Magyar modell

Azt mondta egy igazmondásáról ismert magyar úr Brüsszelben, hogy van nekünk saját modellünk, ami bevált, és nem akarjuk lecserélni. Éppen akkor mondta ezt, amikor egy közvélemény-kutatásból kiderült, hogy nagyjából 25 százaléknyival többen szeretnének kormányváltást, mint ahányan az Orbán-kormány maradását óhajtják, de mint egy korábbi politikus kollégája jó tizenöt éve találóan megjegyezte, nem a közvélemény-kutatásokat, hanem a választást kell megnyerni.

Az úgynevezett magyar modell a fentebb idézett forrás szerint a teljes foglalkoztatottságból, a bevándorlás elutasításából és a rugalmas munkaerőpiaci szabályozásból áll. Hogy ez a kétségkívül létező konstrukció mennyiben vált be, ahhoz szeretnénk most alulnézetből néhány kommentárt fűzni. Tény, hogy a hazai foglalkoztatási rendszer – a Munka Törvénykönyve felvizezése, a szakszervezeti jogok megnyirbálása és az alkotmány átírása óta - „rugalmas”. Ennek következtében durva bérlemaradás, illetve annak nyomán általános, az oktatástól az egészségügyön és az építőiparon át a közlekedésig mindenütt érzékelhető munkaerőhiány alakult ki idehaza. Eddig nagyjából 5-600 ezer munkavállaló hagyta el az országot, a magyar gyerekek hatoda immár külföldön születik, és a 20-30 éveseknek lassan a fele valahol Nyugat-Európában fizet adót és nyugdíjjárulékot. Ők az a generáció, amelyiknek majd a mai középkorúak nyugdíját kellene összeadnia.

Az ország lassan kiürül – már a Fidesz munkástagozatának volt vezetője is lelépett. Friss hír, hogy adminisztrátorok vezetik a buszokat, mert a buszsofőrök is nyugatra mentek. A képzett és fiatal réteg elüldözése nagyban hozzájárult a majdnem teljes foglalkoztatáshoz: csupán annyi kellett hozzá, hogy a statisztikák átírásával a külhonban dolgozók is hazai foglalkoztatottnak számítsanak.

A modell tehát működik, kár lenne hozzányúlni. Kár lenne?

Szerző
2017.11.20 07:10

Suttyomban vonták vissza a „pofátlan végkielégítések” különadóját

Publikálás dátuma
2018.08.07 14:41

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az adótörvények módosításába szép csendben beleszőtték a „pofátlan végkielégítésekről” szóló 2010-es törvény hatályon kívül helyezését is. Ráadásul január 1-re visszamenőleg, vagyis a választások után lecserélt cégvezetőknek nem kell aggódniuk.
Érdekes törvénymódosításra bukkantunk „az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról” szóló, már kihirdetett salátatörvényt átböngészve. A terjedelmes módosító csomag 42. szakasza ugyanis kimondja, hogy „hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8-12/F. §-a” (a törölt rendelkezéseket ráadásul idén január 1-től nem kell alkalmazni).
Ez volt az a jogszabály, amit csak a „pofátlan végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó” néven ismerhetett meg a közvélemény a 2010-es választásokat követően.
A Fidesz így jellemezte ugyanis a 2 millió forintot meghaladó juttatásokat a munkaviszony megszűnése esetén a köztisztviselői karban és az állami vállalatok dolgozói esetében, amelyeket jellemzően a 2010-es kormányváltás után kellett kifizetni. Természetesen főképp a felsővezetői körben fordult ez elő, de 2 millió forintnál nagyobb végkielégítés egy több évtizedes köztisztviselői pálya eredményeképpen is összejöhetett. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010 júniusában, első gazdasági intézkedéscsomagja keretében jelentette be, hogy a kivetik a büntetőadót, hogy a kormány ennek „megteremti az alkotmányos alapjait” is. Utóbbira szükség is volt, hiszen
a jogszabályt az Alkotmánybíróság több körben vizsgálta, és alkotmányellenesnek találta a visszamenőleges hatály miatt, illetve mert ellentétes a jog- és vagyonbiztonsággal.
Az első megsemmisítés után a fideszes parlamenti többség újra elfogadta, illetve az Alkotmánybíróság jogköreit is korlátozta. A törvényt később ennek ellenére többször módosították az Ab döntése után: 2005 helyett csak 2010-re visszamenőleg alkalmazták, a nem vezető közalkalmazottak esetében 3,5 millió forintra emelték a küszöböt, illetve a 98 százalékos adó mértékét 75 százalékra csökkentették.  A hatályon kívül helyezés előtt a törvény a 75 százalékos különadót is csak abban az esetben írta elő, ha a végkielégítésre jogosult dolgozónak a munkavégzésére a munkáltató a felmondási idő alatt nem tartott igényt. Ha például azonnali hatállyal bocsátották el, vagy egyszerűen csak felmentették a munkavégzés alól, akár több millió forintot is veszíthetett.  

Már nem pofátlan?

A kormány mostani lépése beleillik abba a folyamatba, aminek eredményeképpen egyedi jelleggel az állami vállalatok vezetőinek megszabott 5 millió forintos szintet is elérheti majd egyes vezetők fizetése a kormányfő döntése nyomán. Igaz, erről a tervezetről még nem szavazott a parlament.
A januári visszamenőleges hatály azért érdekes, mert így nem kell a „pofátlansági különadóval” számolnia az olyan állami cégek vezetőinek (a legismertebb Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve Dávid Ilona a MÁV vezérigazgatója), akiket a kormányváltás után bocsájtottak el.
2018.08.07 14:41
Frissítve: 2018.08.07 19:56

Rossz hírünk van: drágul a sör

Publikálás dátuma
2018.08.03 10:42

Fotó: AFP/
Kevesebb árpa termett az idén, emiatt emelkedhet a sör ára. Az ágazati szereplők szerint ez nem jelent majd jelentős keresletcsökkenést.
Akár 10-15 százalékkal is drágulhat a folyékony kenyér ára, mert az időjárás a sörárpát sem kímélte, jelentős volt a terméskiesés. Ha az ipar valóban emel az árain, a dobozos, illetve a palackos sörök esetében 15-25 forinttal is drágíthatja a termékeket, de a 90 százalékban hazai alapanyagokból készült csapolt sörök esetében a vendéglátóhelyeken egy ekkora drágulás - már fajtától, mennyiségtől függően - a pohár, illetve a korsó árát 40-100 forinttal is feljebb tornászhatja. A söripar képviselői egyelőre bizakodóak, s nyilatkozataik szerint nem tartanak a fogyasztás jelentős visszaesésétől. Az éves átlagos sörfogyasztás 61-63 liter. Idén az első félévben 3,5 százalékkal még növekedett is a forgalom. Ráadásul egyre többen keresik a prémium termékeket. A sörkedvelőknek egyre mélyebbre kell a zsebükbe nyúlniuk, mert az év elején a nagy gyártók már 4-5 százalékkal emelték az áraikat az energia, a munkabér, a csomagolóanyagok költségnövekedésére hivatkozva. Az áremelkedés jövőre sem áll meg, hiszen a termékdíj tovább emelkedik. Igaz, a magyarországi sörárak még így is elmaradnak a nyugat-európai átlagosan 3-5 eurótól, de amennyivel olcsóbbak itt a sörök, annyival alacsonyabbak a jövedelmek is. Agrárszakemberek becslései szerint a mintegy 80 ezer hektáros őszi, illetve 30 ezer hektáros tavaszi sörárpa vetésterületéről hektáronként átlagosan 5 tonnás hozamok helyett ennél jóval kevesebbet takarítanak be. A tavaly ősszel vetett gabonából 15-20 százalékkal, a tavasziból pedig nagyjából 10 százalékkal marad el a sok éves átlagtól. A terméskiesés miatt az őszi árpa tonnánkénti ára az átlagos 48-52 ezer forint helyett, a tavaszi árpa 52-56 ezer forintos ára helyett idén átlagosan 10 százalékkal emelkednek a felvásárlási árak. Preszter Péter, az egyik vezető integrátor cég, a sörárpa termeltető Axereal Hungary termeltetési vezetője szerint nem valószínű, hogy a maláta felvásárlási árának emelkedése drágíthatja meg a sört. Ugyanis a sörárpa, illetve a belőle készített maláta - amely elengedhetetlen az erjesztéshez - egy doboz, vagy palack sör önköltségében elhanyagolható százalékot képvisel – nyilatkozta a Népszavának. A szakember szerint az is tévedés, hogy Magyarországon a söralapanyaghoz csak euróárt lehet hozzájutni. A cég és testvérvállalata, a dunaújvárosi Boolmart Kft. ugyan euróelszámolással dolgozik, de a termelők döntő többségével forintban számolnak el. A gazdáknak még arra is lehetőségük van, hogy előszerződéskor ne kérjék az aktuális árfolyamon a termény árának forintosítását, hanem azt csak a számla kiállításakor érvényesítsék. Az a termelő, aki például februárban kötött szerződést tonnánként 150 eurós áron, 311 forintos árfolyamon, de csak nyáron szállított és állított ki számlát, jól járt, hiszen addigra a forint gyengülés miatt egy euró már jóval 320 forint fölött volt. Az önköltség emelkedése elsősorban a tucatnyi kézműves sörfőzdét érintheti különösen érzékenyen. Ők kényszerülhetnek leginkább az áremelésre.    
Témák
sör
2018.08.03 10:42
Frissítve: 2018.08.03 16:04