Trükközik a Fidesz? - Végjáték a kamupártokkal

Publikálás dátuma
2017.11.14 20:34
MTI Fotó: Kovács Attila
Alighanem sikerült véget vetni a politikai szerencselovagok kampánypénz-lenyúlásának, ám akad, aki úgy látja: ahogy egykor a kamupártok életre segítése, úgy most ellehetetlenítése is Fidesz-trükk.

Elfogadta a parlament a kampányfinanszírozási törvény módosítását, amit a fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert kezdeményezett, az MSZP-s Bárándy Gergely javaslatára pedig tovább szigorítottak. Így az egyéni jelöltekhez hasonlóan mostantól a pártoknak is kötelező visszafizetniük az államtól kapott kampánypénzt, ha a választásokon nem érik el az 1 százalékot. Ha ezt az adott párt határidőre nem teljesíti, akkor annak vezető tisztségviselőjének kell kifizetnie. Ha ők sem fizetik vissza időben, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselővel szemben a tartozás behajtása iránt.

Mindennek az ad jelentőséget, hogy a 2014-es parlamenti választáson két egyéni mandátumot biztosan a kamupártoknak köszönhetett a Fidesz, azokon múlt ugyanis, hogy a legszorosabb választókerületeket is megnyerte a kormányoldal. Mint annak idején a 24.hu kiszámolta a budapesti 15-ös választókerületben (a XVIII. kerületben) Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje az újraszámlálás után végül 60 szavazattal győzött Kunhalmi Ágnes szocialista politikus ellen, miközben az alig létező pártok több száz voksot vittek el – szinte bizonyosan nem a Fidesztől. A 12-es választókerületben, Rákospalotán pedig 277 szavazattal győzött a fideszes László Tamás az MSZP-s Móricz Eszter előtt.

A mostani szigorítást 184 igen szavazattal fogadták el, a Demokratikus Koalíció már korábban közölte: képviselői tartózkodni fognak. Indoklásuk úgy szólt: az egész választójogi rendszer antidemokratikus és részrehajló, ezért azt nem módosítgatni, hanem teljes egészében törölni kell, és arányos választójogi rendszerrel kell felváltani. "Ezért nem szavazhatunk igennel. De nem szavazhatunk nemmel sem, mert a benyújtott konkrét javaslat – amelynek tartalma az ellenzéki pártoktól származik – valós problémát oldhat meg" – írták.

Ketten szavaztak csak nemmel, Kész Zoltán és Szelényi Zsuzsanna független képviselők. Kész Zoltán, veszprémi országgyűlési képviselő érdeklődésünkre leszögezte: tudatosan nyomott nem gombot, mert szerinte a Fidesznek a javaslattal kapcsolatban hátsó gondolatai vannak. – Mivel a jelöltek maguk felelnek a kampánytámogatásukért, az esetleges visszalépéseknek még nagyobb lesz a tétje, vagyis mindez akadályozhatja azt, hogy az utolsó pillanatban egységessé váljon az ellenzék egy-egy választókerületben – utalt Kész Zoltán arra, hogy mindez a Fidesz politikai érdekeit szolgálhatja.

– A Fidesz kevéssé tart a jelenlegi ellenzék pártjaitól, azt viszont kockázatnak látja, hogy a választásokig összeáll egy olyan lista (civil háttérrel, vagy valamilyen technikai koalíció révén), amelyet nem tud előre bemérni, illetve nem képes előre látni a mozgását – mondta a Népszavának egy, az előző választáson független jelöltként indult politikus. Szerinte nem feltétlenül baloldali indulóra gondolt a törvényjavaslat megfogalmazásakor a kormánypárt, hanem esetleg olyan formációra, amely a jobboldali térfélről hoz el jelentős számú szavazatot. Forrásunk azt mondta: az ellenzék töredezett, így az azt tovább osztó kamupártokra nincs szüksége a Fidesznek, ugyanakkor az országban igen erős „Fidesz-váltó” hangulat van, ilyen légkörben egy ma még ismeretlen összeállás is okozhatna váratlan meglepetést. Azt is szóvá tette ugyanakkor, hogy a független jelöltekre továbbra is jóval magasabb, 2 százalékos eredményküszöb vonatkozik, ami akár alkotmányellenes megkülönböztetés is lehet.

Megszavazta a Fidesz Czeglédy bűnösségét
Beelőzte az ügyészséget és a bíróságot is a Fidesz: bár nemhogy bírósági ítélet, még vádemelés sincs a Czeglédy Csaba és társai ellen nyár közepén indított nyomozásban, a kormánytöbbség kedden elfogadta az őket elítélő országgyűlési határozatot. Ebben az szerepel, hogy a letartóztatott baloldali politikus szerintük „tudatosan megkárosítottak mintegy ezer fiatal munkavállalót”. Az ügyészség és a bíróság szerepén túl a kormánypárt egyúttal feljelentőként is fellépett: „indokoltnak látja” annak a vizsgálatát, hogy Czeglédy cégének, a Human Operator Zrt.-nek volt-e köze balliberális pártok finanszírozásához.
A helyzet pikantériája, hogy a kormánypárt részben olyan állításokat foglalt most határozatba, amelyeket korábban a kormánysajtó már kénytelen volt helyreigazítani, így egyáltalán nem bizonyosodott be, hogy "mintegy ezer" fiatal lenne érintett az ügyben, ahogy az is erősen kérdéses, hogy ki károsított meg kit.
Mint ismeret, nyár közepén épp fizetésnap körül csapott le Csongrád megyei Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi igazgatósága a diákmunka szövetkezetet üzemeltető Human Operator Zrt.-re, majd a cég minden iratát, adathordozóját lefoglalta, bankszámláját befagyasztotta, Czeglédy Csabát és azóta 17 társát őrizetbe pedig őrizetbe vették a hatóságok milliárdos adócsalás gyanújával. Bár a Human Operator által foglalkoztatott diákok egy kisebb része az adóhivatal akciója miatt nem kapott fizetést, a kampányüzemmódra kapcsolt kormánypárt és médiája azóta is igyekszik ezt a július óta előzetesben lévő Czeglédy Csaba nyakába varrni. A most elfogadott határozat szerint pedig úgy rendelkezik, hogy rendkívüli eljárással, adófizetői pénzekből kell kártalanítani a diákokat, bár azt, hogy kiket és miként, még nem tudni. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségét (Diákész), amely korábban az ügyben Orbán Viktor segítségét kérte, a szervezet elnöke nem kívánt nyilatkozni lapunknak. - B. Z.



Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12