Kiakadtak a kis pártok a szigoron

Publikálás dátuma
2017.11.16 06:07
FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /

A „komolysági küszöböt” abban a pillanatban, 2013-ban be kellett volna vezetni, amikor a központi kampánytámogatás a kampányfinanszírozás részévé vált – kommentálta László Róbert, a Political Capital választási szakértője a hírt: köteles lesz visszafizetni az állami kampánytámogatást az a párt, amelyik a választáson nem éri el az egyszázalékos eredményt. Ha máshogy nem megy, a párt vezetőin hajtják be a pénzt. László Róbert szerint a „kamupártok” visszaszorításának a küszöb bevezetése a legfontosabb feltétele, kérdés, hogy elégséges-e. Az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is kincstári kártyán kellene megkapniuk a támogatást, a beszámolási kötelezettségnek is pontosan olyan szigorúnak kellene lennie. A két részletszabályt talán épp azért nem módosították, mert ezzel a Fidesznek is szűkítenék a mozgásterét.

Böcskei Balázs politikai elemző sem érti, miért kellett ennyit várni a módosításra. A javaslattal a „közélet megtisztítójának” képe éppúgy motiválhatta a Fideszt, mint belső kutatásaik szerinti egyéb szempontok. Ezekről azonban csak véleményes tudásunk lehet.

Kisebb, parlamenten kívüli pártokat arról kérdeztünk, hogy ilyen feltételek mellett elindulnak-e választáson, ha igen, igénybe vesznek-e az állami támogatást.

Helyes szándék megakadályozni, hogy egyesek lenyúlják az állami pénzeket, de nem helyes korlátozni a demokráciát – kezdte Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. Pártja önállóan elindul a választáson, de az még nem dőlt el, igénybe veszi-e a támogatást. Thürmer szerint a 106 választókerület túlnyomó többségében lesz jelöltjük. 2014-ben 33 jelöltjük kapott 0,56 százalékot, „háromszor ennyi jelölttel várhatóan többet kapunk”. Garancia azonban nincs: a párt vezető szervei időben döntenek arról, vállalják-e a kockázatot. Ha úgy alakul, a Munkáspárt saját erőből fedezni fogja a jelöltállítás költségeit, és ami marad, azt a kampányra fordítja.

Mindenképpen elindulunk a választáson, igénybe vesszük az állami kampánytámogatást – jelentette ki Bertha Szilvia volt jobbikos parlamenti képviselő, aki tavaly hozta létre az Értünk Értetek – A hiteles párt nevű szervezetet. Biztosra veszi, hogy átlépik az egyszázalékos küszöböt. A szigorítás azonban sok más pártot elrettent majd – vélekedett. Szerinte „nevetséges félelemreakció” szülte a törvénymódosítást, az a szándék, hogy a parlamenti pártok kiiktassák a konkurenciát. A visszaéléseket kellene megakadályozni – mondta Bertha Szilvia –, nem azokat büntetni, akik szabályosan, de nem eredményesen működnek.

2017.11.16 06:07

Brutális jégeső szaggatta szét a tetőket - áll a kárpótlási bál, forrong a falu

Publikálás dátuma
2018.11.17 10:00
Hiába van új tető számos házon, nincs béke a faluban. Sokak szerint nagyon furcsán és cseppet sem igazságosan osztották el a kár
Fotó: MTI/ Vajda János
Adásvételi szerződéssel is le lehetett „papírozni” a tetőfedést – csakhogy erről nem mindenki tudott.
Pörölyként sújtott le a jégvihar tavaly júniusban a közel háromezres lélekszámú zempléni falura, Megyaszóra: öklömnyi darabok potyogtak az égből, lyukat ütve háztetőn, autón, disznóólon, sufnin, elárasztva padlást és pincét. A település 767 lakóingatlana közül 537 tetőszerkezete megsérült valamilyen mértékben: ez a házak közel négyötödét jelenti. Gyors megoldásként tűzoltók és önkéntesek segítettek fóliát teríteni a tetőkre, hogy addig is védve legyen a ház, amíg összejön a pénz a javításra, vagy a teljes tetőcserére. Eltelt azóta majdnem másfél év, a házak nagy részén új vagy javított födém virít. Ám a faluban nincs béke: sokak szerint ugyanis nagyon furcsán, s cseppet sem igazságosan osztották el a kárenyhítésre érkezett összegeket. - Idén április 23-án hoztak egy rendeletet, miszerint május 31-ig be lehet nyújtani a tetőre költött számlákat, amiket kifizet az önkormányzat. A falu nagy része nem is tudott erről a rendeletről, csak azok értesültek róla, akik közel voltak a tűzhöz: a képviselő-testület tagjai, a hivatal dolgozói, az ő rokonaik, barátaik. Aki meg nem fia-borja senkinek, ahhoz nem értek el a hírek – panaszkodik egy idősebb asszony. Egy másik falubeli hozzáteszi: nem mindenki kért számlát az elvégzett munkáról, mert ha a mester számlát ad, mindjárt hozzácsapja az áfát meg az egyéb költségeket, az ár megugrik, errefelé meg szegény emberek élnek, akiknek minden fillér számít. Számla nélkül meg elvileg nem fizetett kárenyhítést az önkormányzat. Egy kiskaput azonban kinyitott. Magánszemélyek ugyanis köthetnek egymás között adásvételi szerződést, akár tetőfedő anyagról is, az ügylet pedig kétszázezer forintig adómentes. Az önkormányzat honlapjára fel is került egy adásvételi szerződési űrlap, amelyet kitöltve be lehetett vinni a hivatalhoz, s ezt követően utalták a pénzt. - Ezek jó része kamu szerződés volt – állították többen is a faluban lapunknak. Volt, aki tudott olyan szerződésről, amikor valaki a saját lányától vett papíron palát, mások a szomszédokkal kötöttek ilyet. Aki kimaradt a „buliból” most haragos, még akkor is, ha elvileg színlelt szerződést kötött volna. - Jó, mondhatjuk, hogy ez csalás, de sokan mégis így jutottak hozzá három-négyszázezer, sőt, volt, hogy egymillió forinthoz. Van, aki autót vett a pénzből, nem is a tetőre költötte. Akinek volt biztosítása, az eleve nem kapott pénzt az önkormányzattól, csak, ha ez az összeg nem fedezte a teljes kárt. Nem értjük, miért nem hirdették ki mindenkinek, hogy adásvételi szerződés ellenében pénzhez lehet jutni – méltatlankodtak a helyiek.
Azt is sérelmezték, hogy a mai napig nem tudják, mennyi pénz folyt magánszemélyek adományaiból a falu számlájára, s azzal a pénzzel mi történt. Ha szélesebb körben tudnak a kárenyhítéssel élni, akkor sokan nagy tehertől szabadultak volna: van például, aki hitelt vett fel a tetőcserére, mert a biztosítótól kapott pénz csak részben fedezte a költségeket. Azt pedig külön felháborítónak tartják, hogy a polgármesteri hivatal visszautalta a fel nem használt keretet a Belügyminisztériumnak ahelyett, hogy azt az utolsó fillérig a helyiekre költötte volna. Megkerestük Megyaszó független polgármesterét, azt tudakolva, milyen elvek alapján osztották szét a kárenyhítési összegeket, mennyi támogatást kaptak az államtól, mennyi pénz folyt be adományokból a számlájukra, s ennek mekkora részét osztották szét a helyiek között? Hajdú Istvánné a konkrét összegekre vonatkozó kérdésekre nem válaszolt, mondván, hogy lapunk nem ellenőrző szerve az önkormányzatnak, s ők mindennel elszámoltak az illetékes tárca felé. Szavai szerint azok, akik keveset, vagy egyáltalán nem kaptak a kárenyhítési alapból, elégedetlenek, részben ezért is támadják őt vagy a hivatalt. Hozzátette: a jégkárok enyhítésére kapott összeget a Belügyminisztérium által meghatározott szabályok szerint osztották el: aki ennek megfelelt, az kapott pénzt, aki pedig nem, annak akkor sem tudtak adni, ha egyébként jogos lett volna az igénye. E feltételek között nem szerepelt, hogy adásvételi szerződést nem fogadhatnak el, nekik csak az volt a dolguk, hogy ellenőrizzék: valóban került-e új tető házra.
2018.11.17 10:00
Frissítve: 2018.11.17 10:00

Előfordulhat, hogy Elios-ügyben mégis lesz további rendőrségi kutakodás

Publikálás dátuma
2018.11.17 09:19

Fotó: MTI/ Kelemen Zoltán Gergely
Bár az Országos Rendőr-főkapitányság nemrég azt közölte, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a korábban Orbán Viktor veje érdekeltségébe tartozó Elios Innovatív Zrt.-vel szemben, a közvilágítási tendereken egykor taroló céget érintő eljárásról leválasztottak egy azzal korábban egyesített feljelentést, írja a 24.hu. Méghozzá azt, amelyiket a váci közvilágítás korszerűsítése miatt hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt tett egy helyi ellenzéki képviselő. A szintén az Eliost érintő feljelentés ügyében könnyen lehet, hogy tovább nyomoz a rendőrség. A Pest megyei településsel kapcsolatos ügyet ugyanis még azelőtt elkülönítették a költségvetési csalás miatt zajlott alapügytől, mielőtt a rendőrség megszüntette volna az utóbbit. Februárban derült ki, hogy Vác is szerepelt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében, ami a gyanús közvilágítási projekteket sorolta. Vácra 3 ezer új lámpát telepített az Elios 2015-ben, ám az akkor Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég olyan lámpákat is lecserélt, amiket nem lehetett volna. Öt évvel korábban ugyanis egy másik uniós programban már 441 lámpát lecseréltek a településen, azonban ezek közül a fideszes Fördős Attila vezette önkormányzat 211 lámpát cseréltetett le vagy módosíttatott az Eliosszal. Miközben ezeket a lámpákat uniós támogatásból építették ki, és még fenntartási időszakban voltak. Ezért tavaly 20 millió forintra büntette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a váci önkormányzatot, amit azóta részletekben ki is fizetett. Az ügy azért meglepő, mert ahogy arról korábban írtunk, a nyomozó hatóságok nem vitték túlzásba a bizonyítékgyűjtést.
2018.11.17 09:19