Ujhelyi: az Európai Bizottság szerint nincs "Soros-terv"

Publikálás dátuma
2017.11.17. 15:04

Az Európai Bizottságnak nincs semmilyen tudomása a magyar kormányzati kampányban szereplő "Soros-tervről" - közölte pénteken Ujhelyi István szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő a brüsszeli testület tájékoztatására hivatkozva.

Ujhelyi írásbeli kérdéssel fordult a bizottsághoz, amelyben tájékoztatást kért a kormány által "közpénzmilliárdokból folytatott kampányban szereplő, állítólagos +Soros-terv+ végrehajtásáról".

A levélre Frans Timmermans, a testület első alelnöke válaszolt, egyértelművé téve, hogy a nemzeti konzultációban hivatkozott tervről "nincs semmilyen tudomásuk", "van viszont számos program és európai kezdeményezés, amely a menekültkérdés megoldását segíti elő" - emelte ki közleményében a képviselő.

Mint írta: "Timmermans egyértelművé tette, hogy az egységes menekültügyi rendszernek egyensúlyt kell találnia a felelősség és a szolidaritás között, s megoldást kell biztosítania a jövőbeni menekültkrízisek esetében is".

"Ordas nagy hazugság tehát mindaz, amit a magyar emberek adóforintjaiból fizetett fideszes propaganda sulykol. Ordas nagy hazugság a Magyarország elleni +háttérösszeesküvés+ és a rettegéskeltés" - fogalmazott Ujhelyi.

Hozzátette ugyanakkor, hogy kénytelen volt tartózkodni, amikor az EP az előző napon a tervezett új menekültügyi rendszerről szavazott. "Csak a közös megoldásban hiszek (...), de az állandó, felülről nyitott kvóta és a rugalmatlan szankciók nem megvalósíthatóak a mai Európai Unióban" - írta.

Szerző

Semjén miatt vitatkoznak Ukrajnában

Ukrajna senkinek sem engedi meg, hogy "zsaroló hangnemben" beszéljen vele, s ez vonatkozik az új oktatási törvény körüli vitákra is - szögezte le Volodimir Hrojszman miniszterelnök pénteken a kijevi parlament plenáris ülésén.

A kormányfő ezt egy képviselői kérdésre válaszolva jelentette ki. Ihor Lapin, a kisebbik kormánypárt, a Népi Front képviselője vonta kérdőre az ukrán miniszterelnököt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azon szerdai kijelentése kapcsán, miszerint "a magyar társadalomban és a magyar parlamenti politikában teljes konszenzus van" arról, hogy a külhoni magyaroknak jár az autonómia, az állampolgárság, és az utóbbitól elválaszthatatlan a szavazati jog.

Hrojszman válaszában hangsúlyozta, hogy Ukrajna "toleráns, demokratikus" ország, amely tiszteletben tartja a területén élő nemzeti kisebbségek jogait. "Nem szabad elfelejteni, hogy ez az ország Ukrajna, az anyanyelve pedig az ukrán, amelyet Ukrajna minden állampolgárának tiszteletben kell tartania. Mi, mint nagy, 45 milliós európai ország, senkinek nem engedjük meg, hogy velünk zsaroló hangnemben beszéljen" - hangoztatta Hrojszman.

A honatya arra vonatkozó kérdésére, mit tesz a kormány Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzójával szemben, aki - szavai szerint - nem "veszi észre", hogy más országok zászlóit rakják ki ukrán állami intézményekre, ami szerinte szeparatizmushoz vezethet a régióban, a miniszterelnök leszögezte: senki nem engedheti meg magának, hogy átlépje a törvényesség kereteit. Közölte, hogy egyik helyettesét megbízta a kárpátaljai helyzet felmérésével. Arra azonban nem tért ki, hogy konkrétan kit bízott meg a feladattal. Megjegyezte viszont, hogy ha lesz alapja, kész Petro Porosenko elnökhöz fordulni a "kárpátaljai helyzet" rendezését kérve.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán.

Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Engedélyezi viszont a törvény egy, két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó az utóbbi időben számos nyilatkozatában vette védelmébe a megyében élő magyar kisebbséget. Bírálta az oktatási törvényt, továbbá elítélte az ukrán nacionalisták múlt vasárnapi beregszászi tiltakozó akcióján tanúsított viselkedését, különösen a magyar zászló levételét a városházáról.

A megyei kormányzókat az államfő nevezi ki Ukrajnában.

Szerző

Semjén miatt vitatkoznak Ukrajnában

Ukrajna senkinek sem engedi meg, hogy "zsaroló hangnemben" beszéljen vele, s ez vonatkozik az új oktatási törvény körüli vitákra is - szögezte le Volodimir Hrojszman miniszterelnök pénteken a kijevi parlament plenáris ülésén.

A kormányfő ezt egy képviselői kérdésre válaszolva jelentette ki. Ihor Lapin, a kisebbik kormánypárt, a Népi Front képviselője vonta kérdőre az ukrán miniszterelnököt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azon szerdai kijelentése kapcsán, miszerint "a magyar társadalomban és a magyar parlamenti politikában teljes konszenzus van" arról, hogy a külhoni magyaroknak jár az autonómia, az állampolgárság, és az utóbbitól elválaszthatatlan a szavazati jog.

Hrojszman válaszában hangsúlyozta, hogy Ukrajna "toleráns, demokratikus" ország, amely tiszteletben tartja a területén élő nemzeti kisebbségek jogait. "Nem szabad elfelejteni, hogy ez az ország Ukrajna, az anyanyelve pedig az ukrán, amelyet Ukrajna minden állampolgárának tiszteletben kell tartania. Mi, mint nagy, 45 milliós európai ország, senkinek nem engedjük meg, hogy velünk zsaroló hangnemben beszéljen" - hangoztatta Hrojszman.

A honatya arra vonatkozó kérdésére, mit tesz a kormány Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzójával szemben, aki - szavai szerint - nem "veszi észre", hogy más országok zászlóit rakják ki ukrán állami intézményekre, ami szerinte szeparatizmushoz vezethet a régióban, a miniszterelnök leszögezte: senki nem engedheti meg magának, hogy átlépje a törvényesség kereteit. Közölte, hogy egyik helyettesét megbízta a kárpátaljai helyzet felmérésével. Arra azonban nem tért ki, hogy konkrétan kit bízott meg a feladattal. Megjegyezte viszont, hogy ha lesz alapja, kész Petro Porosenko elnökhöz fordulni a "kárpátaljai helyzet" rendezését kérve.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán.

Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Engedélyezi viszont a törvény egy, két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó az utóbbi időben számos nyilatkozatában vette védelmébe a megyében élő magyar kisebbséget. Bírálta az oktatási törvényt, továbbá elítélte az ukrán nacionalisták múlt vasárnapi beregszászi tiltakozó akcióján tanúsított viselkedését, különösen a magyar zászló levételét a városházáról.

A megyei kormányzókat az államfő nevezi ki Ukrajnában.

Szerző