Amazónia káprázatos világa

Publikálás dátuma
2017.11.18 10:56
Fotó: Philipp von Ditfurth / DPA/AFP
Fotó: /

Amazonas-medencének azt az óriási trópusi esőerdővel borított mélyföldet nevezik, amely Dél-Amerika északi részén helyezkedik el. Nevét a területét nyugatról keletre átszelő Amazonas folyóról kapta. Gyakran nevezik Amazóniának is.

Most a hannoveri állatkertben, Yadegar Asisi segítségével egy káprázatos panorámában tűnik a látogatók szeme elé a fajok lenyűgöző sokfélesége, a művész által komponált világ az esőerdő széles körű geológiai formációit mutatja be. 

Szerző
2017.11.18 10:56

Ismeretlen életformák tobzódnak a lábunk alatt

Publikálás dátuma
2018.12.12 12:00

Fotó: /
Óceánkutatás A világ összes óceánjánál kétszer nagyobb az a biomassza, amely a lábunk alatt lévő földben tenyészik, ahol jóval nagyobb számban élnek mikrobák mint azt eddig gondoltuk.
15 és 23 milliárd tonnára teszik tudósok azoknak a mikrobáknak az össztömegét, amelyek a föld alatt élnek. Az ökoszisztéma egészen 5 ezer méter mélységig terjed ki. A Guardian beszámolója szerint a Mélységi Karbon Megfigyelőállomás (Deep Carbon Observatory) tudományos felfedezése alapján több százszor annyit nyomnak a föld mélyében lévő élőlények, mint amennyit az jelenleg élő 7 milliárd ember együttesen. A talajlakók annak ellenére érik el ezt az imponáló mennyiséget, hogy sokszor extrém hőmérséklet, táplálékhiány, hatalmas nyomás uralkodik rajtuk. A kutatók szerint az ott található mikrobafajok sokféleségben vetekszenek az Amazonas-régió és a Galápagos-szigetek élővilágával. Ugyanakkor ez az ökoszisztéma még jórészt érintetlen, mert eddig az emberek csak közvetlenül a felszín alatti réteget bolygatták.  A kutatócsoportot ötvenkét ország 1200 tudósa alkotja, közöttük geológusok, mikrobiológusok, fizikusok és kémikusok vannak. 10 éve folyó kutatásaik eredményét tárták most előzetesen a világ elé. A mintákat több mint öt kilométeres mélységből és tengeralatti helyszínekről fúrás útján gyűjtötték, hogy felállítsák az ökoszisztémák modelljeit, és megbecsüljék, mennyi szenet tartalmaznak. Az eredmények azt jelzik, hogy a Föld ősbaktérium és baktérium állományának 70 százaléka a felszín alatt él, köztük olyanok, amelyek kénes forrásokban, vagy 121 fokos tengermélyi hidrotermális lyukakban élnek. Olyan szervezet is él több millió éve 2,5 kilométer mélyen a föld alatt, amely energiáját nem a napból nyeri, hanem metánt állít elő. Ez kevés energiát ad ahhoz, hogy osztódjon, szaporodjon, de elég ahhoz, hogy meggyógyítsa sérült részeit. Rick Colwell az Oregoni Állami Egyetem mikrobiológusa szerint a Föld alatt vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek évezredekig is képesek életben maradni, hiába a magas nyomás, a fényhiány és a magas hőmérséklet. Alig mozognak, legfeljebb a tektonikus elmozdulások, földrengések, kitörésekkel együtt változtatnak helyet. A tudósok szerint felfedezéseiket két technikai újdonság tette lehetővé: a fúrások, amelyek képesek mélyen behatolni a földkéregbe, és a mikroszkópok fejlődése, amelyekkel lehetővé vált az mikroméretű életformák megfigyelése. A kutatók próbálják megállapítani, hol lehetnek az élet lehetőségeinek határai, jelenleg ezt 122 Celsius fokra teszik, de nem kizárt, hogy a rekord tovább növekszik, ha műszereik felbontása finomabbá válik. Továbbra is rejtély, vajon az élet a felszínről költözött a mélybe, vagy fordítva. Rejtély, mi a mikrobák szerepe a kémiai folyamatokban, és mi az együttes szerepük a Föld és az élet fejlődősében. 
2018.12.12 12:00
Frissítve: 2018.12.12 12:00

Meghibásodott az óceántisztító szerkezet

Publikálás dátuma
2018.12.12 11:11

Fotó: The Ocean Cleanup/
Gyűjtés helyett távozik a szemét az óceántakarító rendszerből, ám mivel ez még tesztüzemmód, a projekt vezetőit nem érte váratlanul a hiba. Tájékoztatásuk szerint keresik az okokat és a megoldást.
Szivárog a hulladék a csendes-óceáni szemétsziget eltakarítására épített szerkezetből. Az Ocean Cleanup projekt vezetőit nem érte váratlanul a probléma - vette észre a Sokszínű Vidék
"Négy hónappal ezelőtt kezdtük el alkalmazni a System 001 nevű tisztítórendszert a csendes-óceáni szemétszigeten. Azt figyeltük meg, hogy az összegyűjtött műanyag távozik a rendszerből, ezért jelenleg keressük az okokat és dolgozunk a megoldáson. Mivel ez egy tesztverzió, és ez az első éles bevetés, felkészültünk a meglepetésekre"
– fogalmazott Boyan Slat ötletgazda.
Közzétettek egy videót is, amelyben Arjen Tjallema, a csoport technológiai menedzsere magyarázza el a probléma lényegét. A hiba egyik oka az lehet, hogy a műanyagcső nem mozog elég gyorsan, hogy fel tudja szedni a műanyagszemetet. Ennek oka lehet az erős szél is. 
A csapat 60-70 méterrel kiszélesítette az U-alakú sorompót, hátha ellenállóbbá válik a környezeti hatásoknak és egyúttal felgyorsul, de ez egyelőre nem sikerült. Nem adják azonban fel, a honlapjukon az áll, hamarosan szeretnék partra vinni az első adag összeszedett műanyaghulladékot.
2018.12.12 11:11
Frissítve: 2018.12.12 11:36