Tanóráról hívták ki, hogy felmondjanak neki

Publikálás dátuma
2017.11.16. 06:00
Fotó: Molnár Ádám
Trenddé vált az öregségi korhatárt elérő tanárok közalkalmazotti jogviszonyának azonnali megszüntetése.

Volt olyan ügyfelem, akit tanóráról hívott ki az intézményvezető, hogy közölje vele: hónapokkal korábban elérte az öregségi korhatárt, ezért már nem taníthat tovább, sőt már rég nem dolgozhatna az iskolában. Ott helyben, közös megállapodással meg is szüntették közalkalmazotti jogviszonyát - mesélte lapunknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvédje. Nyitrai Károly szerint ez nemcsak jogilag vet fel aggályokat, de méltatlan is egy 30-40 évet a pályán dolgozó pedagógussal szemben.

A konkrét ügy még 2016 januárjában történt; mint utólag kiderült, az érintett pedagógus már 2015 őszén elérte a nyugdíjkorhatárt, ám erről sem az intézményvezetés, sem az iskolafenntartó nem tájékoztatta, ahogyan nyugdíjazásának és esetleges továbbfoglalkoztatásának szükségességéről sem. Miután kihívták óráról és az orra alá nyomták a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésről szóló nyilatkozatot, azt is megemlítették neki, ha nem írja alá azonnal, arra a hónapra járó fizetését sem kapja meg.

Az üggyel kapcsolatban Nyitrai Károly ügyvédi levelet küldött az akkor még Klebelsberg Intézményfenntartó Központ néven futó állami iskolafenntartónak. Válaszra sem méltatták. Az idős pedagógus végül nem akart bírósághoz fordulni. Egyik nap még tanított, másnap mehetett a nyugdíjazását intézni. A PDSZ ügyvédje szerint a tankerületekben egyre elterjedtebb gyakorlat az öregségi korhatárt elért tanárok jogviszonyának azonnali, automatikus megszüntetése, pedig a közalkalmazotti törvény szerint azt csak felmentéssel lehetne megszüntetni.

- Ehelyett megpróbálják rávenni őket, hogy közös megegyezéssel vagy akár lemondással távozzanak. A pedagógusok többségét nem tájékoztatják megfelelően, sem nyugdíjazásuk közeledtéről, sem pedig arról, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk. Ha a munkáltató akarja megszüntetni a jogviszonyt, azt csak felmentéssel lehet - hangsúlyozta Nyitrai Károly. Felmentés esetén még nyolc hónap felmentési idő áll az érintett pedagógus rendelkezésére, aminek első négy hónapját ledolgozhatja. Azzal, hogy az idős tanárokat közös megegyezési nyilatkozat aláírására vagy a jogviszonyról történő önkéntes lemondásra kényszerítik, a felmentési időre járó bér- és munkalehetőségtől fosztják meg őket.

- Akár közös megegyezéssel, akár lemondással szűnik meg nyugdíjazás előtt a jogviszony, az egyedül csak a munkáltatónak jó - erről már Galló Istvánné beszélt lapunknak. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az idős tanároknak arra is joguk van, hogy továbbfoglalkoztatásukat kérvényezzék, ám ehhez az intézményvezető támogatására és az oktatási kormányzat jóváhagyására van szükség. Sokszor csak külsős óraadóként, heti tíz órában alkalmazzák tovább a nyugdíjas pedagógusokat.

Mindezt úgy, hogy egyre súlyosabb a tanárhiány és a pedagógusközösség is elöregedőben van. A PSZ adatai szerint csak a tavalyi tanévben mintegy ötezer tanárnak szűnt meg a jogviszonya, közülük legalább 1400-an vonultak nyugdíjba. A java még hátravan: a PDSZ becslései szerint a következő nyolc évben mintegy 40 ezer tanár éri el az öregségi korhatárt, ami jóval meghaladja a várható pályakezdők számát. Noha a kormány szerint nem gond a pedagógushiány, az Európai Bizottság friss oktatási jelentésének hazánkra vonatkozó fejezetében az komoly problémaként szerepel. Az EB szerint a pálya azért sem túl vonzó a fiatalok számára, mert a fizetések még mindig 30 százalékkal alacsonyabbak más felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérénél.

Szerző

A soros... kapcsolás tehet mindenről

Publikálás dátuma
2017.11.15. 21:49
Fotó: Molnár Ádám

"A Nemzetgazdasági Minisztériumnak mindig mérlegelnie kell, mikor, hogyan finanszíroz és mindig a legjobb konstrukciót kell alkalmaznia: azt, ami pénzügyileg a legjobb az államnak" - fogalmazott Csepreghy Nándor miniszterelnökségi miniszterhelyettes szerdán az LMP működtette Ökopolisz Alapítvány által szervezett atomügyi vitáról távozóban ama kérdésünkre, valóban az orosz hitelből fizetjük-e a paksi bővítés első 98 millió eurós számláját, illetve ténylegesen kifizetjük-e Moszkvának a ma már igen tetemesnek számító kamatokat. Válaszából az következik, hogy még nincs döntés az ügyben. Ez azért meglepő, mert Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár – aki szintén részt vett a konferencián - egy hete arra célzott egy hasonló tanácskozáson, hogy az első számlákat az orosz hitelből elégítjük ki. A kérdés azért feszítő, mert a – kormányfő és Lázár János kancelláriaminiszter által az évszázad üzletének nevezett – tízmilliárd eurós orosz állami hitel kamata mintegy 4 százalék, miközben Magyarország ma már piaci alapon ennél jóval alacsonyabb kamatra tud hitelt felvenni. Korábban Lázár János felvetette, hogy az orosz hitel részleteinek lehívása mellett azt a teljes kamatmentességet biztosító 60 napon belül fizessük vissza a piacról olcsóbban felvett hitelből.

Az Ökopolisz Alapítványnak a MÚOSZ zsúfolásig telt termében megrendezett atomügyi vitáján alapvetően három álláspont csapott össze. Az LMP és hozzá közel álló szakértők atomellenes nézőpontból érveltek, míg Csepreghy és Aszódi védték a mundér becsületét. A miniszterhelyettes megjelenésüket azzal indokolta, hogy a bírálatok mellett atompárti érvek is elhangozzanak, megelőlegezvén az álláspontok megmerevedését. A két megjelent független szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozó Felsmann Balázs egykori energetikai szakállamtitkár, illetve Mártha Imre, az állami MVM Magyar Villamos Művek korábbi vezetője, szinte egyöntetűen úgy fogalmaztak: ugyan nincs elvi kifogásuk a nukleáris energiahasznosítás ellen, de az Orbán-kabinet által a Paksi Atomerőmű bővítésére hozott döntést élesen támadták.

Cselószki Tamás, az LMP energiapolitikai kabinetvezetője többekhez hasonlóan a megújuló energiaforrások – mint a szél- vagy a naperőművek – zuhanó költségeire hívta fel a figyelmet. Schmuck Erzsébet LMP-politikus népszavazást sürgetett és kétségbe vonta a kormányzat által felhozott – például a nagy aktivitású fűtőelemek elhelyezési költségeire vonatkozó - adatok helytállóságát. Fülöp Zoltán, az LMP energiapolitikai kabinetjének tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nagy atomerőmű az ellátásbiztonság szempontjából is ingatagabb, mint sok kis, akár háztáji áramtermelő; Schmuck Erzsébet e tárgyban a terrorfenyegetettséget is felvetette. Felsmann Balázs aggályait ama kérdésben foglalta össze, hogy mi lesz 2026-ban egy közepes áramigényű hétvégi napon a jelenlegi, illetve az új blokkok termelte árammal. Arra jutott, hogy termelésükre nem lesz igény. Mártha Imre határozottan a jelenlegi blokkok akár 60-80 éves élettartam-hosszabbítása mellett érvelt, amit Aszódi élesen elvetett. A hangulat a végére meglehetős parázzsá vált: annak kapcsán, hogy a vitát vezető MÚOSZ-elnök, Hargitai Miklós – lapunk munkatársa - azzal igyekezett berekeszteni a tanácskozást, hogy a termet be kell zárni, egy feldúlt néző azt kiáltotta be, hogy inkább Aszódit. Távoztukban Mártha és Aszódi még a folyosón is vívott egy komolyabb szakmai szópárbajt.

A legjobb beszólás szintén Mártha Imre érdeme: azt a labdát, hogy a tanácskozáson véletlenül háromszor is lekapcsolódott a villany, úgy ütötte le, tudja, erről ki tehet: a soros... kapcsolás.

Szerző
Frissítve: 2017.11.16. 14:39

Minimálisan gyengült a forint

Kedd este óta a forint minimálisan, alig pár fillérrel gyengült az euróhoz, a frankhoz és a dollárhoz képest szerda kora reggelig a bankközi piacon.

Szerda reggel fél hétkor az euró árfolyama 311,85 forintra emelkedett a kedd esti 311,71 forintról.
A svájci frank 267,45 forintról 267,48 forintra erősödött, a dollár pedig 264,45 forintról 264,49 forintra drágult.
Az euró minimálisan erősödött a dollárral szemben, kedd este 1,1787 dollárt, szerda reggel 1,1792 dollárt ért.

Szerző
Témák
forint árfolyam