Választási fájdalomcsillapítás - Pulykapénz a fogorvosoknak

Publikálás dátuma
2017.11.18 06:00
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Egyszeri, de nagyobb támogatással csendesítené le a kormány a közellátásban dolgozó fogorvosokat, akik egyre hevesebben tiltakoznak a finanszírozási rendszer hibái ellen.

Három millió forintot kaphatnak praxisonként a fogorvosok – tudta meg a Népszava. Ezt az összeget a tervek szerint valamennyi, a közellátásban működő 3300 fogorvosi körzet megkapja. Az egyszeri támogatás még az év vége előtt odaérhet az ellátókhoz. A finanszírozásuk további javítása pedig attól függ, hogy mikorra sikerül kidolgozni a támogatásnövelés feltételéül szabott ellenőrzési rendszert.

Az orvosi kamara fogorvosi tagozata és a minisztérium szakértői olyan mechanizmust próbálnak összeállítani, amelyben például akár a betegek is igazolnák, hogy az orvos valóban elvégezte a társadalombiztosításnak elszámolt kezeléseket. Ahogyan ebből is kiderül, az ágazatban óriási a bizalmi válság, a tárca gyakran utalt rá: nemigen hiszi, hogy az elszámolt kezelések mögött valódi teljesítmény van. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár a lapunknak júniusban adott interjúban is arról beszélt, valahogyan alá kell támasztani, hogy mire adnak a közfinanszírozott fogorvosoknak többletet. Mint mondta: „Rájuk elég sok a panasz, legutóbb egy közösségi portálra került ki, hogy olyan ellátásokat számolt el egyikük, amiket az illető orvos el sem végzett. Tehát velük le kell ülnünk, és ki kell találnunk, hogy hogyan tudunk közmegelégedésre olyan rendszert működtetni, ahol a munkája után mindenki megkapja a megérdemelt forrását. A jelenlegi rendszerben most ez, nagyon nehezen követhető. Ha sikerül megállapodnunk, akkor nem csak elégetjük a pénzt, hanem kapnak is valamit a betegek a rendelőben.” Mindezzel együtt azt is ígérte az államtitkár, hogy nem zárják le a kormányzati ciklust anélkül, hogy a fogorvosok helyzetét ne rendezzék.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

E bejelentés után a kormányzati oldalon még hetekig nem történt túl sok minden. Az érdekvédők egyike, Nagy Ákos keszthelyi fogorvos viszont akkor már hónapok óta gyűjtötte társai közt az aláírásokat egy országos munkalassító akcióhoz. Ennek eredményeként szeptemberben a közfinanszírozott rendelők mintegy harmada állt le három napra, ezalatt csak sürgősségi ellátást nyújtottak a betegeknek. A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata nevében Hermann Péter elnök levélben kérte a kormányzatot, hogy javítson a finanszírozáson.

A munkalassítás után újabb nyilatkozat-csörte kezdődött a kormányzat és fogorvosok között. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter a 97. kormányinfón azt mondta: „kétféle fogorvos dolgozik Magyarországon, magán fogorvos, és állami feladatot ellátó. Az állami feladatot ellátók, illetve közalkalmazottak száma rendkívül csekély.” Erre reagálva nyílt levélben kérte a fogorvosok megkövetését Nagy Ákos, aki szerint a miniszternek ismernie kellene a tényeket. Miszerint a Magyarországon élő nagyjából 10 millió emberre körülbelül 5300 aktív fogorvos jut. Nem csak közalkalmazottak látnak el állami feladatot, hanem összesen nagyjából 3300-an, azaz a fogorvosok kétharmada.

A kormány a nyilvános vitának azzal vetett véget, hogy a sajtó és a közérdeklődés kizárása mellett „titkos egyeztetésre” hívta a kamara fogorvosi tagozatának elnökét és Nagy Ákos keszthelyi fogorvost. A találkozó „nyolcszemközt” zajlott, az érdekvédőket személyesen Lázár János és Ónodi-Szűcs Zoltán fogadta október 20-án. A megbeszélés részleteiről azonban az érdekvédők senkinek nem beszélhetnek.

Számok, adatok, tények
A HVG által összegyűjtött adatok szerint: az utóbbi hat évben mindössze 19 százalékkal növekedett a foggyógyításra szánt költségvetési büdzsé, a tavalyi, praxisonként 50–55 ezer forintos többlet pedig meg sem közelíti a valóságos költségnövekedést.
Igaz, ez évtől már nemcsak a háziorvosok, hanem a fogdoktorok is pályázhatnak 12–20 millió forint közötti letelepedési támogatásra azokban a körzetekben, ahol legalább egy éve betöltetlen az állás.
A Magyar Orvosi Kamara számítása szerint a fogászatra jutó, most évi 28 milliárd forintos kasszát meg kellene duplázni. A fogorvosi székbe beülő betegekre fejenként átlagosan 3200–4200 forintos állami költségtérítés jut.

Szerző

Balatoni e-jetski: nemet mondtak az önkormányzatok

Publikálás dátuma
2019.04.24 10:00

Fotó: Shutterstock
Ha az önkormányzatokon múlik, mégsem lehet elektromos jetskit használni a tavon. A BSZ legutóbbi ülésén ugyanis az érintett települések polgármestereinek többsége ellenezte az engedélyezést.
A magyar fejlesztésű Narke TheElectrojetet gyártó cég a Balatonon is szeretné elterjeszteni három személyes, 380 kilogrammos, 60 lóerős, 55 kilométer/órás sebességre képes járművét, mely hivatalosan nem vízi sporteszköz, hanem kisgéphajó, és fejlesztői szerint újabb vonzerőt jelentene a tó számára. Mint arról a Népszava már tavaly beszámolt, ráadásul egy jogi kiskapunak köszönhetően a jelenlegi szabályoknak is megfelel, ellentétben a jetskivel, mely a belső égésű motorral hajtott kishajókhoz és csónakokhoz hasonlóan ki van tiltva a magyar tóról. Más kérdés, hogy a hatályos törvényben már csak azért sem szerepel az elektrojet, mert amikor a nyolcvanas években megalkották az erre vonatkozó passzust, értelemszerűen senki sem gondolt elektromos járművekre. Az elektrojet engedélyezése ellen komoly civil tiltakozás kezdődött tavaly ősszel: a Nők a Balatonért Egyesület petíciójához sokan csatlakoztak, többek között Bezeréti Katalin, Balatonföldvár korábbi polgármestere is. Az egyesület szerint nem véletlen, hogy a motorcsónakokat is már több mint harminc éve kitiltották a tóról, ugyanis nemcsak balesetveszélyesek, de környezetszennyezőek is, és ugyanez igaz az elektromos jetskire is, hiszen felkavarja a sekély tóban az iszapot, aminek komoly következményei lehetnek. Az ügy a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség ülésein is többször felmerült. Szóba került például, hogy módosítani kellene a jogszabályt, hogy az elektrojetre is vonatkozzon, de olyan vélemény is akadt, hogy 15 kilométer/órában kellene maximálni a megengedett sebességet a tavon, ami egyértelműen értelmetlenné tenné az e-jetski bevezetését. Ennek ellenére nemrég a Balatoni Szövetség (BSZ) és a Balatoni Fejlesztési Tanács is (BFT) szabad utat adott az elektrojetnek, egészen pontosan nem léptek fel a bevezetése ellen, így mostanáig úgy tűnt, a nyáron már megjelenhetnek a tavon a járművek. A szövetség legutóbbi ülésén azonban a polgármesterek többsége mégis a tiltás mellett állt ki. – Határozott nemet mondtam – felelte lapunk megkeresésére Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. – Egyáltalán nem vagyok maradi, s egyetértek, fejleszteni kell a tó turisztikai vonzerejét, de nem mindegy, hogyan. Az elektrojet nem ide való, főleg nem a déli partra, ahol a sekélyebb víz miatt a parttól több száz méterre is fürdeni lehet, ami komoly balesetveszély, hiszen egy 50-60 kilométerrel száguldó jetskiről nem lehet észrevenni például egy úszót, főként, ha úgy süt a nap. Szerintem a Balaton kicsi egy ilyen teljesítményű járműhöz, személy szerint 5-7 kilométer/órában szabnám meg a maximális sebességet a tavon. Nem csak a polgármesterek ellenzik az elektromos jetskit, úgy tudjuk, a balatoni horgászok egyik szervezete is felszólalt a jármű ellen, arra hivatkozva, hogy a jármű annyira felkavarná a vizet és az iszapot, hogy sérülnének a halak élőhelyei. Döntés azonban nem született a BSZ ülésén, ahol információink szerint nyilvánosan egyetlen polgármester sem állt ki az engedélyezés mellett. Más kérdés, hogy sok településvezető nagyon bírálni sem merte az ötletet, ugyanis attól tartottak, hogy a fejlesztő-terjesztő cég mögött olyan politikai erők állnak, melyek hatással lehetnek falujuk-városuk későbbi támogatására. Így aztán olyan javaslat is elhangzott, hogy csak kijelölt pályán lehessen használni a járműveket, ám végül arról állapodtak meg az ülés résztvevői, hogy a BFT-vel, civilekkel és szakemberekkel közösen döntenek az e-jetski balatoni jövőjéről, s ez alapján javasolják a törvény módosítását.
Frissítve: 2019.04.24 10:00

Műsorvezetőként tér vissza Juhász Péter

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:21
Fotó: Népszava
Újdonsült kollégáival nem kezdőként vágnak bele a feladatba, mindhárman készítettek már műsort a Tilos Rádióban.
Juhász Péter, a megszűnt Együtt párt volt társelnöke a közösségi oldalán tette közzé hogy ezentúl Sárosi Péterrel és Dj Dervissel készít műsort a Tilos Rádióban – írja a Magyar Narancs
„Nem most hordott minket össze a szél, mindhárman a Kendermag Egyesület tagjai voltunk, majd mindhárman készítettünk már műsort a Tiloson”
– idézte fel Juhász.  Sárosi sokáig a TASZ Drogpolitikai koordinátoraként volt ismert, egy ideje önállósult alapítványával készíti a Drogriporter cikkeit, videóit. Juhász szerint világlátását leginkább a Pendulum cikkein keresztül lehet megismerni.