- Tudna olyan magyarországi egyetemet mondani, amelyről kijelenthető, hogy mind szakmailag, mind gazdaságilag autonóm intézmény? - tették fel a kérdést Fábián István egyetemi tanárnak. A Debreceni Egyetem volt rektora úgy válaszolt: a nevesebb egyetemek közül egyedül a Közép-európai Egyetemet, vagyis a CEU-t lehet annak tekinteni. Ám olyan állami intézmény, a melyről ezt ki lehet jelenteni, egy sincs.
Fábián István beszélt arról is: a jogszabályi háttér ma több területen sincs összhangban az egyetemi autonómiával. Ez leginkább a gazdasági területre igaz, a kancellári rendszer (a kancellárok lényegében a kormány delegáltjai) bevezetésével itt csökkent leginkább az intézmények önállósága. E tekintetben uniós szinten igen gyatrán teljesítünk: míg 2010-ben a hatodik helyen álltunk egyetemeink gazdasági autonómiája tekintetében, 2016-ban az utolsó előtti, 28. helyezést értük el.
- Előbb-utóbb áttörjük a pinceszintet - kommentálta Fábián István a lesújtó adatokat. Hangsúlyozta: az egyetemi autonómiának több (a gazdasági mellett oktatási, kutatási, szervezeti, személyi) eleme van, s mindnek egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy egy egyetemre valóban azt lehessen mondani, önálló intézmény. - Ha a politika napi szinten bele tud piszkálni egy egyetem életébe, teljesen felesleges a rektor vagy bármilyen egyetemi testület. Elég egy kancellár - mondta.
A Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, Kenesei István pedig arra mutatott rá, hogy miután az egyetemek állami finanszírozása egyirányú lett (a tudományos finanszírozás ugyanis megszűnt), az oktatás minősége is romlott: míg 2005-ben öt magyar egyetem is szerepelt a sanghaji lista legjobbjai között, 2015-ben már csak kettő, mostanra pedig teljesen kiestünk ebből a körből.
A rendezvényen részt vett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Intézményfinanszírozási és Infrastrukturális Osztályának vezetője, Földesi Gabriella is. Előadásából egy prosperáló, egyre jobb kilátásokkal rendelkező felsőoktatás képe rajzolódott ki. - Az, hogy mit mutatnak a statisztikák, csak perspektíva kérdése - mondta, s megtudhattuk, hogy az Emmi perspektívájából az egyetemi dolgozók is egyre több pénzt keresnek. Noha ezt a jelenlévők közül többen vitatták, a felmerülő kérdésekre Földesi vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni, és az Emmi magasabb rangú munkatársai felé irányította a kétkedőket.
A számoktól és statisztikáktól kicsit hátrébb lépve, ám ugyanolyan égető problémákra hívta fel a figyelmet Padisák Judit. A Pannon Egyetem professzora szerint a közoktatásban bevezetett változások (mint a pedagógusok szakmai önállóságának visszavágása, egyentankönyvek bevezetése, a természettudományos óraszámok csökkenése) a felsőoktatásban is éreztetik hatásukat, a középiskolások romló teljesítménye nemcsak a PISA-tesztekben, hanem az elsőéves egyetemisták eredményeiben is megmutatkozik. - Az első szemeszterben gyakorlatilag középiskolás szinten kell oktatnunk, hogy behozzuk a lemaradásokat - mondta, hangsúlyozva: a helyzetet nehezíti az oktatói elvándorlás, mivel a többlépcsős béremelés reálértéken semmilyen növekedést nem eredményezett.
