A Kúria-terv

Nem gondoltam volna soha, de csütörtöki nyilatkozata után valószínűnek tűnik, hogy az igazságszolgáltatás szervezeti/igazgatási ügyeiben a Magyar Hírlapból tájékozódik Lázár János. A napilap volt ugyanis az egyetlen, amely a Kúria szerdai döntése után, miszerint a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványnak is ki kell adnia a tao-pénzek felhasználására vonatkozó adatokat - magyarul: Orbán és Mészáros focicsapata sem titkolhatja, mire költötték azt a pár milliárdot, amelyet a cégek ajánlottak fel társasági adójukból (tao), s amelynek amúgy a költségvetésben lenne a helye -, szóval egyedül a Hírlap vetette fel, hogy az ítéletet hozó bíró személyével van probléma. Hiszen, mint írták, "rendre ugyanazok a baloldalhoz köthető és/vagy elfogult bírók ítélkeznek a kormánnyal szemben, többen még a függetlenség látszatára sem adnak".

Márpedig, és itt jön a napilap leleplezése, a Kúrián a közadat-kiadási ügyekben "az a Baka András" dönt, aki "maga is beperelte a kormányt a strasbourgi bíróságon", ergo mindig a kabinetnek kedvezőtlen ítéletet hoz. Azt nem írták meg, hogy Baka megnyerte a perét, amit azért indított, mert a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki posztjáról törvénytelenül távolították el, szervezeti változásra hivatkozva (LB helyett Kúriát hoztak létre).

Mellékes, hogy az én szememben éppen a függetlenség egyik bizonyítéka, hogy Baka be merte perelni a kormányt és többször nyilvánosan is tiltakozott Orbánék intézkedései ellen. Lázár ugyanis, átvéve a lap gondolatmenetét, úgy érvelt, "rejtélyes véletlen okán" az összes tao-ügy a Baka-féle tanácsba kerül a Kúrián. Az összeesküvés tehát nyilvánvaló, habár a Kúria szükségesnek tartotta közölni: "az ügyelosztási rend a Kúrián naptári évre előre meghatározott" és igazodik az ítélkező tanácsok ismereteihez.

A kormány helyében ezt elnevezném Kúria-tervnek - jó előre Bakára szignálnak minden tao-ügyet -, s nemzeti konzultációt indítanék. Az egyik kérdés úgy szólna: Támogatják-e a magyar emberek, hogy a bíróságok politikai támadást indítsanak a magyar futball, különösen a Felcsút ellen?

Özönlenének a válaszok.

Szerző
2017.11.18 07:11

Politikai alapon dőlnek a felcsúti fociba a TAO-milliárdok

Publikálás dátuma
2018.07.28 18:00
Illusztráció: Népszava (A felcsúti Pacho Aréna)
Fotó: /
A felcsúti utánpótlás több mint kétmilliárd forint tao-támogatást kapott az elmúlt szezonban, miközben a legkevesebb fiatal labdarúgó a Puskás Akadémiában lépett pályára. Szakmai szempontokkal tehát nem magyarázható a Felcsút kiemelt támogatása.
A 2017/2018-as szezonban is – a korábbi évekhez hasonlóan – Orbán Viktor miniszterelnök futballbirodalma, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta a legnagyobb összeget, 2,3 milliárd forintot a társasági adójából (tao-támogatás). A második helyre került Kecskeméti Labdarúgó Club Közös Torna Egylet Sportiskola ennek kevesebb mint az egyharmadát, 708,8 milliót használhat fel.  
„A támogatás célja, hogy minél több amatőr futballista, minél jobb körülmények között játszhassa a világ legnépszerűbb játékát”
– olvasható a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) honlapján a tao-támogatásról. Ennek megfelelően elvileg a támogatások elosztásánál is az a cél, hogy a finanszírozásnak köszönhetően minél jobb és színvonalasabb szakmai munkát végezzenek a fiatalokkal foglalkozó akadémiák. A gyakorlat azonban egészen mást mutat. Több szempont megfigyelhető a finanszírozásnál, a sportszakmai azonban még nyomokban sem fedezhető fel.
Az egész NB I-re kivetítve lehangolóan kevés lehetőséget kaptak a fiatalok, a Muszbek Mihály sportközgazdász által elkészített, a 2017/2018-as szezont elemző Sportgazdasági Nagyító szerint az NB I elmúlt idényében a pályára lépők csupán négy százaléka volt 21 éven aluli, ezzel a mutatóval a magyar bajnokság az utolsó helyet foglalja el Európában.
A szakmai kontroll teljes hiányát mutatja, hogy a legmagasabb támogatást kapó Puskás Akadémia adott a legkevesebb lehetőséget 21 éven aluli játékosnak a 2017/2018-as szezonban. Az egész bajnokság során összesen 26 (!) percet játszott fiatal labdarúgó a legjobban finanszírozott akadémiáról az élvonalbeli bajnokságban, ez messze a legkevesebb, a 11. Debrecen is 326 perc bizonyítási lehetőséget adott a fiataloknak. A lista élén a Haladás végzett 3046 perccel, a szombathelyiek akadémiája a negyedik helyen áll 527 milliós tao-támogatással.

TAO akadémiai támogatási rangsor

1. Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2 368 252 330 forint 2. Kecskeméti Labdarúgó Club Közös Torna Egylet Sportiskola 708 835 912 3. Budapesti Vasutas Sport Club – Zugló Közhasznú Egyesület 658 753 424 4. Illés Sport Alapítvány 527 875 162  

Lesújtó kép az akadémiákról

A Double Pass belga cég három évig vizsgálta a hazai akadémiák működését 2013-tól 2016-ig, a jelentése lesújtó volt. Az egyik legsúlyosabb hiányosságként állapította meg, hogy az akadémiákon nincs egyénre szabott képzés, a taktikai megbeszéléseken a játékosok nem kapnak személyre lebontott, világosan, konkrétan megszabott feladatokat. A fejlettebb futballkultúrákban évek óta az egyéni képzésen van a hangsúly.
A Double Pass szerint az akadémiákon az edzések intenzitása gyakran alacsony, sok a holtidő, amit az auditáló cég a szervezetlenségre, rossz előkészítésre vezetett vissza. Hiányosságként említette meg a jelentés, hogy a játékosok önálló probléma-felvetésének és megoldásának ösztönzését segítő módszerek alkalmazása gyakorlatilag nem létezik nálunk.
A Double Pass ajánlása alapján változtatták meg a képzési módszereket a német futballban a 2000-es évek közepén, aminek eredményeként 2009-ben minden korosztályos Eb-n (U17, U19, U21) aranyérmesek lettek a fiatalok. Öt évvel később világbajnok lett a német válogatott. Belgiumban szintén a Double Pass ajánlása alapján változtatták meg a képzési rendszert, melynek lényege az egységesítés. Egy irányelvet követ mindenki, azonos szisztéma alapján működnek az akadémiák, ennek eredménye az idei vb-n szerzett belga bronz, az ország futballtörténetének legnagyobb sikere.
Magyarországon a Double Pass jelentésének megismerése után az MLSZ 2016-ban elnökségi határozatban rögzítette, hogy az akadémiák éves támogatása az auditcég jelentésében megállapított sorrend alapján történik. A Double Pass 15 magyar akadémiát ellenőrzött három évig, rangsorában a legtöbb pénzt kapó felcsúti akadémia a hatodik helyre került. Az élen a debreceni akadémia végzett, amely a támogatási ranglistán viszont pont a hatodik helyet foglalja el, a Puskás Akadémiának juttatott összeg egytizedével.
Nálunk nincs minden akadémiára kötelezően érvényes kiválasztási rendszer, amíg külföldön a Double Pass ajánlását figyelembe véve a fiatalok mentális erejét, gyors döntéshozó képességét, a stresszhelyzetben elkövetett hibák számát mérik, nálunk még mindig a jelentkezők termete, illetve az a fő kiválasztási szempont, hogy milyen technikai trükköket tud bemutatni a jelentkező fiatal a labdával.
2018.07.28 18:00
Frissítve: 2018.07.30 16:46

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46