokrata politikusról elnevezett épület Millennium Háza néven nyit majd ki és egy, a századfordulós Budapestet bemutató állandó kiállítás és egy kulturális rendezvények megrendezésére is alkalmas kávézó lesz benne. A tárlat része lesz egy több mint száz négyzetméteres terepasztal, amelyen a korabeli budapesti épületek láthatóak majd, és olyan modern technológiai megoldásokat is alkalmaznak, mint a virtuális valóság. A MÁV főépítésze, Pfaff Ferenc által tervezett, neoreneszánsz, 1250 négyzetméter alapterületű épület felújítása decemberben kezdődik, és 2019-re lesz kész. A közbeszerzést a Mészáros Lőrinchez köthető Épkar Zrt. nyerte el, ők 3 milliárdért csinálják meg a munkát.

Sághi Attila, a Városliget Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta azt is, hogy a tervtárak dokumentumai alapján az egész épületet rekonstruálni lehet eredeti formájában, és helyreállítják az épület külső részén lévő Zsolnay-kerámiákat is. Az elmúlt évtizedekben beépített elemeket is eltávolítják, a főbejáratot pedig áthelyezik az eredeti, Hermina út felőli oldalra, elé pedig egy rózsakertet terveznek.

Az épület funkciója története során sokszor változott. Az 1885-ös Országos Általános Kiállításra készült Műcsarnoknak, ehhez azonban kicsi volt. Szerepet kapott a honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő több hónapos milleniumi kiállításon is, itt rendezték be az Egészségügyi Csarnokot és állították ki a legmodernebb kórházi eszközöket. Később itt működött a Budapesthez köthető emlékeket bemutató Fővárosi Múzeum, de ehhez is kicsi volt. A második világháborúban találat érte. Az ötvenes években szobrászműhely lett belőle, később ideköltözött a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat, majd a 90-es években a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványhoz került és alkotóházaként működött.

Igazán érdekes az lehet, hogy a tervezett kiállítás milyen történetet mond majd Budapestről és a magyar államiságról. A tervek alapján a narratíva azon alapulhat, hogy az említett időszak volt a magyar állam legprogresszívabb korszaka és ehhez jól is illeszkedik a Városliget történetének és a millenniumi kiállítás középpontba állítása. A kiegyezés után az 1885-ös országos és az 1896-os milleniumi kiállítás célja a nemzeti büszkeség és önállóság hirdetése volt, illetve az, hogy a magyar állam gazdasága modernizációra képes és akár a nyugattal is képes felvenni a versenyt ipari, mezőgazdasági és kulturális termékeivel. Ennek kinyilvánítása fontos volt egy olyan helyzetben, amikor ugyan az Osztrák-Magyar Monarchiában a magyar állam belső önállósággal rendelkezett, de szuverenitása mégiscsak korlátozva volt: az uralkodó, a külügyek, a hadügyek és az ezek fedezetére szolgáló pénzügy is közös volt Ausztriával. A gazdasági sikerek, a főleg Budapesten látványos modernizáció - amely az adott korszakban egyébként egész Európára jellemző volt - azonban nagyrészt köszönhetőek annak, hogy a magyar állam egy nagyhatalmi helyzetben lévő birodalom része volt.

Ráadásul ennek a kedvezményezett helyzetnek megvolt az ára is: a kiegyezés csak az osztrákok és a saját államon belül csak relatív többségben lévő magyarok között történt meg, ami egyre élesebb nemzetiségi feszültségekhez is vezetett a többnemzetiségű birodalomban, amely az első világháború után esett nemzetállamokra. A Millenium Háza-beli kiállítást így nem egyfajta monarchista nosztalgia jellemezheti majd, hanem egy olyan nemzetállam iránti vágyakozás, amely - ugyan egy birodalomnak köszönhetően illuzórikusan - komoly hatalommal bír és lemaradását leküzdve veszi fel a versenyt a Nyugattal.

A sétány neve marad
-Az Olof Palme név esetleges, a politikus nem járt Magyarországon. Ez egy politikai gesztus volt az MSZMP vezette kormány részéről, hogy megmutassák, nyitottak a svéd szociáldemokraták iránt - mondta Baán László, és hozzátette: a sétány neve marad.
Olof Palme 1969 és 1976, valamint 1982 és 1986 között volt Svédország miniszterelnöke. Szociáldemokrata reformokat vezetett be, növelte a dolgozók beleszólását a munkahelyi ügyekbe és új alkotmányt fogadtatott el, amely szimbolikussá tette a királyság intézményét. Második ciklusa alatt folytatta a reformokat, majd konfliktusba került katonai vezetőkkel, akik szerint nem lépett fel kellőképpen a Szovjetunióval szemben a Svédország elleni állítólagos tengeralattjáróval elkövetett határsértések, kémkedési ügyek miatt. Külpolitikáját sokan kritizálták, támogatta például Fidel Castro Kubáját és Salvador Allende chilei elnököt. Elítélte az 1968-as prágai tavasz leverését és aktívan támogatta a fejlődő országokat. 1986-ban Stockholmban merénylet áldozata lett, az elkövetőt nem kapták el. A volt Stefánia út Ajtósi Dürer sortól a Hősök teréig tartó szakaszát 1987-ben nevezték el róla és egy emlékkövet is avattak az Olof Palme Ház közelében.

2017.11.15 06:45

Mosolytól a pofonig – idén is vár az ARC kiállítás

Publikálás dátuma
2018.09.21 17:43

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A tizennyolcadik alkalommal megrendezett ARC kiállítás új helyszínen, de a megszokott színvonalon, erőteljes üzenetű plakátokkal várja a látogatókat az Örs vezér útján.
„Nézz körül! Mit látsz? Leveszed a hamisat? Vágod az illúziót? Kiszúrod a hazugságot? Érdekel az igazság? A valódit szereted, vagy az igazit? A láthatót, vagy az őszintét? A dizájnt, vagy a szívből jövőt? A művit, vagy a zsigerit?” – többek között e kérdések álltak a 18. ARC közérzeti kiállítás pályázati kiírásában, amely idén az UNFAKE – az álvalóságok, álhírek – témáját járja körül. A majd ezer beérkezett pályaműből kiválasztott nyolcvannégy plakát az Örs vezér útján látható, ugyanis, mint arról korábban lapunk is beszámolt, a Városliget Zrt. februárban jelezte a résztvevőknek, a Liget projekt miatt az elmúlt tizenhét év hagyományát megszakítva idén már nem tudnak helyet biztosítani a kiállításnak az Ötvenhatosok terén. Ez követően a XIV. kerület, Zugló önkormányzatához fordultak, amely első körben a lakókörnyezet közelsége okán nem támogatta, később viszont engedélyezte a területet kiállítás helyszínéül.
„Elsősorban talán tényleg a politikai manipuláció, vagy pedig az egyértelműen a politikai érdekeket közvetítő médiumoknak szólt ez az üzenet. De másodlagosan benne rejlik az is, hogy függetlenül az ember politikai aktivitásától vagy a médiához való kötődésétől, sokszor hangzott el tavaly ez az öt betű, ez az egy szó. Véleményem szerint sokkal többször, mint az releváns lett volna” – válaszolta Tóth Dániel, a nyertes Demagógia című mű egyik készítője, a kérdésre, kinek kívántak üzenni a Soros György vezetéknevét tréfásan elrejtő plakáttal. A képen egy billentyűzetet láthatunk, amelyen a leggyakrabban használt, S, O és R betűk megfakultak, alatta a cím: Demagógia. Béky Patrik, a plakát társkészítője szerint azért is fontos az ARC kiállítás, hogy elinduljon egy-egy gondolat: „valószínűleg nem annyi ember tud eljönni, ahányhoz el kelljen érjen ez az üzenet, de ha már az a sok ember, aki eljön ide, találkozik a mi plakátunkkal, megáll előtte, lefotózza, hazaviszi, terjeszti, gondolatot ébreszt benne, akkor már elégedettek vagyunk.”
Legalább annyira fontos a szervezők és a többi kiállítók számára is, hogy az emberek párbeszédet folytassanak egymással erről a kérdésről. „Ez a kiállítás arról szól, hogyan beszélünk egymással. Az az ötszáz-vagy hatszázezer ember, aki elment ebből az országból, azért, mert rossz volt a közérzete, az már nem vesz részt a közélet alakításában, csak úgy, ha megnézi az ARC Facebook oldalán ezeket a plakátokat – hangsúlyozta a kiállítás sajtótájékoztatóján Koncz E. Katalin, a Nyílt Társadalom Alapítvány korábbi vezetője, hozzátéve: nem biztos, hogy az a megoldás, ha elmegyünk. Maradni kell, és akik itt maradnak, azok annak ellenére, hogy úgy érzik nem jó a közérzetük, a közéletben való felelősségvállalás kötelező.” Az állandó „sorosozásra” reflektálva azonban a kiállítás szervezője, Bakos Gábor is megemlítette a sajtótájékoztatón, még időben szeretne minden fake newst (álhírt) eloszlatni: a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásának nincs köze a nyertes pályaműhöz.
Az ARC közérzeti kiállítás nem jelent konkrét politikai szerepvállalást, az azonban, hogy a pályázók minden évben fontosnak érzik, hogy reagáljanak az elmúlt évek politikai történéseire, az ország közérzetét, a közhangulatát nagymértékben tükrözi. Az idei pályázati témához, az álvalóságokhoz kapcsolódó alkotások egyaránt reagálnak a női intimszférát érintő mindennapos közbeszédre, a családon belüli erőszak tényére, az évek során felépült oligarchabirodalomra, vagy a média által közvetített hazugságokra. Bár évről évre e kérdésköröket érintik a nyertes plakátok, mégis olyan egyedi kivitelezésű, új, friss művekkel találkozhatunk, amelyek előbb megmosolyogtatnak, majd a következő pillanatban arcul csapnak. Az orvosi receptre felírt Imádkozzatok! előtt állva egy pillanatra gyökeret ver az ember lába az újabb kórházi felmondásokat emlékezetébe idézve, de nem más a helyzet azt a pesti utcák nyomorát dokumentáló fotót látva, amely azt üzeni: itt kell lenned, hogy elhidd. S hirtelen torkunkon akad a szó: hát, itt. Infó: 18. ARC közérzeti kiállítás, Új helyszínen az Örs vezér útján, látogatható október 7-ig, lámpaoltás 23:30-kor

Piros ajtók

 Az ARC plakátok között kapott helyet a Közös Halmaz Alapítvány kiállítása is. Annak ellenére, hogy egy nemzethez tartozunk, és mind magyarok vagyunk, a szekértábor logika azt nevelte belénk, hogy aki mást gondol, arról, amit mi, azzal ellenségek vagyunk, és rosszabb esetben átharapjuk egymás torkát. Egyikőnk komcsizik, a másik nácizik, közben mindannyiunk családjának az életén végigsöpört a huszadik század.” – hangsúlyozta Varga Sára, az alapítvány kuratóriumának tagja a sajtótájékoztatón. A piros ajtók és az általuk közvetített üzenet is ARC-kompatibilis, ugyanis a közérzeti kiállításhoz hasonlóan a magyarok és magyarok közti párbeszédet hivatott elősegíteni, s az alapítvány jelmondatának megfelelően: ajtót nyitni a múltra, hogy legyen jövőnk. 

Témák
plakát
2018.09.21 17:43
Frissítve: 2018.09.21 18:58

"Túl sok minden túl gyorsan jelent meg" – Lassítanak a Star Wars tempóján

Publikálás dátuma
2018.09.21 14:37
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
"Némi lassulásra" számíthatnak a Star Wars-filmek rajongói a széria következő részeinek és a Csillagok Háborúja-univerzumhoz tartozó különálló filmek megjelenésében is - mondta el a Bob Iger, a Disney vezetője a The Hollywood Reporter című filmes portálnak.
A Star Wars: Az utolsó Jedik és a Solo: Egy Star Wars-történet mindössze öt hónap különbséggel érkezett a mozikba. Ám míg Az utolsó Jedik világszerte 1,33 milliárd dollár (365 milliárd forint) bevételt hozott és a kritikusok tetszését is elnyerte, a Solo jelentősen elmaradt a várakozásoktól, mindössze 392 millió dollár globális bevételt produkált szemben a 250 millió dolláros gyártási költségekkel, valamint a kritikusok langyos fogadtatásával.
"Az időzítés az én döntésem volt és ahogy most visszatekintek, azt gondolom, hogy vállalom a felelősséget a hibáért, amely az volt, hogy túl sok minden túl gyorsan jelent meg"
- mondta Iger.
Hozzátette: némi lassulásra kell számítani, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem fognak filmeket készíteni.
2018.09.21 14:37