A „leszbikusbiblia” magyarul

Radclyffe Hall A magány kútja című regényét rögtön a megjelenés után betiltották Nagy-Britanniában. Kilencven évvel az eredeti kiadás után most magyarul is olvasható.

Egyesek botránykönyvnek, mások úttörő irodalmi munkának tartották, sokan pedig évtizedekig Hall A magány kútja című, 1928-ban megjelent regénye alapján próbálták megérteni, mit jelent a nők közti szerelem. Az olvasók közül rengetegen útmutatást és vigaszt is találtak az egyik leghíresebb leszbikus regényben, amely az egész huszadik századra hatással volt. Magyarul viszont csak most jelent meg.

A cselekményről röviden: a Mortonban élő, felső osztálybeli házaspár fiú gyereket szeretne, de lányuk születik, akit Stephennek neveznek el. Az apa észreveszi, hogy a gyerek nem úgy viselkedik, mint a többi kislány és ahelyett, hogy női szerepbe kényszerítené, megengedi neki a fiús tevékenységeket. Apja halálával Stephen alól eltűnik a védőháló. Beleszeret egy nőbe, botrány közepette el kell hagynia otthonát. Végig önmagával viaskodik, Párizsba megy, híres író lesz, részt vesz az első világháborúban, ismét szerelmes lesz és boldogtalan.

– Kultúrtörténeti jelentőségű szövegről van szó. Angliában megjelenésekor közszemérem sértés vádjával betiltották, ami azt eredményezte, hogy hatalmas példányszámban fogyott – mondta Séllei Nóra irodalomtörténész a Közkincs Könyvtárban rendezett könyvbemutatón, amelyen ott volt Gy. Horváth László fordító és a beszélgetést moderáló Karafiáth Orsolya is. Séllei hozzátette: a szövegben nincsenek igazán szeméremsértő jelenetek. Az első, elítélő kritika miatt adta be a kiadó a belügyminisztériumhoz, hogy ellenőrizzék, törvénysértő-e a regény. – Amikor betiltották, az érvelésben implicit módon tagadták, hogy létezik az a jelenség, ami a könyvben szerepel. Azt mondták, ha ezt a nők elolvassák, olyan dolgokra kezdenek gondolni, amire eddig nem is mertek volna – mondta Séllei és megjegyezte: a regényt – amelyet Anglián kívül kezdtek el kiadni és így szivárgott vissza az országba – védelmébe vette a többi közt Virginia Woolf és Ernest Hemingway is.

Ugyan a művet „leszbikusbibliának” nevezték, nem egyszerű meghatározni a főszereplő szexuális irányultságát. – A regényben nincs leírva az a szó, hogy leszbikus – mondta Gy. Horváth László, a regény fordítója. – A szó, amit használnak, az angol „invert”, azaz inverz, ami a 19. század második felében a szexológusok szakszava volt. Ez azt jelenti, hogy valaki a fordítottja annak, amit amúgy normálisnak tartanak.

A részben életrajzi könyvben lévő mintával ráadásul nem mindenki azonosulhat és nemcsak a konzervatív főszereplő felsőbb társadalmi státusza miatt. – A regényben csak egyfajta modellt látunk arról, hogy mit jelent leszbikusnak lenni. Stephen olyan kapcsolatokat alakít ki, amelyek a férfi-nő viszonyokra épülnek és ő maga férfimintát utánoz – mondta Séllei.

A férfiasan öltözködő Hall ötödik regényével nemcsak szépirodalmat akart írni, hanem egy olyan ismeretterjesztő munkát is, amit azok is elolvasnak, akik a szakkönyveket nem. – Az írással olyan státuszt akart elérni, hogy megírhassa A magány kútját, amelyet missziónak tartott – mondta Gy. Horváth. –Talán abban a tévhitben élt, hogy a hírneve miatt büntetlenül megteheti. E. M. Forster például megírta a Maurice-t, ami a homoszexuális szerelemről szól, de csak a halála után jelent meg. Hall kicsit öncsaló volt, de ez is felerősíti a célja fantasztikusságát és határozottságát – mondta Gy. Horváth, aki az Európa Kiadó munkatársaként belelátott a rendszerváltás utáni kiadói gyakorlatokba és beszélt arról is, hogy a 90-es években mindent ki akartak adni, amit addig nem lehetett. Viszont a kiadók nagy nevekben gondolkodtak, ezért nem jutott eszükbe Hall. Hozzátette: ugyan egy 90 éves regényről van szó, néhány helyen modernnek hat. Séllei szerint abban az időben más bátor regények is születtek, például David Herbert Lawrence-től a Lady Chatterley szeretője vagy Woolftól az Orlando. Az első világháború a nők számára megnyitotta a világot, viszont a két háború között elindult egy ellentétes folyamat. Ezek a regények vitairatok is lehettek a konzervatív fordulattal szemben, kérdéseik a társadalmi nemről és a nemi identitásról pedig máig élőek.

Vay Sarolta még házasodott is

A magyar irodalomból sem hiányoznak a konvencionális nemi szerepeket megkérdőjelező alakok. Vay Sándor gróf (1859 - 1918) író és újságíró Sarolta néven született. Férfiként élt, nőkkel voltak viszonyai, Eszéki Emma színésznővel és Engelhardt Mária tanítóval házasságot is kötött álpap előtt. Utóbbi biztosan nem tudta, hogy Vay gróf nő volt, ez akkor derült ki, amikor Vay Sándort egy csalás miatt őrizetbe vették. Kivizsgálták és bekerült Richard von Krafft-Ebing osztrák pszichiáter könyvébe is, amelyet Hall is említ regényében. Írásaiban nincs szó a nemi szerepek áthágásról, szövegei egy letűnt nemesi világ korképét adják. Életét Rakovszky Zsuzsa VS című regényében írta meg.