A Fidesz-propaganda és az energiaárak

Publikálás dátuma
2017.11.16 06:20

Fotó: /
A tényleges árak szerint többnyire romlott, míg a vásárlóerőhöz képest kissé javult a hazai rezsihelyzet az első félévi adatok alapján.

Míg áramárhelyezéseink többnyire romlottak, addig egy gázár mutatónk javult az az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által nemrég frissített 2017 I. félévi összehasonlító listáin. A közepes áramfogyasztási sávban a vizsgált 40 európai állam között a 11. helyről a 13.-ra, az eggyel magasabb fogyasztásúak között pedig a 10.-ről a 12.-re kerültünk. (Az Eurostat az EU-tagállamokon túl közli Ukrajna, Macedónia, Albánia, Koszovó, Moldova, Törökország, Montenegró, Liechtenstein, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Norvégia és Izland adatait is.) Szűken az EU-tagállamokat tekintve a 3.-ról a 4., illetve a 2.-ről a 3. helyre csúsztunk vissza. A közepes gázfogyasztási sávban viszont javítottunk: a teljes listán a 13.-ról a 12.-re kerültünk, csak EU-s körben pedig 4.-ből bronzérmesek lettünk. A többi helyezésünk változatlan. Általánosságban: míg a nem EU-s államokat is tartalmazó listák szereplőinek körülbelül negyede olcsóbb nálunk, addig az EU-n belül csak néhányan előznek bennünket. Vagyis: jellemzően EU-n kívüli európai államokban kedvezőbb az energiadíj.

A vásárlóerőhöz képest felállított sorrendekben viszont némi javulás tapasztalható. Ránk is fér, hisz eleve rosszabb helyzetből indulunk. A 35-36-os bővített listán az első három áramársávban a 8.-ról a 6., a 18.-ról a 15., illetve a 18.-ról a 16. helyre szépítettünk. A 31-es gázlistán megint csak a közepes sávban előztünk, a 9. pozícióból a 8.-ba. EU-s körben a két alsó áramfogyasztási sáv szerint a 6.-ról a 4., illetve a 12.-ről a 10., a közepes gázfogyasztás alapján pedig a 12.-ről a 11. helyre kerültünk. A többi helyezésünk nem módosult. A vásárlóerőnkről árulkodó kép olyképp foglalható össze, hogy míg a két felső fogyasztási sáv szerint továbbra is a középmezőnyben tanyázunk, addig a legalsó fogyasztásúakra jellemző 4.-6. hely már kedvezőnek mondható.

Az Eurostat 2017 I. félévi lakossági energiaár sorrendjeiből összességében az a következtetés vonható le, hogy míg az áramárak több európai tagállamban csökkentek, addig ez Magyarországon elmaradt; a gázárak és különösen a rezsire költhető jövedelem tekintetében viszont javulás körvonalazódik.

Jelen tudósítás normális esetben szaklapokba illene. Ám az energiaárak helyzetét a Fidesz a politikai propaganda központi témájává emelte. Ráadásul a kormánypárt rendszeresen a saját szája íze szerint értelmezi Magyarország európai rezsihelyezéseit, mi több, e tárgyban többször konkrét lódításon kaphatjuk a Fidesz és a KDNP politikusait. Érvelésük egyik – reklámokban, plakátokon, konzultációkon harsogott - sarokpontja, hogy a 2010-es kormányváltás idején Európa-szerte nálunk lett volna a legmagasabb a rezsi. Ez nem igaz. Azon túl, hogy az EU-n kívüli Európában – különösen a kontinens keleti felén – hagyományosan jóval olcsóbb az energia, ez az EU-n belülre se áll. A hazai lakossági rezsi ugyanis uniószerte a legrosszabb esetben is csak a középmezőnyhöz húzott. Tény az is, hogy e tekintetben a rezsicsökkentés után 2015-re a dobogó közelébe kerültünk. Azóta viszont már némi romlás tapasztalható. Ebből számos izgalmas, a Fidesz-propagandának viszont láthatólag már bonyolult következtetés vonható le. Lemorzsolódásunk fő oka, hogy míg az Orbán-kormány nem hajlandó érvényesíteni az energiatőzsdék tartós megfeleződését a hazai lakossági tarifákban, addig más – jellemzően liberális árrendszerű – államok egymással versengő ellátói ezt úgymond érvényesítik. Ez tételesen ellentmond a KDNP-s Aradszki András energiaállamtitkár visszatérő állításának, miszerint a szabadpiaci államokban csak nőtt volna az ár. Mindazonáltal abból, hogy helyezésünk nem esik vissza jelentősen, az is következik, hogy az árcsökkentések ellenére az energiaipar a liberális államokban is inkább profitot halmoz fel és tartalékol. Ez - az Orbán-kabinet hathatós segítségével - Magyarországon sincs másképp.

Bár a vásárlóerő szerinti rezsimutató egész mást jelent, a Fidesz ezt is rendszeresen, önkényesen, a valós helyzet megszépítése végett összemossa a tényleges árakkal. E tekintetben kétségkívül 2010 számított a legcudarabbnak, amikor több sor szerint nálunk volt a legnehezebb a rezsifizetés. Vagyis a középmezőnybe tartozó tarifákat az egyik legalacsonyabb jövedelemből kellett állnunk. Ugyanakkor helyzetünk e tekintetben most se túl rózsás: a középmezőnytől máig nemigen tudtunk elszakadni. Ehhez képest a Fidesz-propaganda rendszeresen a 2010-es, vásárlóerőhöz képest kimutatott, nagyon kedvezőtlen adatunkat veti össze a mostani, tényleges árak szerinti, előkelő helyezésünkkel, ami nélkülözi az értelmet és kifejezetten megtévesztő. Ezen kívül gyakorta nevezik EU-n belüli – kétségkívül büszkén vállalható - helyezéseinket „európainak”, miközben az Eurostat EU-n kívüli adatokat is magukba foglaló listái alapján „európai” helyezésünk jóval kedvezőtlenebb az EU-snál.

2017.11.16 06:20

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát.
Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.19 10:58

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07