Kiakadtak a kis pártok a szigoron

Publikálás dátuma
2017.11.16 06:07
FOTÓ: NÉPSZAVA

A „komolysági küszöböt” abban a pillanatban, 2013-ban be kellett volna vezetni, amikor a központi kampánytámogatás a kampányfinanszírozás részévé vált – kommentálta László Róbert, a Political Capital választási szakértője a hírt: köteles lesz visszafizetni az állami kampánytámogatást az a párt, amelyik a választáson nem éri el az egyszázalékos eredményt. Ha máshogy nem megy, a párt vezetőin hajtják be a pénzt. László Róbert szerint a „kamupártok” visszaszorításának a küszöb bevezetése a legfontosabb feltétele, kérdés, hogy elégséges-e. Az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is kincstári kártyán kellene megkapniuk a támogatást, a beszámolási kötelezettségnek is pontosan olyan szigorúnak kellene lennie. A két részletszabályt talán épp azért nem módosították, mert ezzel a Fidesznek is szűkítenék a mozgásterét.

Böcskei Balázs politikai elemző sem érti, miért kellett ennyit várni a módosításra. A javaslattal a „közélet megtisztítójának” képe éppúgy motiválhatta a Fideszt, mint belső kutatásaik szerinti egyéb szempontok. Ezekről azonban csak véleményes tudásunk lehet.

Kisebb, parlamenten kívüli pártokat arról kérdeztünk, hogy ilyen feltételek mellett elindulnak-e választáson, ha igen, igénybe vesznek-e az állami támogatást.

Helyes szándék megakadályozni, hogy egyesek lenyúlják az állami pénzeket, de nem helyes korlátozni a demokráciát – kezdte Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. Pártja önállóan elindul a választáson, de az még nem dőlt el, igénybe veszi-e a támogatást. Thürmer szerint a 106 választókerület túlnyomó többségében lesz jelöltjük. 2014-ben 33 jelöltjük kapott 0,56 százalékot, „háromszor ennyi jelölttel várhatóan többet kapunk”. Garancia azonban nincs: a párt vezető szervei időben döntenek arról, vállalják-e a kockázatot. Ha úgy alakul, a Munkáspárt saját erőből fedezni fogja a jelöltállítás költségeit, és ami marad, azt a kampányra fordítja.

Mindenképpen elindulunk a választáson, igénybe vesszük az állami kampánytámogatást – jelentette ki Bertha Szilvia volt jobbikos parlamenti képviselő, aki tavaly hozta létre az Értünk Értetek – A hiteles párt nevű szervezetet. Biztosra veszi, hogy átlépik az egyszázalékos küszöböt. A szigorítás azonban sok más pártot elrettent majd – vélekedett. Szerinte „nevetséges félelemreakció” szülte a törvénymódosítást, az a szándék, hogy a parlamenti pártok kiiktassák a konkurenciát. A visszaéléseket kellene megakadályozni – mondta Bertha Szilvia –, nem azokat büntetni, akik szabályosan, de nem eredményesen működnek.

Ellenzéki demonstráció volt Kiskunhalason

Publikálás dátuma
2019.02.22 21:45
Képünk illusztráció
Fotó: Szabad Pécs
A tüntetők nem egy konkrét intézkedés miatt zárták le a városhoz közeli főút egyik sávját, hanem úgy általában az Orbán-kormány ténykedése miatt tiltakoztak.
Ellenzéki pártok és civilek demonstráltak Kiskunhalas közelében lezárva a félpályát a város melletti főút egy szakaszán - írja az atv.hu. A Kiskunmajsára vezető úton 200-250 méter hosszan állták el az autók délután. A tüntetők az akció okaként külön megemlítették rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály, de hozzátették, ezúttal általában véve bírálták az Orbán-kormányt.

"Vidéken is hajlamosak az emberek arra, hogy kifejezzék az ellenvéleményüket a kormány azon politikájával szemben, amellyel azt bizonyítja napi mint nap, hogy egyáltalán nem érdekli az ellenzék véleménye." - mondta az ATV-nek Marton Imre, az MSZP elnökségi tagja. A tudósítás megjegyzi, a tüntetés miatt komoly torlódás nem alakult ki, atrocitás nem történt.

Orbán Viktor felmentette a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:22

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala
Luszcz Viktor Stanislaw megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.
Felmentették a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét, az erről szóló miniszterelnöki határozat a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg - írja az MTI. Orbán Viktor rendelete szerint Luszcz Viktor Stanislaw megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.