Elítélünk, mentegetünk

Publikálás dátuma
2017.11.16. 06:44
Csaknem száz évvel ezelőtt az ünnepelt komikus Roscoe „Fatty” Arbuckle-t az erőszak ellenére sem ítélték el Fotó: AFP/Wolf Trace
A zaklatási botrány fontos kérdése: mit kezdjünk a bukott művészek életművével? Élvezhető-e egy dal, film vagy színmű, ha az alkotó bűnös?

Roscoe „Fatty” Arbuckle komikus, a kor ünnepelt némafilm-színésze 1921-ben házibulit rendezett. Az összejövetel végén Virginia Rappe színésznőt életveszélyes állapotban szállították kórházba, nemi erőszak miatti, komoly belső sérülésekkel. Négy nap múlva meghalt. Egyes lapok szerint a színésznő Fatty Arbuckle-t nevezte meg támadójaként – mások szerint viszont orvosa épp az ellenkezőjét állította. Fatty Arbuckle-t bizonyítékok híján nem ítélték el, ahogyan mást sem. A komikustól a tárgyalássorozat végén bocsánatot kértek az esküdtek, karrierje azonban derékba tört. Többé nem színészkedett, rendezni is csak álnéven tudott.

Roland Barthes kritikus, filozófus azt írja A szerző halála című esszéjében: „Még mindig a szerző uralja az irodalomtörténeti kézikönyveket, az írók életrajzait, a magazinok interjúit, de még az irodalmárok tudatát is, akik benső naplóikban igyekeznek összekapcsolni személyüket és művüket; a jelenlegi kultúra irodalomképe zsarnokian a szerző köré épül, személye, története, ízlése, szenvedélyei köré; a kritika többnyire ma is abban áll, hogy kijelentik: Baudelaire életműve nem más, mint Baudelaire, az ember kudarca, Van Gogh életműve saját őrültsége, Csajkovszkijé pedig a bűnei; a mű magyarázatát mindig abban keresik, aki létrehozta, mintha a fikció többé-kevésbé áttetsző allegóriáján túl végső soron mindig egyetlen személy hangját hallanánk, a szerzőét, aki feltárja „titkait”.” Barthes szerint az olvasó születésének ára a szerző halála – tehát félre kell tennünk mindent, amit az alkotóról tudunk vagy gondolunk, és önmagában szemlélni az alkotást.

Csakhogy ez egyáltalán nem könnyű. Sokan ironizáltak például azon, hogy Molnár Ferenc déd- és ükunokái tiltakoznak Marton László A Pál utcai fiúk-rendezése ellen a direktor zaklatási ügyei kapcsán – miközben magáról Molnárról például számos helyen leírták már, hogy rendszeresen, még annak terhessége alatt is bántalmazta első feleségét, Vészi Margitot – egyszer például eltörte az ujját. Egy színész esetében még nehezebb elvonatkoztatni az alkotótól, hiszen ott a műalkotás „felülete”, maga az arc és a test. Kevin Spacey karrierje teljesen összeomlott, amikor kiderült: a színész szexuális ragadozóként viselkedik a hierarchiában alárendelt kollégákkal. A Kártyavár című sorozat forgatása leállt, legújabb filmjét nem mutatják be. Nyilvánvalóan nem lehet ugyanis függetleníteni arcát mindattól, ami kiderült róla. Még akkor sem, ha a Kártyavár remek sorozat.

Fotó: AFP

Fotó: AFP

Charles Manson a kor híres zenészei – a többi közt a The Beach Boys tagja, Dennis Wilson – szerint tehetséges zenész és dalszerző volt. Ő azonban gyilkosságra felbujtó szektavezérként lett világhírű, ily módon dalait képtelenség ezt figyelmen kívül hagyva hallgatni.A Guns N’ Roses 1993-ban feldolgozta Manson Look at Your Game, Girl című számát – amelyet 1967-ben azért adtak ki, hogy pénzt gyűjtsenek a Tate-LaBianca–gyilkosságokat elkövető szekta védelmére az évszázad perében. Noha a Guns tagjai is ellenkeztek, az énekes Axl Rose ragaszkodott a dalhoz – amiből természetesen jókora botrány kerekedett. A szerzemény ez esetben tehát akkor sem független, ha nem a szerző az előadója.

Egyes életművek megítélése azonban nem ilyen egyértelmű – és ezt még csak nem is a bűnök komolysága alapján dönti el a közönség. Michael Jackson popikon-státuszát sem a bizarr magánvidámparkos-állatkertes hübrisze, sem a sorozatos gyermekmolesztálási ügyek nem tudták megsemmisíteni. A rajongók könnyedén szemet hunynak Frank Sinatra maffiakapcsolatai, Woody Allen abúzusbotránya vagy Roman Polanski nemierőszak-ügye fölött, azt sugallva ezzel, hogy a tehetség mindenek fölött áll, a siker mentesít a felelősség alól.

A sötét triád
Egy tavalyi pszichológiai tanulmány 2500 férfi és nő adatai alapján vizsgálja a szexuális ragadozók profilját. A vizsgálat során amerikai és izraeli kutatók arra jutottak, hogy főként a „sötét triád”, vagyis három tulajdonság: a narcizmus, a pszichopátia és a machiavellizmus együttállása hajlamosít arra, hogy szexuális élvezetet jelentsen neki a másokkal szembeni visszaélés. Két londoni pszichiáter, Raj Persaud és Peter Bruggen a Project Syndicate honlapján részletesen elemzi, hogy a narcisztikusok meg vannak győződve saját kiválóságukról, felsőbbrendűségükről – a machiavellisták pedig profin manipulálnak, bízva abban, hogy sosem buknak le. A két szakember szerint a ragadozók beismerése, bocsánatkérése hiteltelen: szerintük a szenvedélybetegségre való hivatkozás csupán a manipuláció része.

R. Kelly valóságos legendának számít az R’N’B-kedvelő afro-amerikai közösségben, az agresszív hiphop-kultúrával szemben régóta ő testesíti meg a lovagias, finom, romantikus férfi eszményét, dalszövegeivel pedig rá is kontráz erre. Eközben pedig R. Kellyt sok-sok éve vádolják nemi erőszakkal és azzal, hogy karriert kínál fiatal lányoknak, akiket később gyakorlatilag szexrabszolgaként tart. A Rolling Stone magazinban nemrég megszólalt az egyik áldozat, és borzalmas dolgokat mesélt: az énekes-producer szexuális együttlétekre kényszeríti a lányokat, minden mozdulatukat kontrollálja, hol éhezteti, hogy bántalmazza büntetésből, s számos, csak e célból fenntartott ingatlanjában tart fogva naiv, sikerre áhítozó lányokat. Videofelvétel is van arról, amint Kelly aláz és levizel egy nőt – soha egyetlen ügy sem jutott el az ítéletig a bíróságon, mert valamilyen módon az énekes ügyvédei elérték a peren kívüli megegyezést.

Különösen fontos mozzanat, hogy egyes művek eleve létre sem jöhettek volna, ha az alkotót egy ponton börtönbüntetésre ítélik – így azt látjuk, hogy miközben az egyszerű földi halandó sokkal kevésbé fajsúlyos ügyekért is börtönbe kerül, a gazdag sztár bármit elérhet a pénzével: például azt is, hogy raboskodás helyett vígan alkosson tovább.

És akadnak olyanok is, akik egyenesen brandet építenek a bűneikre: Varg Vikernes – lényegében ő maga a Burzum nevű norvég black metál együttes – 1994 májusában 21 éves börtönbüntetésre ítélték zenésztársa, Euronymus, a Mayhem együttes gitárosa meggyilkolásáért és templomgyújtogatásért. A Vikernes-kultuszt csak növelte a Mayhem De Mysteriis Dom Sathanas című lemeze, amely a gyilkosság után jelent meg – és amelyen az áldozat gitározott, a gyilkos pedig basszusgitározott. Vikernes tovább zenélt a börtönben, rajongói megmaradtak, manapság pedig egy igen zagyva, rasszista ideológiától sem független saját vallás alapításán munkálkodik. Szabadulása után Franciaországba költözött, ahol terrorcselekmények előkészítésével és rasszista uszítással vádolták blogbejegyzései miatt, de végül szabadon engedték.

A rajongóknak nyilván fel kellene tenniük a kérdést: meddig hagyjuk, hogy a saját idealista sztár-képünk felülírja a valóságot? Nem önzés-e azt gondolni, hogy néhány áldozat nem számít, ha cserébe nívós műveket kapunk?

Hollywood, illetve a komplett szórakoztatóipar – és egyben a magyar színházi szakma – legfontosabb kérdése a Weinstein-botrány nyomán az: hajlandóak vagyunk-e végre belátni, hogy a rendszer, amely mások kihasználásán, megalázásán egy elegáns legyintéssel lépett túl eddig („a karriernek ára van”; „a művészi cél szentesíti az eszközt”; „de hát sikeresek voltunk”), rossz. És persze: születhet-e közmegegyezés a tekintetben, hol húzódnak a határok, mit nézünk el a sztárjainknak és mi az, amit végérvényesen kitörlünk az eddigi metódusból. Aztán majd ráérünk filozofálgatni arról, mi legyen a művekkel.

Minden idők legelvetemültebbje
Fotó: Profimedia

Fotó: Profimedia

A könnyűzene története tele van bűnökkel és bizarr történetekkel. Mindezek közül kiemelkedik Ian Watkins esete, ami a szexuális perverzió és a hatalommal való visszaélés rémisztő elegye. A walesi Lostprophets együttes énekes-frontembere mindig is a nők kedvence volt. A zenekar rajongói többnyire a tizen- és huszonéves korosztályból kerültek ki. Watkinsról köztudott volt, hogy szereti kihasználni az őt övező kultuszt, ám az évek során egyre többet pletykáltak arról, hogy az énekessel valami nagyon nincs rendben. A rendőrség azonban még akkor sem csinált semmit, amikor egy barátnője besétált az őrsre, és elmondta: Watkins pedofil, aki mellett egyetlen gyerek sincs biztonságban. Négy évvel később tartóztatták csak le, miután kiderült: csecsemőket drogozott be és erőszakolt meg. Fiatal édesanyákat környékezett meg és vett rá, hogy ajánlják fel neki babáikat szexuális perverzióinak kielégítésére. „ha hozzám tartozol, a gyereked is hozzám tartozik” – írta egyiküknek SMS-ben. Az erőszakról képeket és videót készített. Három rendbeli nemi erőszak továbbá gyerekpornó birtoklása, terjesztése és készítése miatt 35 év börtönre ítélték – a két, gyerekét felkínáló nő 14, illetve 17 évet kapott. Watkins gépén olyan fotót is találtak, amelyen egy állattal közösül. Baptista pap nevelőapja annyit mondott az ítélethirdetés után: gondolkodás nélkül összeverné a fiát a cellájában.

A tárgyalássorozat egyik fontos kérdése az volt: tudott-e a Lostprophets többi tagja arról, mit művel Watkins. Sokak szerint egy videointerjúban egyértelműen utalnak rá, hogy az énekes „a gyerekeket szereti”, a tagokat mégsem ítélték el. Ráadásul a Lostprophets egyik 2009-es videoklipjében Watkins gyerekek között ugrabugrál, miközben hipokritákról énekel. Az együttes videói alatt a korábbi rajongók undorukat fejezik ki, a legnagyobb Streamingszolgáltató, a Spotify kínálatában pedig sokáig nem lehetett fellelni a Lostprophets dalait. A bandának most sincs hivatalos Spotify-oldala, csupán néhány rajongó feltöltése nyomán hallgathatók a számai.

Watkins egyébként több rajongójával levelez a börtönből. Az egyikük ellen nemrég indítottak eljárást, mert nem jelezte a hatóságoknak, hogy szexuális tartalmú üzengetésük közepette az énekes a nő gyerekéről kezdett érdeklődni.

Kettészakadt az ország - Röghöz kötnek az ingatlanárak

Publikálás dátuma
2017.11.15. 06:21
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egyre jobban fékezik a társadalmi mobilitást az ingatlanárak: hiába mennének sokan a munkalehetőség után, ha a leszakadó térségekben teljesen elértéktelenednek a házak, lakások.

A főváros egyes részein fél évtized alatt 84 százalékkal nőttek a négyzetméterárak. Ilyen léptékű emelkedésre vidéken még nem volt példa, ám az ország gazdaságilag legjobb helyzetű megyéjében, Győr-Moson-Sopronban is több mint másfélszeresébe kerül egy négyzetméter, mint öt esztendeje, harmadával drágábban lehet ingatlanhoz jutni Hajdú-Biharban vagy Vasban, de látványos a változás Bács-Kiskunban is.

– Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár környékén már belső-pesti árakkal lehet kalkulálni – magyarázta Telekes Péter ingatlanszakértő. – Ez azt jelenti, hogy jobb környékeken félmillió forint körüli négyzetméterekkel kell kalkulálni. A növekedés oka nem a minőségjavulás, hanem a rettenetesen megnövekedett kereslet: az észak-nyugati országrészben működő cégek, gyárak vonzzák a munkaerőt, s aki teheti, oda is költözik. Viszont az elmúlt tíz évben rendkívül kevés új ingatlan épült, vagyis a lakásszám nem követte népességgyarapodást, aminek egyenes következménye az ingatlanok drágulása.

A szakértő szerint a gazdaságilag szintén prosperáló Tatabánya és Székesfehérvár esetében azért nem érződik ekkora változás, mert közelebb fekszenek a fővároshoz, így sokan inkább vállalják az ingázást, illetve a vidékről ott munkát vállalók egy része Budapesten és környékén keresett magának új otthont.

– Természetesen az ellenhatás a szegényebb megyékben jelentkezett – folytatta Telekes Péter. – Az aprófalvas területeken szinte már nincs értéke az ingatlanoknak, ugyanis - függetlenül az állapottól - tulajdonképpen lehetetlen túladni rajtuk. A legrosszabb a helyzet Nógrádban, Hevesben, Békésben, valamint a Dél-Dunántúlon, akadnak olyan kis falvak, ahol néhány százezer forintért száz négyzetméteres házat lehet venni négy-ötezer négyzetméteres telekkel. A legnagyobb egy megyén belüli differencia Somogyban található: míg a Balaton keleti medencéjében az új építésű ingatlanok négyzetméterára 700 ezer forintról indul, s millió fölött áll meg, addig alig 15 kilométerre a parttól akadnak ötszáz forintos négyzetméterek is. Utóbbira egyébként az Ormánságban, s még inkább Nógrádban rengeteg példa akad. Ráadásul ezeken a vidékeken nemcsak a kisebb településeken, de a városokban is olcsóbbak lettek az ingatlanok fél évtized alatt.

Szakemberek szerint ez a legfőbb oka annak, hogy a szegényebb vidékekről még nem távozott mindenki, a belső migráció még nem öltött gigantikus méreteket: csak elképesztő ráfordítással lehetne az ottani saját ingatlanból máshol sajátba költözni, ehhez az érintettek nem rendelkeznek elegendő megtakarítással.

– A férjem Mosonmagyaróváron kapott munkát – mesélte a kadarkúti (Kaposvárhoz közeli város - a szerk.) Ildikó. – Nekem is lenne állásom Győrben, így felmerült, hogy odaköltözünk. Csakhogy míg a három és fél szobás házunkat nagyjából 5-6 millió forintért tudnánk eladni, addig ennyi pénzért nemhogy Győrben, de még egy környékbeli faluban sem kapnánk semmit. Két gyerekkel viszont nem mehetünk másfél szobás panelba, ráadásul, ahogy néztük a kínálatot, kilencmillió alatt még ilyen kis lakást sem találni. Így aztán a férjem hetel, hétfő hajnalban utaznak el két kollégájával, s pénteken éjjel vagy szombat délelőtt jönnek haza. Mennénk mi a munka után, de nem szívesen költenénk el egy fél élet munkájából felépített ház árát két év alatt albérletre.

Ha nem is akkorák a különbségek, mint Somogyban, de Veszprémben is a Balaton-part húzta fel annyira a megyei adatot, hogy összességében a második legnagyobb emelkedést produkálta az országban: Tihanyban, Balatonfüreden, Csopakon, Balatonalmádiban ugyanis a budai hegyvidék luxusingatlanjaival megegyező árakon lehet nyaralót, házat venni, Füreden előfordul 1,3 milliós négyzetméterár is.

A frekventáltabb városok közül ezzel a legdrágábbnak számít a település, ahol az átlag négyzetméterár a budapestit is veri, a harmadik helyre pedig Siófok került. A megyei jogú városok közül Sopronban, Győrben és Veszprémben lehet a legdrágábban lakást vagy házat venni. Mindhárom településen nagyjából másfélszeresére nőttek az árak 2012 óta, s hasonló a drágulás az egyelőre még valamivel olcsóbb Székesfehérváron és Szombathelyen is.

– A helyi gazdaság ereje és fejlődése egyértelműen jelentkezik a statisztikákban – állította Telekes Péter. – Jó példa erre Kecskemét, ahol a Mercedes betelepülése óta látványos és folyamatos a drágulás, s az árak ma már verik az érdieket, pedig a budapesti agglomeráció sokáig a második legdrágábbnak számított az országban. Az ipar mellett a másik árfelhajtó tényező a felsőoktatás. Miután az albérleti árak is folyamatosan nőnek, hiszen követik az ingatlanárakat, a nagy egyetemi városokban megjelent egy markáns vásárlóréteg: a diákság illetve a szüleik. Ha ugyanis valakinek van némi megtakarítása, akkor a jelenlegi banki kamatok mellett az ingatlanhitel törlesztő részlete gyakran alacsonyabb, mint egy albérlet ára. Ennek köszönhető a harmadik nagy vásárlóréteg: egyre többen vesznek befektetésnek lakást, hiszen az elmúlt időszak példája is mutatja, néhány év alatt komoly haszonra lehet szert tenni. A másik véglet a hátrányos helyzetű térségekben élőké: sokszor egy élet munkája a ház, amit fel tudnak mutatni, de valójában semmit sem ér, s örökre röghöz köti őket.

A tulajdon az előrelépési lehetőség gátja

A saját tulajdonú ingatlan gátolja a gazdasági mobilitást Szabó János szociológus szerint. Különösen munkanélküliség sújtotta vidékeken nehezíti az előrelépést. Pedig a bankok és a különféle kormányzatok is a saját tulajdonú ingatlan megszerzését támogatják, bérlakás pedig alig van.

- A magyar társadalomban a saját tulajdonú ingatlan egyfajta státuszszimbólumnak számít, egyúttal azonban a társadalmi mobilitás legfőbb gátja.

- Mondjuk ki: a röghöz kötés alapja. A tulajdon ugyanis a gazdasági depressziós, munkanélküliség sújtotta vidékeken kifejezetten gátolja az egyén előrelépési lehetőségét. A hazai ingatlanállomány 96 százaléka saját tulajdonú, noha az egészséges nagyjából az osztrák-német helyzet lenne, ahol negyven százalék a bérlakások aránya.

- A szakemberek régóta állami bérlakás-programot sürgetnek.

- Ezzel szemben lassan két évtizede minden kormányzati intézkedés a saját ingatlan megszerzését támogatja. Erről szólnak a különféle szociális intézkedések, mint például a csok, s ennek megfelelően alakítják a bankok is hitelprogramjaikat.

- Nyugaton teljesen bevett, hogy akár gyermekes családok is egész életüket bérleményben élik le, ugyanakkor idehaza a bérlakás negatív csengésű, egyfajta leszakadást jelent.

- A szocializmus egyik legfőbb alapelve volt, hogy saját lakást kell adni mindenkinek, hiszen így nem lesz kiszolgáltatva a háziúrnak, mint a Horthy-korszakban. Ez a hozzáállás tapasztalható ma is, sokan inkább eladósodnak, s nyugdíjas korukig fizetik a hiteleiket, csak, hogy elmondhassák, van ingatlan a nevükön. S amikor lenne lehetőségük előrelépni anyagilag vagy szakmailag, nem tudnak költözni, mert visszatartja őket a nehezen megszerzett ingatlan.

Szerző

Fekete péntek - Rövidre zárt karácsonyi bevásárlás

Publikálás dátuma
2017.11.14. 06:20
Fotó: AFP/Sandy Huffaker
Alig néhány hétre szűkítette le az ünnepi szezont az Amerikából begyűrűző akciónap az online kereskedelemben.

Az ingyenes házhozszállítás a legfontosabb hívószó az online vásárlásnál – ezt mutatják a GfK Digital Connected Consumer legfrissebb kutatásának eredményei. Eszerint tízből heten többet vásárolnának a webáruházakban, ha nem kellene fizetniük a házhozszállításért. Az online vásárlást a többség egyébként is alapvetően az alacsonyabb árak miatt választja: az öt legfőbb vásárlásra ösztönző tényező egytől-egyig valamilyen árbeli engedményt jelent. Az ünnepi, szezonális kedvezmények, a napi akciók és a hűségprogramok csábítása ugyanakkor messze elmarad az ingyenes házhozszállítás vonzerejétől. Dörnyei Otília, a GfK logisztikai iparági szakértője szerint az olcsó kézbesítés iránti elvárás kényelmi szempontokra vezethető vissza, másrészt kiszámíthatóbb kedvezményt is jelent, mint például egy hűségprogram.

Az ingyenes házhozszállításról ugyanakkor egyre inkább kénytelenek lesznek lemondani a vásárlók – legalábbis, ha szeretnék idejében megkapni csomagjaikat. Nem lesz könnyű átvinni a változást, hiszen már most is látszik, hogy ahol ismét bevezettek egy vásárlási értékhatárt az ingyenességhez, ott átmenetileg visszaesett a rendelési szám. A nagyobb webáruházak ugyanis korábban igencsak elkényeztették vásárlóikat: tavaly szinte egész évben értékhatár nélküli ingyenes kézbesítést kínáltak, miután ez a piacszerzés egyik legegyszerűbb útja. Ezzel azonban saját maguk alatt is vágták a fát. Vásárlási minimum nélkül sokkal nehezebb a forgalmat tervezni, és megugrik a kisebb csomagok száma is, amelyeken viszont nem lehet akkora árrést realizálni, ami fedezné a szállítás költségeit.

Mert a szállításnak ára van, még ha nem is a vevő fizeti, hiszen a munkaerő- és benzinköltséget valakinek állnia kell. A futárcégek ráadásul a kiélezett versenyben kénytelenek voltak új, költséges szolgáltatásokat bevezetni: online címmódosítási lehetőséget, 24 órás garantált kézbesítést, helyszíni bankkártyás fizetést tettek lehetővé. Ennek költségeit viszont - az öngerjesztő, folyamatos akciózás miatt - nem tudták fölszámítani a vásárlóknak.

A befagyott kézbesítési díjak miatt a futárcégek nem képesek bért emelni, így a logisztikai szektorban is egyre nagyobb kihívást jelent a munkaerőhiány. Ez a folyamat egy fenntarthatatlan pályára állította az online piacot – mondja Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője, aki szerint a vásárlóknak el kell fogadniuk, hogy a magasabb szintű szolgáltatásért többet kell fizetni. Egyre több webáruház vállalja ezt be, és terheli meg ügyfelei számláját még utánvétdíjjal is. Ez mesterségesen tereli a vásárlókat a kereskedők számára előnyösebb előre fizetés irányába, amely esetében az elállások aránya kisebb, és fedezhetőbbé válnak a logisztikai költségek is.

Tömegvonzásról szól a fekete péntek
Az Amerikai Egyesült Államokban a karácsonyi bevásárlási láz hagyományosan a Hálaadást követő első pénteken kezdődik: ez az idén november 24-re esik. A Black Friday elnevezést ezzel kapcsolatban először 1966-ban használta a Philadelphiai Rendőrség a megnövekedett forgalom miatti dugókra utalva. A kereskedők viszont abban az értelemben használják a kifejezést, hogy ettől a naptól kezdve kezdenek a könyvelésben a veszteséget jelző pirosból átfordulni feketébe, vagyis nyereséget termelni. Az üzletek már hajnalban kinyitnak, és rendkívül alacsony, akár önköltség alatti árakat szabnak, igyekezve a tömegeket bevonzani. Sikerrel: a boltok előtt az emberek hosszú sorokban, órákat képesek várakozni – sokan szabadnapot is kivesznek -, majd amikor bejutnak, szabályszerűen lerohanják a boltokat. Az olcsó árucikkekért folyó harc időnként komoly sérülésekhez, olykor halálesethez is vezet.

Még így sem lesz egyszerű dolguk a futárcégeknek a közelgő ünnepi vásárlási dömping idején. A logisztikai cégek tavaly az egész évet tekintve több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre, ez az idén várhatóan 20 százalékkal emelkedni fog. A csomagok 30-40 százalékát a karácsonyt megelőző időszakban kell kézbesíteni, ami az elmúlt években alig egy hónapra szűkült az e-kereskedők által hazánkban is elterjesztett Black Friday miatt.

A Fekete Péntek nevű akció során webáruházak bizonyos termékekre 20-40, de akár 70 százalékos árengedményt is adnak. A slágertermékek a nagyobb műszaki cikkek és háztartási gépek, de népszerűek a játékok, a telefonok, tabletek is.

- Az idén a kereskedők 80 százaléka várhatóan valóban egy napra, november 24-re időzíti a Fekete Pénteket - véli Madar Norbert, emlékeztetve: a korábbi években az e-kereskedők össze-vissza akcióztak, kiszámíthatatlan helyzetet teremtve a vásárlók számára. Márpedig, ha a vásárló nem tud előre tervezni az akciókkal, akkor maguk a kereskedők sem tudják felmérni, mekkora árukészletre lesz szükségük, a futárcégek pedig nem tudnak előre kalkulálni a kiszállítandó áruval.

Fotó: AFP/Sandy Huffaker

Fotó: AFP/Sandy Huffaker

A webáruházak a Fekete Péntek első éveiben nem is voltak felkészülve ekkora forgalomnövekedésre. Drasztikusan – 30-40 százalékkal - alábecsülték a szükséges árukészletet, összeomlottak az informatikai rendszerek, a futárszolgálatok képtelenek voltak tartani a határidőket. Nem csoda, hiszen a Black Friday alaposan átalakította az addigi magyar karácsonyi bevásárlási szokásokat. Míg a korábbi években októbertől fokozatosan, kiszámíthatóan emelkedett az ünnepi vásárlási kedv, ma már egyre inkább az akcióvásárlás jellemző. Így egy nagyon intenzív, néhány hetes időszak adja az egész éves online kereskedelem forgalmának mintegy harmadát.

Madar Norbert szerint azonban az idén felkészültebben vágnak neki az online kereskedők a Black Fridaynak. Egyszerre két futárcéggel is leszerződtek már nyáron, hogy akkor is tudják teljesíteni a vállalásokat, ha az egyik „bedőlne”. A mindössze négy éve behozott akciónapból ugyanis ma már egyik webáruház sem akar kimaradni, mert sok vásárlótól eshet el. A Black Friday fő célja ugyanis nem a bevételnövelés – igazából nincs is rajta profit -, hanem a vásárlók megtartása, vagy legalábbis a piacvesztés mérséklése. A hazai online vásárlók száma ugyanis úgy tűnik, mára lényegében elérte a plafont: a növekedés a korábbi 12-15 százalékról 8-9 százalékra csökkent. Jelenleg mintegy 2,8 millió magyar vásárol a webáruházakban: értük – megtartásukért, illetve minél többszöri vásárlásra ösztönzésükért - folyik tehát a küzdelem.

Az online napi beszerzésé lehet a jövő
Bár a 310 milliárd forintos online piac tavaly arányaiban háromszor gyorsabban bővült, mint a teljes hazai kiskereskedelem, a növekedés korlátai már látszanak. Míg 2014-ről 2015-re a tíz legnagyobb e-kereskedő 73 százalékos növekedést produkált, addig 2015-ről 2016-ra csupán 20 százalékot. A legnagyobb e-kereskedők közül is csak keveseknek sikerült a piaci átlagot meghaladó mértékű növekedést elérnie. A növekedési korlát egyik oka, hogy a webáruházak kínálatában erőteljesen jelen vannak a ritkán vásárolt termékkategóriák. Nem veszünk például minden nap tévét, vagy mosógépet, a játékvásárlás is alkalmakhoz kötött.
Csupán egy olyan szektor van, ahol ezek a korlátok nem érvényesülnek, ez pedig a napi fogyasztási cikkek - élelmiszerek, testápolási szerek, tisztítószerek - piaca. Szakértők szerint nagy jövő áll a rendszeres háztartási bevásárlások online intézése előtt, ez a szektor azonban még mindig csak a szárnyait próbálgatja az online térben. Az előnyök (gyorsan fogy, tehát gyakran vásárolnak) egyben nehézségeket is jelentenek az e-kereskedőknek, hiszen itt még kifinomultabb logisztikára, saját futárcégre, hűtőberendezésekre is szükség van.
Bankkártya a mobiltelefonban

Egyre több hazai bank vezeti be azt a kényelmi szolgáltatást, amelynek köszönhetően már bankkártyára sincs szükség egy bevásárlás kifizetéséhez, elég csupán az okostelefont elővenni.

A MasterCard újgenerációs technológiáján alapuló banki mobiltárcát elsőként a Gránit Bank vezette be tavaly szeptemberben. Azóta az MKB, a Telenorral karöltve a Budapest Bank, illetve az OTP is kínál ilyen szolgáltatást. November elején pedig a K&H Bank jelentette be, hogy elindult a K&H mobiltárca is.

Az okostelefonos fizetéshez csupán egy NFC-chippel ellátott (Near Field Communication, azaz a mobileszközök közötti kommunikációt érintéssel lehetővé tévő) Androidos telefonra van szükség. Ahol az érintéses bankkártyát elfogadják, ott mobillal is lehet vásárolni: ez jelenleg 18 ezer magyarországi és 1,6 millió külföldi terminált jelent. A fizetés ugyanúgy történik, mint egy PayPass-os bankkártyával, csak éppen a mobiltelefon hátulját kell a terminálhoz érinteni.

A piaci előrejelzések szerint a mobiltárcás fizetés terén komoly növekedés várható, Kínában például már többen fizetnek mobiltelefonnal, mint bankkártyával. Ami a hazai adatokat illeti: a mobiltárcás fizetést megalapozó érintéses bankkártyás fizetések tavaly már a kártyás vásárlások több mint felét tették ki, ami a vásárlások összértékének a 35 százalékát jelentette.

Pataky Piroska a Mastercard marketingvezetője úgy véli: a bolti mobilfizetés széles körben elterjed majd Magyarországon. Így volt ez a technológia alapját adó érintőkártyás fizetéssel is, amely rövid idő alatt teljesen általánossá vált Magyarországon, olyannyira, hogy hazánk világszinten is az egyérintéses fizetés élvonalába került.

A lakosság körében ugyanakkor még érezhető a bizalmatlanság az ilyen típusú fizetések biztonságával kapcsolatban. A GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusi kutatása szerint mindössze a vásárlók negyede fizetne szívesen telefonjával a pénztáraknál. Leginkább a 30-40 év közöttiek nyitottak az új technológiára: majdnem felük használná kártya helyett a mobilját. A bizalom azok körében a legnagyobb, akik részben már ismerik ezeket a technológiákat: akik már használják a PayPass funkciót bankkártyájukkal, 63 százalékban használnák mobiljukat is erre a célra.

Szerző