Akad egy kis gond - Pakson sem tudják, mivel hűtik majd az erőművet

Publikálás dátuma
2017.11.20 06:00
MEGOLDÁS HELYETT - Alacsony dunai vízállás esetén majd visszafogják a blokkok teljesítményét - FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A szakmai érveket figyelmen kívül hagyja, és nem veszi komolyan az Orbán-kormány a bővítés során a reaktorok temperálásának kérdését. Ez még a környezeti hatástanulmány szerint is gondot okozhat. Pedig miután a bővítés egyik legnagyobb technológiai és biztonsági kockázata a hűtés, igen aggályos, hogy épp ezen területen látszik feltűnően tanácstalannak a két illetékes atomcég.

Nyaranta, a Duna egyre gyakoribb tartósan alacsony vízállása idején a meglévő négy reaktorblokk teljesítményét is rendszeresen csökkenteni kell, ezért is jutottak az előkészítést célzó Teller-Lévai projekt vizsgálatai egyöntetűen arra a következtetésre: a bővítés, valamint a régi és új blokkok együttes működtetése esetén a hűtést nem a Duna vizével, hanem úgynevezett hűtőtornyokkal kell megoldani. Az Orbán-kormány azonban a szakmai javaslatok ellenére elvetette azt a 400-500 milliárdba kerülő megoldást, és friss vizes hűtést akar, úgy, hogy kibővíti a Duna vizét az erőműbe szállító csatornát. Ez a megoldás azonban súlyos problémákat vet fel, még a környezeti hatástanulmány szerint is gondok lesznek a hűtéssel. A tanulmány – amelynek elemzését Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője kérésére készítette el egy szakértő cég – rendre olyan dunai vízhozamokkal számol, amelyeknél az elmúlt évek bármelyikében lényegesen alacsonyabbak is kialakultak. És még így is rögzíti a tanulmány, hogy szükség lenne egy alternatív hűtésre, kiegészítő megoldásra a régi és az új blokkok együttes működésekor alacsony vízállás idején. Ilyen póthűtéssel azonban a beruházási terv nem számol.

A kormány szerint úgy kezelik majd a helyzetet, hogy amikor alacsony a vízállás, akkor visszafogják a blokkok teljesítményét – csakhogy ebben az esetben köddé válik az a példátlanul magas, éves átlagban 90 százalék fölötti kihasználtsági mutató, amire a megtérülési számításokat építették. Vagyis abból lehet majd választani, hogy az erőmű visszaterhelt állapotba, veszteségesen üzemel, vagy pedig megszegi a környezetvédelmi és a biztonsági előírásokat.

Van azonban egy másik, rövid távú kihívás is, amelyre szintén Jávor hívta föl a figyelmet: az új blokkok hűtővízellátását célzó csatornabővítést az engedélyezési tervek alapján Paks I. négy reaktorának működtetése közben, a reaktorok leállítása nélkül kívánják elvégezni. Azaz a nyaranta így is kifeszített hűtővízellátást tovább nehezítenék a hűtővízcsatorna medrében zajló építkezéssel. Az EP-képviselő adatkérést nyújtott be az atomerőműhöz illetve a Paks 2 projektcéghez, hogy megtudja, van-e szerződése a külön cégnek számító Paks 2-nek a Paks 1-hez tartozó hűtővízcsatorna használatára, milyen tervekkel rendelkeznek a tervezett új blokkok hűtővíz-ellátásának üzem közbeni kiépítésére, és milyen technológiai garanciák biztosítják, hogy a munkálatok ideje alatt nem lesznek hűtési problémák Paks 1 blokkjainál. A politikus a konkrét kérdésekre egyetlen érdemi válasz sem érkezett. A Paks 2 Zrt. által küldött válaszlevél szerint a „rendelkezésre álló szakértői kompetencia, továbbá az engedélyezési folyamatok miatti hatósági kontroll” jelenti a garanciát, a megállapodásokat pedig „a felek a szükséges időben megkötik” (vagyis még nem kötötték meg).

A Paksi Atomerőmű Zrt. azt írta: nincs írásbeli megállapodás a két fél között, de „kellő időben” készek annak megkötésére. A technológiára vonatkozó kérdésre az a válasz érkezett: „egyelőre a koncepcionális szintű tervek állnak rendelkezésre”, „a két társaság szakemberei folyamatosan egyeztetnek”. Hogy az építés közbeni esetleges balesetek nyomán fellépő, a hűtővízellátás szünetelését eredményező helyzetek kezelésére milyen tervekkel rendelkeznek, arról semmilyen konkrétumot sem nyilatkoztak.

Jávor Benedek lapunknak úgy foglalta össze a kapott válaszokat: a két atomcég illetékeseinek fogalmuk sincs, hogyan fogják a politikai döntéssel rájuk oktrojált helyzetet kezelni, és egyelőre nem is akarnak vele foglalkozni.

Kicsit sem vonzó a projekt
Nehézségei vannak a bővítést menedzselő cégnek az új blokkok működtetését szolgáló képzési program feltöltésével. A Paks 2 Zrt. már az idén meg akarta kezdeni az első tanulócsoport oroszországi képzését, Jávornak Benedeknek a cég környezetéből származó információi szerint mintegy 50 fő kiküldésére készültek. Úgy tudni azonban, hogy nem várt nehézségbe ütköztek: a jelentkezők hiánya miatt a tervezett létszám töredékét tudták csak összeszedni a tanulmányi programra. A kérdés tisztázása érdekében adatkéréssel fordult a vállalathoz, azt tudakolva, mekkora a kiküldésre szánt létszám, hányan jelentkeztek a képzésre, és lehet-e kötelezni a munkatársakat az oroszországi képzésre. A válaszban a Zrt. csak a képzési program létét ismerte el, de arról semmilyen további információt nem adott – a létszámfeltöltési nehézségekről szóló értesülést viszont nem cáfolta.



Szerző

Orbán Viktor felmentette a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:22

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala
Luszcz Viktor Stanislaw megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.
Felmentették a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét, az erről szóló miniszterelnöki határozat a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg - írja az MTI. Orbán Viktor rendelete szerint Luszcz Viktor Stanislaw megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.

A baloldal felé is nyitna az LMP

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:11

Fotó: Népszava/ Vajda József
Listát állít az Európai Parlamenti választásra, valamint frissíti a 2005-től hatályos stratégiáját az LMP a hétvégi, kétnapos kongresszusán. Az szinte biztos, hogy az ellenzéki párt egyedül méretteti meg magát az uniós voksoláson, habár a napirenden még mindig szerepel egy olyan pont, amely szerint a Jobbikkal közösen indulnának. (Sőt, hivatalosan a teljes ellenzék közös indulását is nyitva hagyja az LMP.) Ez annak fényében meglepő, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője a minap deklarálta, nem közösködnek senkivel. Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára lapunknak azt mondta, nyilván ez a bejelentés, valamint az elmúlt hetek jobbikos botrányai hatnak a kongresszusukra, amely ennek megfelelően fog dönteni. Kanász-Nagy Máté azt is közölte lapunkkal, hogy az önkormányzati választás is szóba kerül majd a hétvégi eseményen. Ezt sem befolyásolja a jobbikos bejelentés, hiszen Kanász-Nagy tájékoztatása szerint a kongresszus lehetőséget ad majd az LMP helyi szervezeteinek, hogy azzal működjenek együtt az őszi voksoláson, akit a legmegfelelőbbnek tartanak. Kérdésünkre a titkár azt mondta, hogy ez a jelölt akár MSZP-s, vagy DK-s is lehet. Itt érdemes megemlíteni, hogy Keresztes László Lóránt, aki Hadházy Ákos lemondása után lett a párt társelnöke, korábban többször leszögezte: nem tud elképzelni semmilyen választási együttműködést a baloldal pártjaival. Kanász-Nagy erre a felvetésünkre azt mondta, hogy ő is azok közé a vezetőségi tagok közé tartozott, akik azt gondolták: van értelme az „új pólusnak”.
– Keresztes érezte, hogy csak a Jobbikkal való összefogás gondolatával kisebbségben van a pártban, és mivel azt gondolja, hogy van jövője az LMP-ben az EP-választás után is, most megpróbál kompromisszumot mutatni – fogalmazott egy név nélkül nyilatkozó LMP-s politikus. Az LMP EP-listájának vezetésére egyébként a korábbi hírek szerint hárman, Demeter Márta társelnök, Kendernay János, a párt külügyi kabinetjének vezetője és Vágó Gábor antikorrupciós szakszóvivő aspirált. Kanász-Nagy közölte: van egy negyedik jelölt is, Kóbor József pécsi önkormányzati képviselő. Azt a titkár elismerte, hogy a baranyai mérnök-fizikusnak nincs túl nagy esélye, viszont a Demeter-Kendernay-Vágó hármas szerinte fej-fej mellett halad. Több forrásunk ugyanakkor egyértelműen azt állította, hogy az elmúlt hetekben Vágó Gábor irányába billent el mérleg nyelve. – Biztos, hogy emiatt meggyengül Demeter, de ahhoz képest, hogy pár éve az MSZP elnökségi tagja volt, elég pozíciót kapott már tőlünk – mondták.