Alig egy évvel a botrányt kavaró úgynevezett Panama-papírok kiszivárogtatása után idén novemberben a szellemes elnevezésű, Paradise(Paradicsom)-iratok borzolják a kedélyeket, a név ugyanis egyértelműen utal az adóparadicsomokra. Ezúttal a Süddeutsche Zeitung német napilaphoz juttatták el a 13,4 millió dokumentumot tartalmazó adatbázist. A német lap által megszerezett fájlokat az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró szervezet koordinálásával dolgozta fel 67 ország több mint 381 újságírója, itthonról a Direkt36 kapcsolódott be a munkába.
Ezúttal nagyrészt a szingapúri Asiaciti Trust vagyonkezelő és a bermudai Appleby, offshore cégek létrehozásával és tanácsadással foglalkozó ügyvédi iroda belső iratanyagából származnak a fájlok, de akadnak dokumentumok más forrásokból is. Összesen 19 adóparadicsom-ország és -terület adatait tartalmazzák, Bermudától a Kajmán-szigetekig.
A hazai közvéleményt elsősorban az izgatja, II. Erzsébet brit királynő, továbbá fia Károly herceg, az ugyancsak brit Lewis Hamilton négyszeres világbajnok autóversenyző, Jurij Milner orosz oligarchia, Donald Trump amerikai elnök, külügy- és kereskedelmi minisztere, Rex Tillerson és Wilbur Ross mellett felbukkannak-e magyar szereplők is? Akad-e a hazai politikai osztály szereplői között olyan, aki adóparadicsomba utalással kívánta, illetve kívánja leplezni eltitkolt jövedelmét?
Szinte biztos, hogy ilyesmi előfordult, de a feltárt iratokban ennek egyenlőre nem találni sok nyomát. A közvetett érintettségről viszont már nem mondható el ugyanez, hiszen az iratokban feltűnik annak a Nagy Istvánnak a neve, aki 2013 óta Magyarország rendkívüli és meghatalmazott berni nagykövete. A diplomata szinte egész életét külföldön töltötte, hiszen előbb amerikai, majd - hosszú évtizedek óta - svájci pénzintézetekben töltött be fontos pozíciókat. Hogy csak a két legutóbbi posztját említsük, korábban a genfi székhelyű Bank Julius Baer & Co. Ltd. vezérigazgatója volt (egyúttal a pénzintézet monacói leányának igazgatósági elnöke), nagyköveti kinevezése előtt az ugyancsak genfi központú Banque Audi (Suisse) vezérigazgatójaként (egyúttal a pénzintézet libanoni privát banki részlegének igazgatósági tagjaként) dolgozott. Nagy Istvánról úgy tartják, hogy az alpesi ország iránt amúgy is érdeklődő Orbán Viktor bizalmasa, pletykák szerint pénzügyi tanácsadója, bár Nagy ezt egy interjúban cáfolta. Ő is találkozott a néhai Gaith Pharaonnal, az FBI és az Interpol által körözött szaúdi üzletemberrel, aki Orbánék Cinege utcai háza mellett vásárolt ingatlant. Nagy lett az Orbán-kormány által létrehozott Habsburg Ottó Alapítvány elnöke, ami nem is csoda, hiszen - mint az Átlátszó megírta - ő volt az egyik vagyonkezelője a Thyssen-Bornemiszák vagyonának, a Brit Virgin szigeteki Fragonard Ltd. igazgatójaként, amely egyértelműen offshore cég. Nagy István különösen jó kapcsolatot ápol Habsburg Károly főherceg különváltan élő feleségével, Francesca von Habsburg Thysen-Bornemiszával. Az ő egyik alapítványának, a bécsi Thyssen-Bornemisza Múzeumot működtető TBA21-nek is vagyonkezelője.
A magyar állam 100 százalékos tulajdonában lévő Eximbank egyik projektje is előkerül az iratok között. Az Applebynek egy magyar ügyvédi iroda megbízást adott, hogy segítse egy gáz mikroturbinákat gyártó magyar cég Eximbank általi finanszírozását. A 2015-ös iratokból nem derül ki, konkrétan milyen közreműködést vártak el az Applebytől. A Direkt36 az érintettektől felvilágosítást kért, de választ nem kaptak, illetve titoktartásra hivatkoztak, így az sem derült ki, melyik hazai cégről van szó.
Az iratokban előkerülnek információk Andrew Vajna filmügyi kormánybiztos, kaszinó- és médiatulajdonos érdekeltségébe tartozó két korábbi, több mint tíz éve megszüntetett offshore cégről is. A cégek Arubán voltak bejegyezve, és filmekkel kapcsolatos tevékenységet végeztek. Ebben az időben, a 2000-es években Vajna ellen nyomozás is folyt; az amerikai adóhivatal és az FBI adóelkerülés miatt vizsgálta.
Egyébként a kedvelt adóparadicsomban, Máltán is több mint 560 olyan magyar személyt sikerült azonosítani, akik tisztviselőként vagy tulajdonosként megjelentek máltai cégekben. Hírek szerint a Direkt36 ezekről a későbbiekben kíván beszámolni.
Az offshore-ozás önmagában nem törvénysértő, inkább etikai normákat sért. Ezért az esetek többségében nincs és nem is lesz következménye a mostani leleplezéseknek, ráadásul jelentős részük az ötéves elévülési határidőt túllépte. Akad azért az ügyek között olyan is, amely jogszabályokba ütközik. Az Egyesült Államokban - ahol különösen szigorúak az értékpapírokra vonatkozó szabályok - előfordult olyan eset, hogy egy társaság olyan befektetési alapba fektetett, amely a saját gazdálkodási tevékenységét is érinti.
Magyarország az élvonalban
Jelentős, évi 60 milliárd euró (18 600 milliárd forint) adóbevétel-kiesést okoznak a különböző adóparadicsomok az Európai Unió tagállamainak. Bár gyakran lehet olyan véleményeket olvasni, hogy Magyarország maga is bizonyos értelemben adóparadicsom, azonban ennek semmi jele, szemben más uniós tagállamokkal: Belgiummal, Ciprussal, Írországgal, Luxembourggal vagy Máltával. Ezekbe évente mintegy 350 milliárd eurót csoportosítanak át könyvelési trükkök révén. Németországban például a nagy nemzetközi vállalkozások alkalmazottaik bére után eurónként jóval alacsonyabb nyereséget tudnak elszámolni, mint Luxembourgban. Ezért e cégek a nagyhercegségbe terelik át a nyereségüket. Így nem csoda, hogy Németországban a legnagyobb az adóbevétel-kiesés az EU-ban: évente 17 milliárd euró. A legjelentősebb mértékben a pénzügyi szolgáltatók folyamodnak az "adókímélés" módszeréhez, ha ezek Németországban fizetnék be társasági adójukat, akkor ebből az adónemből 32 százalékkal növekedne az állam bevétele. Ez azért is elgondolkodtató, mert a Brexit nyomán több pénzügyi szolgáltató tervezi, hogy Frankfurtba helyezi át a székhelyét.
Németországot Franciaország követi 25 százalékos társasági adóbevétel kieséssel. A Süddeutsche Zeitung számításai szerint a lista harmadik helyén Magyarország áll 23 százalékos aránnyal. Hazánk költségvetési veszteségének mértéke azért is feltűnő, mert térségünk többi uniós országa - kedvező értelemben - a lista sereghajtója, Csehország és Románia például csak 6 százalékkal tenne szert nagyobb bevételre a társasági adóból adóparadicsomok nélkül, Szlovéniában 7 százalék, Horvátországban 8, Lengyelországban pedig 10 százalék ez az arány.
A társasági adó kulcsának itthoni, 9 százalékra való mérséklésétől kormányzati körök azt várták, hogy Magyarország egyfajta, legális adóparadicsom lesz. Az EU-ban legalacsonyabb adómérték hatásáról még nincsenek adatok, de tömeges jelenségről biztos, hogy nem beszélhetünk. Pankucsi Zoltán, aki korábban a gazdasági tárca helyettes államtitkára volt, most Deloitte igazgatója a portfolio.hu portálnak úgy vélekedett, hogy az offshorozás elleni küzdelem következménye nem feltétlenül az lesz, hogy a nemzetközi nagyvállalatok nagyságrendekkel több adót fizetnek majd, hanem sokkal inkább az, hogy hírnevükre nézve kockázatot fog jelenteni, ha klasszikus offshore országokban is jelen vannak. Ez ugyanis kedvezőtlen hatással lehet részvény-árfolyamukra, vagy akár a profittermelő képességükre. A szakember egyébként sokat vár az OECD által kezdeményezett nemzetközi adó és banki információ-csere egyezményektől, valamint attól, hogy az új nemzetközi adózási szabványok miatt egyre több külföldi és offshore cég tulajdonosának várhatóan változtatnia kell vállalkozása szerkezetén, ideértve a tevékenységek csoporton belüli áthelyezését is. Az EU-ban, valamint Liechtensteinben működő bankok elkezdték gyűjteni az információkat a számlatulajdonosokról, amelyeket elküldenek az illetékes adóhatóságoknak is.
A hazai vállalkozók sokat vártak az Országgyűlés előtt lévő, az adózás rendjéről szóló törvény módosításától, ám a tervezet nem csökkenti érdemben a bürokratikus terheket, ugyanakkor nehezebbé teszi az adóalanyok számára, hogy igazukat bizonyítsák.
Hogy a jövedelem kivonható legyen
Az offshore cégek használata tipikusan arra irányul, hogy a jövedelem kivonható legyen - mondja H. Nagy Dániel. A Mazars pénzügyi tanácsadó cég adóigazgatója szerint a trükközés ellen fellépő hatóságoknak nincs könnyű dolguk.
- Mi jellemzi azokat a cégeket, magánszemélyeket, akik adóparadicsomban bejegyzett cégeket használnak?
- Az ilyen struktúrák célja az adóelkerülés, és az ide irányított pénzek láthatatlanná tétele. Az offshore cégek használata tipikusan arra irányul, hogy a jövedelem kivonható legyen arról a helyszínről, ahol az értékteremtő tevékenység zajlik. Világos, hogy a hasonló célú tevékenység tartalmilag illegális.
- Mennyire szigorú a hazai szabályozás?
- Európa egyik legszigorúbbjának számított, bár az uniós harmonizáció során némileg enyhültek a szabályok. Fontos momentum, hogy például az offshore cégektől származó számláknál megfordul a bizonyítási teher: az adóalanyra, s nem a hatóságokra hárul annak bizonyítása, hogy az ilyen költség valóban a magyar cég vállalkozási tevékenységét szolgálja. Az ügyeskedés, a trükközés ellen fellépő hatóságoknak azonban nincs könnyű dolguk, ugyanis számos társaság tulajdonosi szerkezete átláthatatlan. Nem egy esetben csak a névleges tulajdonos az ismert.
