Előfizetés

Teljes a 2018-as labdarúgó-vb mezőnye

Hatos Szabolcs
Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:53
Fotó: AFP/Odd Andersen
Magyar idő szerint csütörtök hajnalban lett teljes a jövő évi labdarúgó-világbajnokság mezőnye. Tegnap elkészültek a későbbi menetrend alapját adó kalapbeosztások is.

A gól nélküli első mérkőzés után a házigazda Peru végül 2-0-ra legyőzte Új-Zéland legjobbjait az interkontinentális pótselejtező visszavágóján, ezzel csütörtök reggelre elkelt az utolsó hely is a június 14. és július 15. között sorra kerülő oroszországi rendezésű tornára: lezárult a kvalifikációs szakasz, amely ezúttal sem múlt el meglepetések nélkül.

Azzal együtt, hogy Magyarország – mint 1986 óta mindig – ismét lemaradt, néhány nagy hiányzót máris feljegyezhetünk. A hagyományosan sikeres nemzetek, mint a legutóbbi Európa-bajnokságról is távol maradó, 2014-es vb-bronzérmes hollandok búcsúja már a selejtezőcsoportok záráskor eldőlt, a négyszeres világelső Olaszország pedig hétfő este, a rájátszásban bukott el; Itália 1958 óta először lesz külső szemlélője a futballvilág legnagyobb seregszemléjének. Szintén nem tudta kvalifikálni magát a tavalyi Európa-bajnokságon elődöntős Wales, a dél-amerikai földrész többszörös bajnoka, Chile vagy például az Amerikai Egyesült Államok. Utóbbi ország szövetsége állítólag most azon töri a fejét, hogy a vb előtt tornát szervez a neves kimaradóknak.

A nemzetközi szövetség (FIFA) a 32 gárda ismeretében szinte rögtön közölte a csoportkör beosztásának alapját adó december 1-i, moszkvai sorsoláshoz szükséges úgynevezett kalapbeosztásokat, amelynek alapján az aktuális világranglista-pozícióknak megfelelően virtuálisan négy külön gömbbe helyezték a résztvevőket. Oroszország rendezőként az első nyolcas csoportban szerepel, ami azt jelenti, hogy a 2010-es világbajnok – pillanatnyilag nyolcadikként rangsorolt – spanyoloknak már csupán a második garnitúrában jutott hely, ami mondani is felesleges, csak fokozhatja az izgalmakat. Hogy miért? Mind a négy kalapból egy-egy csapat fogja alkotni a majdani nyolc darab négyes csoportot, a végső sikerre is esélyes Spanyolország pedig – akárcsak a második szintre beosztott Anglia vagy Svájc – jóval komolyabb ellenfélnek ígérkezik például Brazília vagy Németország számára a csoportküzdelmek során, mint mondjuk Mexikó, Horvátország vagy Peru.

Apropó, Anglia! Külön pikáns volna, ha az ellenfeleit a harmadik kalapból váró Izlandot – amely újoncként a maga 320 ezer lelket számláló lakosságával a világbajnokságon valaha résztvevők között a legkisebb ország – összesorsolnák az angolokkal, emlékezetes ugyanis, hogy a felek párharcát világszenzációt szolgáltatva az északi szigetlakók válogatottja nyerte a tavaly nyári Eb-n. Hasonló meglepetésre a következő világversenyen, jobb napjain képes lehet akár Szerbia, Ausztrália vagy Marokkó is, az afrikai ország legjobbjaival ráadásul már csak azért sem árt vigyázni, mert a gárda kapott gól nélkül nyerte meg selejtezőcsoportját. Ami bizonyos: ugyanabból a zónából kijutó válogatottakat nem lehet összesorsolni. Ez alól kivételt képez Európa, az öreg kontinensről legfeljebb két csapat kerülhet össze egy csoportban.

Az első labdaérintésig mindenesetre még bőven lehet számolgatni, így tesznek a fogadóirodák is. A magyar fogadásszervező pillanatnyilag Németországot tartja a jövő évi torna esélyesének, a regnáló bajnok győzelme esetén fizetnék a legkisebb összeget, hatszoros pénzt. A németek mögött Brazília és Franciaország sikerét valószínűsítik a számok (6,25-ös és 6,50-es szorzóval), míg a legjobban jövedelmező „üzlet” a másik debütáns, Panama végső diadala volna: a bombameglepetés ötszáz forintra 445 ezret fizetne.

Igazán "bankot robbantani" azonban majd a végső győztes fog, ám a következő bajnok kilétének megismerése még hónapokig várat magára.

Kalandozás a múltban a tíz éve alakult Budapest Bárral

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:45
Lovasi András Ábrahám Pál és Mihály István dalát énekelt a Hadik kávéházban Farkas Róbert és Ökrös Károly kíséretével - A szerző
Kosztolányi, Cseh Tamás, Csontváry, szatyros emberek és Csikágó: nyakunkba vettük a fővárost a Budapest Bárral. A végén – mi mást – koncertet is kaptunk. De mi az az Üdvlelde?

Hogy áll össze Németh Juci és Kosztolányi Dezső, Kiss Tibi és Csontváry Kosztka Tivadar, Rutkai Bori és a négyes metró egy képpé? A Budapest Bár Gellért tér és környéke ihlette dalai és a város gyakran lakói számára is ismeretlen fura sztorijai tökéletes kapcsokat hozhatnak létre időben és térben. Ezt bizonyította a zenekar Bartók Béla úti korzózása, amelyhez szükség volt a várostörténeti sétákat szervező Miénk a ház! tagja, Maczó Balázs várostörténész műfaji kapcsolatteremtő képességére is.

A tíz évvel ezelőtt alakult Budapest Bár a kávéházi zenei kultúra életben tartását tűzte ki céljául. Míg az elmúlt évtizedben a háború előtti és azt követő egy-két évtized dalait dolgozta fel a XXI. századi hallgatók számára, most műfaj-újrateremtésbe kezdett. A zenekar új, tematikus Budapest – Volume 7. című albumán az értékmegőrzés mellett már nyolc új, saját szerzeménnyel jelentkezett a szupergrupp. Ez jelzi az együttes további útját is: a hegedűművész Farkas Róbert alapító számára nagyon fontos, hogy hosszú évtizedek múltán ismét szülessenek új, cigányzenekarra írt dalok. „Hamarabb megvolt a kor, amit szeretnénk játszani, mint a név. A műfaj, a kávéházi cigányzene, és az ehhez kötődő nagyvárosi hagyomány legerősebben Budapesten érződött” – magyrázza a zenekarvezető Farkas Róbert, aki Miskolcon született, de egyéves korában szüleivel a Csikágóba, azaz a VII. kerületbe költözött. „Azóta is a VII. kerületet boldogítom” – mosolyog. „Azért is készült Budapest-lemezünk, mert a Cseh Tamás-dalt régóta játsszuk, és nagyon szerettem volna, hogy ez a feldolgozásunk albumra kerüljön végre. Időközben megszülettek az új szerzemények, így végre előállhattunk egy nagyrészt saját dalokból álló albummal.”

A Cseh Tamás-dal adta a zenekarral közös séta kiindulópontját, az énekes – nem túl élethűre sikeredett – Gellért téri szobrától indult a csapat. A fővárosi kötődés nem csupán a zenekar nevében jelenik meg. Maczó Balázs várostörténész az albumot hallgatva Gellérthegyi és a Bartók Béla út épületekhez kötődő történeteket hívott elő emlékeiből. Így jutott eszébe Kollár-Klemencz László A város, ahova senki se téved című daláról a Széchenyi István által Gellérthegyre álmodott panteon, vagy ahogy ő nevezte: Üdvlelde, ahová a legfontosabb magyar közéleti személyiségek örök nyugvóhelyét képzelte. Vagy a mai Citadella helyére tervezett 120 méter magas épület, amelynek tetején a szent korona lett volna. Vagy a dicső magyar múltat bemutatni akaró főváros az 1890-es években, amely a Millenium idejére ezer nap alatt ezer méter magas, tízemeletes piramist szeretett volna építeni, szintenként egy-egy évszázad bemutatásával. „Még a tervekig sem jutottak el. 1895-re nemzeti ünnepségsorozatot terveztek, elcsúsztak a tervezéssel, a kivitelezéssel – végül meghamisították a történelmet és 1896-ban a Városligetben ünnepeltek” – mesélte Maczó Balázs, akinek szavaira Mező Misi reagált lendületből: „Mintha ma élnének”.

A Budapest Bár néhány tagja Cseh Tamás Gellért téri szobra mellől indult várostörténeti sétára Fotó: Molnár Ádám

A Budapest Bár néhány tagja Cseh Tamás Gellért téri szobra mellől indult várostörténeti sétára Fotó: Molnár Ádám

Rutkai Borit is repítheti az Égigérő mozgólépcső – gondolt és mesélt a várostörténész a négyes metróval kapcsolatos kalandokra, és Rejtő Jenő Pesti polgár című, egy-egy öngyilkosságot sajátos színben megjelenítő dala pedig a Szabadság híd turulját idézte fel.

Frenk Németh Juci által énekelt Albérlő című szerzeményének ihletője a Bartók Béla út 15. és annak leghíresebb egykori lakója Kosztolányi Dezső volt. A Szabadkán született Kosztolányi 1912-1916 között, a Logodi utcába költözéséig élt az épületben. Az író legendás albérlő volt, aki annyira vágyott az otthonosságra, hogy maga által tervezett bútorok és belső terek között töltötte napjait. Törzshelye, a Hadik kávéház épületének legfelső emeletén kialakított műteremben alkotott Csontváry Kosztka Tivadar, akinek magánya, meg nem értettsége és depressziója jutott Maczó Balázs várostörténész eszébe, amikor Kiss Tibor Misszió című dalát hallgatta, benne e szavakkal: „nem hat rám a komment, nem hat rám a depresszió.”

A Hadikhoz tartozó Szatyor bár Karinthy Frigyestől származó nevéről a Kapuváron született Németh Juci mesélt: „a Vámház körúti csarnokba igyekvő szatyros emberek elakadtak a vendéglátóhelyen, innen jött az ötlet. Ezt tudtam, de sajnos keveset tudok a városról. Budapest számomra még mindig a napi rácsodálkozás, nem fogom tudni megszokni soha, mert nem ivódott bele a vérembe.”

Behumi Dóri azonban tősgyökeres pesti. „Belvárosi lány vagyok, majd’ 34 éves koromig a VII. kerületben éltem, most zuglói polgár vagyok. És rengeteg történetről még így sem hallottam a várossal kapcsolatban.”

A hihetetlennek tűnő sztorik sorát bővíti egy, a társaság számára eddig ismeretlen a lágymányosi vigalmi negyedről, azaz a mindössze néhány hónapig létező Konstantinápolyról. A török város pontos Duna-parti másának felépítéséből és bevételeiből szeretett volna milliomos lenni Somossy Károly revüigazgató, életművész. Ám a létesítmény a rendszeres szúnyogtámadások miatt fél év alatt csődbe ment és a budai Aja Szófia dzsámi helyén ma a Schönherz Zoltán Kollégium áll. „Nagyon jó történeteket hallgatni a Budapestről. Az egyik kedvencem, hogy a Nagykörút helyén csatorna volt, amit hajózásra használtak. Baromira tetszene, ha most is így lenne, bár nyilván megoldhatatlan volna, de elképzelni nagyon izgalmas” – mondja Németh Juci.

Kalandozás a múltban a tíz éve alakult Budapest Bárral

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:45
Lovasi András Ábrahám Pál és Mihály István dalát énekelt a Hadik kávéházban Farkas Róbert és Ökrös Károly kíséretével - A szerző
Kosztolányi, Cseh Tamás, Csontváry, szatyros emberek és Csikágó: nyakunkba vettük a fővárost a Budapest Bárral. A végén – mi mást – koncertet is kaptunk. De mi az az Üdvlelde?

Hogy áll össze Németh Juci és Kosztolányi Dezső, Kiss Tibi és Csontváry Kosztka Tivadar, Rutkai Bori és a négyes metró egy képpé? A Budapest Bár Gellért tér és környéke ihlette dalai és a város gyakran lakói számára is ismeretlen fura sztorijai tökéletes kapcsokat hozhatnak létre időben és térben. Ezt bizonyította a zenekar Bartók Béla úti korzózása, amelyhez szükség volt a várostörténeti sétákat szervező Miénk a ház! tagja, Maczó Balázs várostörténész műfaji kapcsolatteremtő képességére is.

A tíz évvel ezelőtt alakult Budapest Bár a kávéházi zenei kultúra életben tartását tűzte ki céljául. Míg az elmúlt évtizedben a háború előtti és azt követő egy-két évtized dalait dolgozta fel a XXI. századi hallgatók számára, most műfaj-újrateremtésbe kezdett. A zenekar új, tematikus Budapest – Volume 7. című albumán az értékmegőrzés mellett már nyolc új, saját szerzeménnyel jelentkezett a szupergrupp. Ez jelzi az együttes további útját is: a hegedűművész Farkas Róbert alapító számára nagyon fontos, hogy hosszú évtizedek múltán ismét szülessenek új, cigányzenekarra írt dalok. „Hamarabb megvolt a kor, amit szeretnénk játszani, mint a név. A műfaj, a kávéházi cigányzene, és az ehhez kötődő nagyvárosi hagyomány legerősebben Budapesten érződött” – magyrázza a zenekarvezető Farkas Róbert, aki Miskolcon született, de egyéves korában szüleivel a Csikágóba, azaz a VII. kerületbe költözött. „Azóta is a VII. kerületet boldogítom” – mosolyog. „Azért is készült Budapest-lemezünk, mert a Cseh Tamás-dalt régóta játsszuk, és nagyon szerettem volna, hogy ez a feldolgozásunk albumra kerüljön végre. Időközben megszülettek az új szerzemények, így végre előállhattunk egy nagyrészt saját dalokból álló albummal.”

A Cseh Tamás-dal adta a zenekarral közös séta kiindulópontját, az énekes – nem túl élethűre sikeredett – Gellért téri szobrától indult a csapat. A fővárosi kötődés nem csupán a zenekar nevében jelenik meg. Maczó Balázs várostörténész az albumot hallgatva Gellérthegyi és a Bartók Béla út épületekhez kötődő történeteket hívott elő emlékeiből. Így jutott eszébe Kollár-Klemencz László A város, ahova senki se téved című daláról a Széchenyi István által Gellérthegyre álmodott panteon, vagy ahogy ő nevezte: Üdvlelde, ahová a legfontosabb magyar közéleti személyiségek örök nyugvóhelyét képzelte. Vagy a mai Citadella helyére tervezett 120 méter magas épület, amelynek tetején a szent korona lett volna. Vagy a dicső magyar múltat bemutatni akaró főváros az 1890-es években, amely a Millenium idejére ezer nap alatt ezer méter magas, tízemeletes piramist szeretett volna építeni, szintenként egy-egy évszázad bemutatásával. „Még a tervekig sem jutottak el. 1895-re nemzeti ünnepségsorozatot terveztek, elcsúsztak a tervezéssel, a kivitelezéssel – végül meghamisították a történelmet és 1896-ban a Városligetben ünnepeltek” – mesélte Maczó Balázs, akinek szavaira Mező Misi reagált lendületből: „Mintha ma élnének”.

A Budapest Bár néhány tagja Cseh Tamás Gellért téri szobra mellől indult várostörténeti sétára Fotó: Molnár Ádám

A Budapest Bár néhány tagja Cseh Tamás Gellért téri szobra mellől indult várostörténeti sétára Fotó: Molnár Ádám

Rutkai Borit is repítheti az Égigérő mozgólépcső – gondolt és mesélt a várostörténész a négyes metróval kapcsolatos kalandokra, és Rejtő Jenő Pesti polgár című, egy-egy öngyilkosságot sajátos színben megjelenítő dala pedig a Szabadság híd turulját idézte fel.

Frenk Németh Juci által énekelt Albérlő című szerzeményének ihletője a Bartók Béla út 15. és annak leghíresebb egykori lakója Kosztolányi Dezső volt. A Szabadkán született Kosztolányi 1912-1916 között, a Logodi utcába költözéséig élt az épületben. Az író legendás albérlő volt, aki annyira vágyott az otthonosságra, hogy maga által tervezett bútorok és belső terek között töltötte napjait. Törzshelye, a Hadik kávéház épületének legfelső emeletén kialakított műteremben alkotott Csontváry Kosztka Tivadar, akinek magánya, meg nem értettsége és depressziója jutott Maczó Balázs várostörténész eszébe, amikor Kiss Tibor Misszió című dalát hallgatta, benne e szavakkal: „nem hat rám a komment, nem hat rám a depresszió.”

A Hadikhoz tartozó Szatyor bár Karinthy Frigyestől származó nevéről a Kapuváron született Németh Juci mesélt: „a Vámház körúti csarnokba igyekvő szatyros emberek elakadtak a vendéglátóhelyen, innen jött az ötlet. Ezt tudtam, de sajnos keveset tudok a városról. Budapest számomra még mindig a napi rácsodálkozás, nem fogom tudni megszokni soha, mert nem ivódott bele a vérembe.”

Behumi Dóri azonban tősgyökeres pesti. „Belvárosi lány vagyok, majd’ 34 éves koromig a VII. kerületben éltem, most zuglói polgár vagyok. És rengeteg történetről még így sem hallottam a várossal kapcsolatban.”

A hihetetlennek tűnő sztorik sorát bővíti egy, a társaság számára eddig ismeretlen a lágymányosi vigalmi negyedről, azaz a mindössze néhány hónapig létező Konstantinápolyról. A török város pontos Duna-parti másának felépítéséből és bevételeiből szeretett volna milliomos lenni Somossy Károly revüigazgató, életművész. Ám a létesítmény a rendszeres szúnyogtámadások miatt fél év alatt csődbe ment és a budai Aja Szófia dzsámi helyén ma a Schönherz Zoltán Kollégium áll. „Nagyon jó történeteket hallgatni a Budapestről. Az egyik kedvencem, hogy a Nagykörút helyén csatorna volt, amit hajózásra használtak. Baromira tetszene, ha most is így lenne, bár nyilván megoldhatatlan volna, de elképzelni nagyon izgalmas” – mondja Németh Juci.