Három millió forintot kaphatnak praxisonként a fogorvosok – tudta meg a Népszava. Ezt az összeget a tervek szerint valamennyi, a közellátásban működő 3300 fogorvosi körzet megkapja. Az egyszeri támogatás még az év vége előtt odaérhet az ellátókhoz. A finanszírozásuk további javítása pedig attól függ, hogy mikorra sikerül kidolgozni a támogatásnövelés feltételéül szabott ellenőrzési rendszert.
Az orvosi kamara fogorvosi tagozata és a minisztérium szakértői olyan mechanizmust próbálnak összeállítani, amelyben például akár a betegek is igazolnák, hogy az orvos valóban elvégezte a társadalombiztosításnak elszámolt kezeléseket. Ahogyan ebből is kiderül, az ágazatban óriási a bizalmi válság, a tárca gyakran utalt rá: nemigen hiszi, hogy az elszámolt kezelések mögött valódi teljesítmény van. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár a lapunknak júniusban adott interjúban is arról beszélt, valahogyan alá kell támasztani, hogy mire adnak a közfinanszírozott fogorvosoknak többletet. Mint mondta: „Rájuk elég sok a panasz, legutóbb egy közösségi portálra került ki, hogy olyan ellátásokat számolt el egyikük, amiket az illető orvos el sem végzett. Tehát velük le kell ülnünk, és ki kell találnunk, hogy hogyan tudunk közmegelégedésre olyan rendszert működtetni, ahol a munkája után mindenki megkapja a megérdemelt forrását. A jelenlegi rendszerben most ez, nagyon nehezen követhető. Ha sikerül megállapodnunk, akkor nem csak elégetjük a pénzt, hanem kapnak is valamit a betegek a rendelőben.” Mindezzel együtt azt is ígérte az államtitkár, hogy nem zárják le a kormányzati ciklust anélkül, hogy a fogorvosok helyzetét ne rendezzék.
Fotó: Vajda József
E bejelentés után a kormányzati oldalon még hetekig nem történt túl sok minden. Az érdekvédők egyike, Nagy Ákos keszthelyi fogorvos viszont akkor már hónapok óta gyűjtötte társai közt az aláírásokat egy országos munkalassító akcióhoz. Ennek eredményeként szeptemberben a közfinanszírozott rendelők mintegy harmada állt le három napra, ezalatt csak sürgősségi ellátást nyújtottak a betegeknek. A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata nevében Hermann Péter elnök levélben kérte a kormányzatot, hogy javítson a finanszírozáson.
A munkalassítás után újabb nyilatkozat-csörte kezdődött a kormányzat és fogorvosok között. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter a 97. kormányinfón azt mondta: „kétféle fogorvos dolgozik Magyarországon, magán fogorvos, és állami feladatot ellátó. Az állami feladatot ellátók, illetve közalkalmazottak száma rendkívül csekély.” Erre reagálva nyílt levélben kérte a fogorvosok megkövetését Nagy Ákos, aki szerint a miniszternek ismernie kellene a tényeket. Miszerint a Magyarországon élő nagyjából 10 millió emberre körülbelül 5300 aktív fogorvos jut. Nem csak közalkalmazottak látnak el állami feladatot, hanem összesen nagyjából 3300-an, azaz a fogorvosok kétharmada.
A kormány a nyilvános vitának azzal vetett véget, hogy a sajtó és a közérdeklődés kizárása mellett „titkos egyeztetésre” hívta a kamara fogorvosi tagozatának elnökét és Nagy Ákos keszthelyi fogorvost. A találkozó „nyolcszemközt” zajlott, az érdekvédőket személyesen Lázár János és Ónodi-Szűcs Zoltán fogadta október 20-án. A megbeszélés részleteiről azonban az érdekvédők senkinek nem beszélhetnek.
