A lét a tét az európai baloldalon

Publikálás dátuma
2017.11.18 06:30
Az SPD történelmi mélypontra zuhant, de a választási eredmény nem lepte meg a pártvezetést FOTÓ: AFP/JOHN MACDOUGALL
Fotó: /
Az Unió több országában érzékelhető a hagyományos pártok válsága. A baloldal helyzete nem nevezhető irigylésre méltónak, a megújulási kísérletek eddig nem arattak sikert. A választók bizonytalanok.

Bajban az európai baloldal. A német SPD, az osztrák SPÖ és a francia szocialisták is azt remélik, átszervezéssel ismét népszerűbbekké válhatnak a választók körében. Keletebbre vsizont mind a túlélési stratégiák, mind az átalakítást levezénylő vezetők is hiányoznak.

OLASZORSZÁG - Matteo Renzi sokáig az európai baloldal reménységének számított. Friss, fiatalos lendületével önbizalmat adott a magas munkanélküliség és a rossz gazdaság miatt mélyponton lévő országnak. Reformokat ígért, de ez a lendület megtört, illetve egy politikai ballépése miatt – lemondását ígérte, ha nem fogadják el az alkotmány reformját az általa kezdeményezett referendumon – lemondásra kényszerült. Igaz, miután ismét a Demokrata Párt élére választották, esély nyílt arra is, hogy vezetésével a PD megnyerje a következő parlamenti választást. A két héttel ezelőtti szicíliai voksolás mutatta, mennyire nagy a baj. A PD jelöltje csak a harmadik helyen végzett a populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) mögött.

A PD válsága már régóta érlelődött. Nem egységes pártról, hanem különböző irányultságú tömörülésekből létrejövő politikai erőkből alakult meg. Ez idézte elő azt, hogy a PD már a kezdet kezdetén összetűzésbe került a hagyományos baloldal párton belüli képviselőivel. Ezek az ellentétek máig nem szűntek meg. Többen ugyanis saját érdeküket helyezték előtérbe, miközben az Öt Csillag Mozgalom (M5S) kizárólag az öntörvényű Beppe Grillo személye köré épül. A jövő tavaszi választásig azonban ráncba kellene szedni a PD-t, mert hétről-hétre nő a különbség az M5S és a PD között – előbbi javára.

NÉMETORSZÁG - Nem úgy alakult a szeptemberi német választás sem a szociáldemokraták szempontjából, ahogy az SPD remélte, bár az eredmények közzétételekor a pártvezetés reakciójából inkább az derült ki, hogy még a 20,5 százaléknál is rosszabbra számítottak. A párt népszerűségének csökkenése teljesen más okokra vezethető vissza, mint Olaszországban. Bár a nagykoalíció a kereszténydemokratákkal olajozottan működött, a választókban nem tudatosult, hogy bizonyos népszerű intézkedéseket az SPD javaslatára fogadtak el. A párt politikailag nem profitált a nagykoalícióból, ezért a vezetés az egyetlen lehetséges döntést hozta: ellenzékbe vonul. Egyelőre nincs jelentősebb változás az SPD népszerűségében, igaz, nem is most kell eredményeket felmutatni. Martin Schulz pártelnök ugyanis most a politikai erő megújítására koncentrál.

AUSZTRIA - Kiszorulnak a következő kormányból szociáldemokraták. Az osztrák nagykoalíciót, az ÖVP és az SPÖ együttműködését állandó torzsalkodások jellemezték. Az SPÖ a parlamenti választáson hajszállal előzte meg a szélsőjobboldali szabadságpártot, ugyanakkor eredménye alig különbözött a 2013-astól, így nagy válságról nem beszélhetünk. Bár Christian Kern kancellár nem végezte rosszul a dolgát, Sebastian Kurz, az ÖVP ifjú elnöke – Emmanuel Macron mintájára – mozgalmat hívott életre az ország megújítására. A fiatalos lendület tette vonzóvá az ÖVP-t a választók számára. Hogy azonban milyen lesz az együttműködés a mérsékelt és a szélsőjobb között, az még a jövő zenéje.

FRANCIAORSZÁG - A szocialisták valóságos Waterloo-t élhettek át a júniusi parlamenti választáson 7,4 százalékukkal. Francois Hollande elnök alacsony népszerűsége pártjára is átragadt. Ugyanakkor a voksolás az összes többi tradicionális párt gyengélkedését is mutatta. A baloldal nem tűnt el, de komoly átalakuláson megy keresztül. Nagy kérdés azonban vissza lehet-e még csalogatni a Macron elnök REM-jéhez pártolt baloldali választókat.

SPANYOLORSZÁG - A katalán krízis óta egyre több spanyol gondolja úgy, előrehozott parlamenti választásokat kellene tartani, ám a felmérések szerint a sorrend maradna a jelenlegi: élen a Néppárttal (PP), utána a szocialisták (PSOE), harmadik helyen pedig a radikális baloldali Podemos. A 2016-os és 2015-ös voksolás idején óriási volt az izgalom: vajon az üstökösként feltűnt Podemos felborítja az addigi PP-PSOE uralmat, és második helyre bekúszva megelőzi a szocialistákat? A bravúr elmaradt, a párt azóta is 20 százalék körül stagnál.

Akkoriban viszont ez óriási eredmény volt, hiszen 2014-ben alakult a párt az elégedetlenségi mozgalomból. Spanyolország akkor még nem tért magához a válság okozta sokkból, rekordmagas volt a munkanélküliség, a tradicionális pártoknak pedig a megszorításokkal és a korrupciós botrányokkal sikerült elidegeníteniük magukat a szavazóktól. Ekkor robbant be a Podemos, amelynek még a neve is reményt adott: képesek vagyunk rá! De nem voltak képesek a nagy áttörésre. Ennek egyik oka, hogy a párt, amely a rendszerrel szemben, azon kívül határozta meg magát, idővel annak része lett. A másik ok: a belső ideológiai harc Iglesias és Inigo Errejón között. Míg Errejon úgy látja, hogy a Podemos azzal növelhetné bázisát, ha „megkomolyodna”, szükség esetén nyitottabbá válna a szövetségekre – például a szocialistákkal –, addig Iglesias azt vallja: a lázadás az egyetlen út, nem lehet megalkudni a hagyományos pártokkal.

Kelet-Közép-Európában sem rózsás a helyzet a baloldalon, egyes szociáldemokrata formációk már-már túlélési gondokkal küzdenek.

Miért büntet és mit szeretne a választó?
Az október 20-i cseh választás igen látványosan igazolja, hogy a hagyományos pártokat látványosan büntető szavazók is talajvesztettek.
A prágai parlament összetételéből sem derül ki, mit is akar pontosan és mit kifogásol a korábbi kormánypártoknál a cseh lakosság, miért bünteti kiemelten épp a baloldalt, hiszen a most előtérbe került populista pártok jövőképe teljességgel ismeretlen, ők egész kampányukat a meglévő rendszer bírálatára építették, anélkül, hogy valós alternatívát mutattak volna fel.

CSEHORSZÁG - Az október 20-án megrendezett csehországi parlamenti választás a baloldal történelmi vereségét hozta. A Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), amely a független Csehország történetében mindig vagy kormányzó párt volt, vagy az ellenzék legnagyobb ereje, mára olyannyira kispárttá lett, hogy ha nem tudja megállítani a népszerűségvesztést, a következő voksoláson már a parlamentbe jutás, a lét lesz számára a tét. A kilenc pártivá bővült (vagy szétesett?) 200 tagú prágai törvényhozásban a CSSD a hatodik helyet foglalja el 7,27 százalékkal és 15 mandátummal.

SZLOVÁKIA - Pozsonyban Robert Fico szociáldemokrata pártja a legnagyobb kormányzati erő, a miniszterelnök pedig az ország legnépszerűbb politikusa, ám a baloldal összeomlásának jelei itt is megmutatkoztak. Fico a 2014-es államfőválasztáson egy független vállalkozóval, Andrej Kiskaval szemben maradt alul. A 2016-os parlamenti választásokon pártja, a Smer veszített korábbi támogatottságából és hárompárti koalícióra kényszerült. A szlovák voksolás nyomán ugyanaz a kép bontakozott ki, mint Csehországban – a választók elégedetlenek a hagyományos pártokkal és politikai elittel, a populista és szélsőjobb pártok tömegével halásszák el a történelmi pártok szavazóit. Idén, az október végi helyhatósági választáson már komoly vereséget szenvedett a Smer, a korábbi 6 megyefőnöki tisztségből csak 2-t tudott megőrizni. Fico egyelőre magyarázza bizonyítványát, nyugtatja válaszközönségét, ám úgy tűnik, ennél komolyabb gonddal is szembe kell néznie. A látványos térvesztés egyre súlyosabb belső konfliktusokat gerjeszt a Smerben. Ilyen körülmények között a december 9-re kitűzött Smer közgyűlés is viharosnak ígérkezik, magában rejti a pártszakadás, s ezzel az eljelentéktelenedés veszélyét is.

Az önpusztítás bajnokai
A román baloldal helyzete leginkább tragikomikusnak nevezhető. A 2016-os választást ugyan megnyerte a Szociáldemokrata Párt (PSD), de önállóan már nem tudott kormányt alakítani. Az elmúlt 11 hónap pedig szabályos vesszőfutás volt a PSD számára, amelyet viszont önmaga generált. Kevesebb, mint egy év alatt két, maguk okozta kormányválságot éltek át. A PSD látványosan sodródik a populizmus irányába, belső feszültségek, intrikák gyengítik, korrupció fojtogatja.
A rendszerváltás utáni Románia eddig legstabilabb, mindig vagy kormányzó, vagy kormányozni képes pártja úgy került feneketlen válságba, hogy az ellenzék is romokban hever. A román alakulatnál az összeomlást mindenekelőtt az készítette elő, hogy a pártelitből kiszorultak a korábbi karizmatikus, illetve művelt vezetők, az előtérbe került középszer pedig nem tud ellenállni a populizmus csábításának, aminek köszönhetően elveszíti hagyományos választóközönségét, de újakat szerezni nem tud.

2017.11.18 06:30

Krétával és szerelemmel

Publikálás dátuma
2018.09.25 13:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Fekete-fehér krétarajzok színesítik Budapest számos szórakozóhelyét, de többnyire nem tudni ki készítette azokat. Pedig lehet épp KrétaRéka rajzai alatt ücsörögve isszuk a reggeli kávénkat.
Kávézóban vagy szórakozóhelyen ülve valószínűleg egyikünk se azon gondolkodik, hogy ki írta fel a falra kacskaringós betűkkel a választékot, azon pedig végképp nem, hogy ez művészeti kifejezőeszközként is értelmezhető lenne. A fekete táblákra krétával felírt szövegek, mókás rajzok azonban korántsem mindig unatkozó pincérek munkái, gyakran olyan grafikusok, vagy ügyes kezű rajzolók készítik őket, mint KrétaRéka. A fazekas-festőművész családból származó Szekeres Réka kalandos utat tett meg a krétarajzokig: bár nem vették fel az Iparművészeti Egyetemre, tizenöt évet a vendéglátásban töltve rátalált erre a munkára – ahol dolgozott, ő írta a táblákat. Egyszer a szintén hasonló projekteken dolgozó Szalai Szilvi grafikust helyettesítette, s akkor gondolkodott el a váltáson. 
„Amikor elkezdtem, Szilvi – aki már három-négy éve csinálta ezt – azt mondta, nagyon jó ez a dolog, de ne nagyon éljük bele magunkat, mert pár éven belül lecseng, és minden digitalizálnak majd. Ehhez képest rengeteg munkánk van” – meséli KrétaRéka. Azóta számos nagy alkotáson van túl, Szalai Szilvivel közösen dolgoztak a UPC székházon, volt egy három napos bécsi munkájuk, s a kecskeméti Malom Központ teljes belső oszloprendszerét is ők díszítették fel. A tizennyolc darab öt méteres oszlop arculatának kivitelezése egy hetet vett igénybe, s komoly előzetes tervezést igényelt – hangsúlyozta KrétaRéka.
„Kezdőként egy utcai portát készítettem, s évekig úgy mentem el arra, hogy érzékeltem, teljesen megváltozott tőle az utca. Tehát van ennek jelentősége” – válaszolta KrétaRéka a kérdésre, művészetként lehet-e tekinteni a munkájára. Úgy véli, mivel egy adott ember gondolatainak, kreativitásának eredményei az elkészült rajzok, nem lehet másnak nevezni. Azt azonban, hogy múzeumba kerüljenek a feliratok, nehezen tudja elképzelni: úgy látja, a magyarok némileg fantáziátlanok – egy-két szuper kezdeményezéstől eltekintve –, s gyakran nem mernek elrugaszkodni, azt gondolják, nem szabad elvonni a lényeges dolgokról a figyelmet. „Ne rakjunk egy Modigliani mellé kalligráfiát, mert akkor nem arra fog koncentrálni a látogató” – teszi hozzá gúnyosan. Ugyanakkor hozzátette, azt el tudná képzelni, hogy több művész krétarajzaiból kiállítás nyíljon. A street art rohamos terjedését tekintve, talán nem is állunk ettől olyan távol. Addig is, érdemes nyitott szemmel járni, a művészet bármikor szembe jöhet velünk: akár egy gőzölgő csésze képében is.
2018.09.25 13:00
Frissítve: 2018.09.25 13:34

Elhunyt Gary Kurtz

Publikálás dátuma
2018.09.25 12:15

Fotó: Youtube/The Latest TV/
Az első két Star Wars-film producere 78 éves korában halt meg.
78 éves korában, Londonban elhunyt Gary Kurtz, az első két Star Wars-film Oscar-díjra jelölt producere – írja a BBC.  Családja közleménye szerint Gary Kurtz rákban szenvedett. Hozzátették, hogy Kurtz csodálatos ember volt, akinek az volt az élete, hogy a filmművészeten keresztül megossza az „audiovizuális mesemondás csodáját”. Tehetsége a filmkészítéstől a fotózáson és a zenén át a filmtörténetig számos területen megmutatkozott, emellett szenvedélyes világutazó volt – tették hozzá. Gary Kurtz 1940. július 27-én, Los Angelesben született, és elsőként az Amerikai Graffiti című filmmel szerzett hírnevet, melyet George Lucas rendezett. A Star Wars IV. – Egy új remény és a Star Wars V. – A birodalom visszavág című filmekért Oscar-jelölést kapott.  
2018.09.25 12:15
Frissítve: 2018.09.25 12:15