Nők tömegei lettek erőszak áldozatai

Rohingya nők és lányok tömegeit erőszakolták meg Rakhine államban mianmari katonák – derül ki a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet ma publikált jelentéséből. Az ENSZ korábban etnikai tisztogatással vádolta meg a mianmari – egykor Burma – hadsereget, amely a közelmúltban több, a muszlim kisebbség által lakott falvat porig égetett az ország nyugati részén. A jelentésben szörnyű kegyetlenkedésekről számoltak be a rohingya nők: egyesek végignézték a gyermekük, férjük, szüleik meggyilkolását, mások szexuális erőszak áldozatai lettek, és súlyos sérülésekkel kellett elmenekülniük az országból. A legtöbben, közel egymillióan a szomszédos Bangladesben kerestek menedéket.

Szerző

Berlinen Európa szeme - Megállapodhatnak az új német koalícióról

Publikálás dátuma
2017.11.16. 06:32
Angela Merkel jókedvűen érkezett a tárgyalásokra, noha egyelőre nincs oka örülni Fotó: AFP/Tobias Schwarz
Ma estig, de legkésőbb péntek reggelig kellene megállapodni az új német koalícióról. Minden jel szerint igen nehéz feladatnak ígérkezik.

A német uniópártok, a CDU/CSU, a szabaddemokrata FDP, valamint a környezetvédők hetek óta tanácskoznak a közös kormányzásról. Döntésük az Európai Unió jövője szempontjából is sorsdöntő. Ha ugyanis arra a követeztetésre jutnának, hogy nem képesek együttműködni, inkább jöjjön az előrehozott választás, az az EU döntéshozatali folyamatát is lelassítaná. Berlin veszítene nemzetközi erejéből, hiszen Angela Merkelnek – épp az unió egyik legfontosabb időszakában, amikor annak jövőjéről kellene felvázolnia a koncepciókat, és elképzelések születhetnek arról, miként lépjenek fel a lengyel és magyar „renitensek” ellen – a kampányra, a következő voksolásra kellene koncentrálnia.

Egyelőre bármi lehetséges. Nem túlságosan kedvező előjel, hogy a nagy bejelentés előtt szinte órákkal sem sikerült közös nevezőre jutni egy sor kérdésben. A nem éppen gördülékeny egyeztetéseket híven példázza, hogy Christian Lindner, a liberálisok elnöke a tárgyalások finisében kijelentette: nem hajlandóak engedni a már Németországban élő bevándorlók családtagjainak az államba való beengedéséről, családegyesítésükről, amit a környezetvédők tűztek zászlajukra. A Zöldek frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckardt ezért a Rheinische Postban felszólította az uniópártokat arra, döntsenek végre ebben a kérdésben saját értékrendjük szerint. „Elvégre a CSU programjában kiemelt szerepet játszik a család” – közölte.

Jens Spahn, a CDU politikusa kompromisszumos megoldást javasolt. Felvetése szerint azon bevándorlók családtagjait engednék csak be, akik jól integrálódtak a német társadalomba. A menekülttéma egy másik vitatott kérdése az, korlátozzák-e 200 ezres felső határban azon menekültek számát, akiket egy év alatt beengednek az országba. Az uniópártok – beleértve a CDU-t – ezt támogatják, a Zöldek nem. A CDU és a CSU azt is elérné, hogy további államokat minősítsenek biztonságos országnak, ami a menekültek visszatoloncolását könnyítené meg. A környezetvédők viszont hallani sem akarnak erről.

Nézetkülönbségek merültek fel mindezek mellett a klímapolitikában, illetve az adatgyűjtésben. Az uniópártok szerint a messzemenőkig tárolni kell az egyes felhasználók kommunikációját érintő adatokat, a CDU szerint ez elengedhetetlen a terror elleni harcban. A Zöldek és a liberálisok viszont ezt a személyiségi jogok megsértéseként értékelnék.

Ha létrejön is a koalíció, Merkelnek már most fel kell készülnie arra, hogy negyedik kancellári megbízatása során számos akna nehezítheti kormányzását. A legtöbb ellentét nem is az igen konzervatív CSU és a Zöldek, hanem a környezetvédők és a liberálisok között merült fel. Részint talán azért, mert hasonló szavazóbázisra, a városi, polgári rétegre támaszkodnak. Merkelnek ezért – ha létrejön a koalíció – a két párt megzabolázása jelenti majd a legnagyobb feladatot. Ám meggyűlik majd a baja a bajor testvérpárttal, a CSU-val is. Ahhoz már hozzászokhatott, hogy Horst Seehofer, a CSU elnöke jobbról támadta a nagykoalíciós kormány munkáját. A bajor kormányfő azonban sosem akarta végveszélybe sodorni a kabinet munkáját, a szociáldemokrata politikusokkal is jól megértette magát. Seehofer pozíciója azonban megingott pártján belül, a CSU zuhanórepülésben van Bajorországban, a tartomány szavazói túlnyomó többsége szerint vissza kellene vonulnia. Ez esetben azonban a CSU még inkább jobbra fordulna, s Merkelnek a Seehofer székére áhítozó, jobboldali radikális Markus Söder tartományi pénzügyminiszterrel kellene egyezkednie, akitől nem sok jót várhat.

Merre tovább, Unió?
Az FDP egyik vezető politikusa, Alexander Graf Lambsdorff közölte, még az Európa-politikát illetően sem tudták elsimítani a nézeteltéréseket. Az FDP programjában az szerepel, hogy az euróövezet gyengébben teljesítő államait szükség esetén zárják ki a közös európai valutát használó államok köréből, ezt azonban Merkel sosem fogja támogatni. A liberálisok a Törökországgal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások lezárását is követelik, erre azonban a Zöldek mondanak nemet. Kizárható azonban, hogy az Európa-politika miatt ne jöhetne létre a koalíció, mivel az FDP az elmúlt hetekben mindent megtett azért, hogy ne bélyegezhessék euroszkeptikus pártnak.

Berlinen Európa szeme - Megállapodhatnak az új német koalícióról

Publikálás dátuma
2017.11.16. 06:32
Angela Merkel jókedvűen érkezett a tárgyalásokra, noha egyelőre nincs oka örülni Fotó: AFP/Tobias Schwarz
Ma estig, de legkésőbb péntek reggelig kellene megállapodni az új német koalícióról. Minden jel szerint igen nehéz feladatnak ígérkezik.

A német uniópártok, a CDU/CSU, a szabaddemokrata FDP, valamint a környezetvédők hetek óta tanácskoznak a közös kormányzásról. Döntésük az Európai Unió jövője szempontjából is sorsdöntő. Ha ugyanis arra a követeztetésre jutnának, hogy nem képesek együttműködni, inkább jöjjön az előrehozott választás, az az EU döntéshozatali folyamatát is lelassítaná. Berlin veszítene nemzetközi erejéből, hiszen Angela Merkelnek – épp az unió egyik legfontosabb időszakában, amikor annak jövőjéről kellene felvázolnia a koncepciókat, és elképzelések születhetnek arról, miként lépjenek fel a lengyel és magyar „renitensek” ellen – a kampányra, a következő voksolásra kellene koncentrálnia.

Egyelőre bármi lehetséges. Nem túlságosan kedvező előjel, hogy a nagy bejelentés előtt szinte órákkal sem sikerült közös nevezőre jutni egy sor kérdésben. A nem éppen gördülékeny egyeztetéseket híven példázza, hogy Christian Lindner, a liberálisok elnöke a tárgyalások finisében kijelentette: nem hajlandóak engedni a már Németországban élő bevándorlók családtagjainak az államba való beengedéséről, családegyesítésükről, amit a környezetvédők tűztek zászlajukra. A Zöldek frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckardt ezért a Rheinische Postban felszólította az uniópártokat arra, döntsenek végre ebben a kérdésben saját értékrendjük szerint. „Elvégre a CSU programjában kiemelt szerepet játszik a család” – közölte.

Jens Spahn, a CDU politikusa kompromisszumos megoldást javasolt. Felvetése szerint azon bevándorlók családtagjait engednék csak be, akik jól integrálódtak a német társadalomba. A menekülttéma egy másik vitatott kérdése az, korlátozzák-e 200 ezres felső határban azon menekültek számát, akiket egy év alatt beengednek az országba. Az uniópártok – beleértve a CDU-t – ezt támogatják, a Zöldek nem. A CDU és a CSU azt is elérné, hogy további államokat minősítsenek biztonságos országnak, ami a menekültek visszatoloncolását könnyítené meg. A környezetvédők viszont hallani sem akarnak erről.

Nézetkülönbségek merültek fel mindezek mellett a klímapolitikában, illetve az adatgyűjtésben. Az uniópártok szerint a messzemenőkig tárolni kell az egyes felhasználók kommunikációját érintő adatokat, a CDU szerint ez elengedhetetlen a terror elleni harcban. A Zöldek és a liberálisok viszont ezt a személyiségi jogok megsértéseként értékelnék.

Ha létrejön is a koalíció, Merkelnek már most fel kell készülnie arra, hogy negyedik kancellári megbízatása során számos akna nehezítheti kormányzását. A legtöbb ellentét nem is az igen konzervatív CSU és a Zöldek, hanem a környezetvédők és a liberálisok között merült fel. Részint talán azért, mert hasonló szavazóbázisra, a városi, polgári rétegre támaszkodnak. Merkelnek ezért – ha létrejön a koalíció – a két párt megzabolázása jelenti majd a legnagyobb feladatot. Ám meggyűlik majd a baja a bajor testvérpárttal, a CSU-val is. Ahhoz már hozzászokhatott, hogy Horst Seehofer, a CSU elnöke jobbról támadta a nagykoalíciós kormány munkáját. A bajor kormányfő azonban sosem akarta végveszélybe sodorni a kabinet munkáját, a szociáldemokrata politikusokkal is jól megértette magát. Seehofer pozíciója azonban megingott pártján belül, a CSU zuhanórepülésben van Bajorországban, a tartomány szavazói túlnyomó többsége szerint vissza kellene vonulnia. Ez esetben azonban a CSU még inkább jobbra fordulna, s Merkelnek a Seehofer székére áhítozó, jobboldali radikális Markus Söder tartományi pénzügyminiszterrel kellene egyezkednie, akitől nem sok jót várhat.

Merre tovább, Unió?
Az FDP egyik vezető politikusa, Alexander Graf Lambsdorff közölte, még az Európa-politikát illetően sem tudták elsimítani a nézeteltéréseket. Az FDP programjában az szerepel, hogy az euróövezet gyengébben teljesítő államait szükség esetén zárják ki a közös európai valutát használó államok köréből, ezt azonban Merkel sosem fogja támogatni. A liberálisok a Törökországgal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások lezárását is követelik, erre azonban a Zöldek mondanak nemet. Kizárható azonban, hogy az Európa-politika miatt ne jöhetne létre a koalíció, mivel az FDP az elmúlt hetekben mindent megtett azért, hogy ne bélyegezhessék euroszkeptikus pártnak.