Választási fájdalomcsillapítás - Pulykapénz a fogorvosoknak

Publikálás dátuma
2017.11.18 06:00
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Egyszeri, de nagyobb támogatással csendesítené le a kormány a közellátásban dolgozó fogorvosokat, akik egyre hevesebben tiltakoznak a finanszírozási rendszer hibái ellen.

Három millió forintot kaphatnak praxisonként a fogorvosok – tudta meg a Népszava. Ezt az összeget a tervek szerint valamennyi, a közellátásban működő 3300 fogorvosi körzet megkapja. Az egyszeri támogatás még az év vége előtt odaérhet az ellátókhoz. A finanszírozásuk további javítása pedig attól függ, hogy mikorra sikerül kidolgozni a támogatásnövelés feltételéül szabott ellenőrzési rendszert.

Az orvosi kamara fogorvosi tagozata és a minisztérium szakértői olyan mechanizmust próbálnak összeállítani, amelyben például akár a betegek is igazolnák, hogy az orvos valóban elvégezte a társadalombiztosításnak elszámolt kezeléseket. Ahogyan ebből is kiderül, az ágazatban óriási a bizalmi válság, a tárca gyakran utalt rá: nemigen hiszi, hogy az elszámolt kezelések mögött valódi teljesítmény van. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár a lapunknak júniusban adott interjúban is arról beszélt, valahogyan alá kell támasztani, hogy mire adnak a közfinanszírozott fogorvosoknak többletet. Mint mondta: „Rájuk elég sok a panasz, legutóbb egy közösségi portálra került ki, hogy olyan ellátásokat számolt el egyikük, amiket az illető orvos el sem végzett. Tehát velük le kell ülnünk, és ki kell találnunk, hogy hogyan tudunk közmegelégedésre olyan rendszert működtetni, ahol a munkája után mindenki megkapja a megérdemelt forrását. A jelenlegi rendszerben most ez, nagyon nehezen követhető. Ha sikerül megállapodnunk, akkor nem csak elégetjük a pénzt, hanem kapnak is valamit a betegek a rendelőben.” Mindezzel együtt azt is ígérte az államtitkár, hogy nem zárják le a kormányzati ciklust anélkül, hogy a fogorvosok helyzetét ne rendezzék.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

E bejelentés után a kormányzati oldalon még hetekig nem történt túl sok minden. Az érdekvédők egyike, Nagy Ákos keszthelyi fogorvos viszont akkor már hónapok óta gyűjtötte társai közt az aláírásokat egy országos munkalassító akcióhoz. Ennek eredményeként szeptemberben a közfinanszírozott rendelők mintegy harmada állt le három napra, ezalatt csak sürgősségi ellátást nyújtottak a betegeknek. A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata nevében Hermann Péter elnök levélben kérte a kormányzatot, hogy javítson a finanszírozáson.

A munkalassítás után újabb nyilatkozat-csörte kezdődött a kormányzat és fogorvosok között. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter a 97. kormányinfón azt mondta: „kétféle fogorvos dolgozik Magyarországon, magán fogorvos, és állami feladatot ellátó. Az állami feladatot ellátók, illetve közalkalmazottak száma rendkívül csekély.” Erre reagálva nyílt levélben kérte a fogorvosok megkövetését Nagy Ákos, aki szerint a miniszternek ismernie kellene a tényeket. Miszerint a Magyarországon élő nagyjából 10 millió emberre körülbelül 5300 aktív fogorvos jut. Nem csak közalkalmazottak látnak el állami feladatot, hanem összesen nagyjából 3300-an, azaz a fogorvosok kétharmada.

A kormány a nyilvános vitának azzal vetett véget, hogy a sajtó és a közérdeklődés kizárása mellett „titkos egyeztetésre” hívta a kamara fogorvosi tagozatának elnökét és Nagy Ákos keszthelyi fogorvost. A találkozó „nyolcszemközt” zajlott, az érdekvédőket személyesen Lázár János és Ónodi-Szűcs Zoltán fogadta október 20-án. A megbeszélés részleteiről azonban az érdekvédők senkinek nem beszélhetnek.

Számok, adatok, tények
A HVG által összegyűjtött adatok szerint: az utóbbi hat évben mindössze 19 százalékkal növekedett a foggyógyításra szánt költségvetési büdzsé, a tavalyi, praxisonként 50–55 ezer forintos többlet pedig meg sem közelíti a valóságos költségnövekedést.
Igaz, ez évtől már nemcsak a háziorvosok, hanem a fogdoktorok is pályázhatnak 12–20 millió forint közötti letelepedési támogatásra azokban a körzetekben, ahol legalább egy éve betöltetlen az állás.
A Magyar Orvosi Kamara számítása szerint a fogászatra jutó, most évi 28 milliárd forintos kasszát meg kellene duplázni. A fogorvosi székbe beülő betegekre fejenként átlagosan 3200–4200 forintos állami költségtérítés jut.

Szerző

Sztrájkra hangolva: nem fogadták el a postás szakszervezetek az állami cég bérajánlatát

Publikálás dátuma
2019.02.21 17:34

Népszava
Demonstrációra készülnek a Magyar Posta dolgozói, mert a munkáltató nem ment bele átlagos 10 százalékos béremelési követelésükbe.
Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) elnöke arról tájékoztatta a Népszavát, hogy hamarosan Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Vám utcai irodája elé vonulnak. Fel akarják hívni az állami vállalatok működéséért felelős vezető figyelmét arra, hogy a 30, sőt egyes területeken 40 százalékos elvándorlás miatt a stabil dolgozók helyzetet tarthatatlan, van olyan postahivatal, ahol 30 kézbesítő 50 körzetet visz, de nagy a létszámhiány a logisztikai területen és a hivatali felvételi ablakoknál is. Miután a miniszternek február elején írt béremelést kérő levelükre nem érkezett válasz, a Posta vezetése pedig nem fogadta el a dolgozók bérkövetelését, a POFÉSZ választmánya demonstrációs bizottság létrehozásáról döntött, amihez csatlakozik a szintén a Munkástanácsokhoz tartozó Kézbesítők Szakszervezete is. Ádám István tájékoztatása szerint a 2017-ben megkötött hároméves 32 százalékos bérmegállapodás keretében 2019-re mindössze 6 százalékos emelés maradt, amit a Posta vezetése megtoldott plusz két százalékkal, de ez sem képes megállítani az elvándorlást. Az érdekvédők azért akarnak nagyobb mértékű emelést elérni, mert a cég régi alkalmazottai is jó esetben bruttó 250-270 ezer forintot keresnek, ami nem elég a megtartásukhoz. Azért döntöttek egy szombati demonstráció megszervezéséről, hogy a lakosság érdekei ne szenvedjenek csorbát, de a POFÉSZ elnöke azt is elmondta lapunknak, ha eredménytelen marad az akció, akkor készek a még elégséges szolgáltatások meghatározásáért a bírósághoz fordulni, hogy megszervezhessenek egy részleges, de több postai területet érintő sztrájkot is, ha nem sikerül megállapodni az idei béremelésről.

Pszichés nyomásgyakorlással élhet a legnépszerűbb online szállásfoglaló oldal

Publikálás dátuma
2019.02.21 16:52
Illusztráció/AFP
A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja, hogy a Booking.com-on megjelenő "sürgető" feliratok nem korlátozzák-e a fogyasztók lehetőségét a megalapozott döntés meghozatalára.
Magyarországon eljárás folyik jelenleg a Booking.com online szállásközvetítő portállal szemben - derül ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) friss közleményéből. Az indoklás szerint "a weboldal egyes szálláshelyekkel kapcsolatos, valószínűsíthetően sürgető jellegű tájékoztatásai azt a látszatot kelthetik a fogyasztók számára, hogy a szabad helyek rohamosan fogynak, így
alkalmasak lehetnek olyan pszichés nyomásgyakorlásra, amely jelentősen korlátozhatja a fogyasztó választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a megalapozott döntés meghozatalára."
A GVH az ilyen sürgető mondatok között említi a „még 32-en nézik”, illetve az „egyvalaki épp azt fontolgatja, hogy ezen a szálláson foglal” fordulatokat, amelyet tehát aggályosak lehetnek.

A fenti mellett néhány más szempont is a vizsgálat tárgyát képezi, többek közt, hogy a weboldalon elérhető szállásajánlatok valóban térítésmentesen lemondhatók-e a legtöbb esetben, ahogy a szolgáltatás hirdetéseiben (pl. televíziós reklámokban, hírlevélben) szerepelt. A GVH azonban hozzáteszi,
a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette.
Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.