Előfizetés

Soros György tételesen cáfolja a nemzeti konzultációt

Publikálás dátuma
2017.11.20. 10:17
FOTÓ: OLIVIER HOSLET / EPA / POOL / ANADOLU AGENCY
A nemzeti konzultációs kérdőív állításai csúsztatásokat és nyilvánvaló hazugságokat tartalmaznak, amelyek célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra és menekültekre vonatkozó álláspontjáról - írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a magyar származású amerikai üzletember álláspontját közvetítve a Nyílt Társadalom alapítvány magyarországi szóvivője.

A magyar kormány képviselői szintén tévesen állítják, hogy Soros György irányítja az Európai Unió döntéshozatali folyamatát. Valójában a migrációs válság kezelésére vonatkozó döntéseket az EU tagállamai, intézményei hozzák, ezeknek részese a magyar kormány is - húzza alá a közlemény.

Miközben Magyarország egészségügyi és oktatási rendszere aggasztó állapotban van és a korrupció mindent áthat, a jelenlegi kormány külső ellenséget kreál, hogy ezekről a problémákról elvonja állampolgárai figyelmét. A kormány Soros Györgyöt választotta ki erre a célra, és nagyszabású Soros-ellenes médiaháborút indított, amelynek költsége több tízmillió euróra rúg az adófizetők pénzéből, felszítja az iszlámellenes hangulatot és olyan antiszemita szófordulatokat használ, amelyek az 1930-as éveket idézik. A nemzeti konzultáció azon propagandakampány része, amely 2015 májusában kezdődött és magában foglalta az „Állítsuk meg Brüsszelt” konzultációt 2017 tavaszán, valamint a 2016-os, a bevándorlók és menekültek ellen irányuló népszavazást.

Soros György az 1980-as években kezdte meg jótékonysági tevékenységét Magyarországon, és 1984-ben alapítványt hozott létre. Azóta a magyaroknak juttatott segítsége nagyjából 350 millió eurót tesz ki, és ezt az összeget ösztöndíjakra, egészségügyi szolgáltatásokra és humanitárius erőfeszítésekre fordította: többek között 1 millió eurót juttatott a 2010-ben bekövetkezett vörösiszap katasztrófát követő újjáépítésre. Jelenleg a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek oktatásához, a hajléktalanság problémájának kezeléséhez és a vidéki Magyarország közlekedésének fejlesztéséhez járul hozzá.

Aggódó polgárként Soros György rendszeresen közöl kommentárokat világszerte, amelyekben több témában is kifejti véleményét és megoldásokat szorgalmaz, ideértve a migrációs válságot is. Ezek mindenki számára elérhetőek a következő honlapon: www.GeorgeSoros.com.

A Nemzeti Konzultáció 1. állítása: Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy évente legalább 1 millió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.

HAMIS: Egy 2015-ös kommentárban Soros György azt mondta, hogy a Szíriában folyó háború miatt az Európai Uniónak „az előrelátható időszakban legalább egy millió menekültet kellene befogadnia évente. És hogy ez megoldható legyen, a terhet igazságosan kell elosztani” (“Rebuilding the Asylum System,” Project Syndicate, 2015. szeptember). Egy évvel később, miután a körülmények megváltoztak, azt javasolta, hogy az Európai Unió vállaljon kötelezettséget arra, hogy „csupán 300 000 menekültet fogadjon be évente” (“Saving Refugees to Save Europe,” Project Syndicate, 2016. szeptember 12).

A Nemzeti Konzultáció 2. állítása: Soros György a brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.

HAMIS: Soros György világosan hangot adott annak a meggyőződésének, hogy „az Európai Uniónak vissza kell szereznie az ellenőrzést határai felett.” Soros György úgy gondolja, hogy „az Európai Uniónak közös mechanizmust kell létrehoznia annak érdekében, hogy megvédje határait, elbírálja a menedékjogot kérelmezők beadványait és elhelyezze a menekülteket.” (“Saving Refugees to Save Europe,” Project Syndicate, 2016. szeptember 12).

A Nemzeti Konzultáció 3. állítása: A Soros terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettek a kelet európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.

HAMIS: A menekültválságot tárgyaló legutóbbi kommentárjában Soros György azt javasolta, hogy „a menekültek elhelyezése épüljön önkéntes alapokra.” Kiemelte, hogy „az EU nem kötelezheti tagálalmait, hogy befogadjon olyan menekülteket, akiket nem akar, vagy hogy a menekültek olyan helyre menjenek, ahol nem szívesen fogadják őket.” (“Saving Refugees to Save Europe,” Project Syndicate, 2016. szeptember 12).

A Nemzeti Konzultáció 4. állítása: A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint (28 000 euró) állami segélyt.

HAMIS: Soros György nem mondta azt, hogy Magyarországot arra kellene kötelezni, hogy 9 millió forint állami segélyt fizessen minden bevándorlónak. Azt mondta, hogy „a megfelelő finanszírozás kritikus. Az Európai Uniónak €15 000 összeget kellene juttatnia minden menekültnek az első két év mindegyikében a lakhatási, egészségügyi és oktatási költségek fedezetére, és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamok számára.” (“Rebuilding the Asylum System,” Project Syndicate, 2015. szeptember 26.). Ez egyértelműen olyan juttatás lenne, amelyet az Európai Unió ad Magyarország számára. Tavaly Soros György bejelentette, hogy 430 millió euróval kíván hozzájárulni személyes vagyonából ennek a finanszírozásához „olyan befektetések céljára, amelyek kifejezetten a bevándorlók, menekültek és a befogadó közösségek szükségleteit fedeznék.” (“Why I’m Investing $500 Million in Migrants,” The Wall Street Journal, 2016. szeptember 20.).

A Nemzeti Konzultáció 5. állítása: Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.

HAMIS: Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság.

A Nemzeti Konzultáció 6. állítása: A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.

HAMIS: Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság.

A Nemzeti Konzultáció 7. állítása: A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.

HAMIS: Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság.

Elbuktak a német koalíciós tárgyalások

Publikálás dátuma
2017.11.20. 10:04
FOTÓ: TOBIAS SCHWARZ / AFP
Nem lesz Jamaica koalíció Németországban. Az uniópártok, az FDP és a Zöldek közötti tárgyalásokat a liberálisok szakították meg.

Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer, a keresztényszociálisok elnöke, közösen léptek a sajtó képviselői elé. A kancellár sajnálkozását fejezte ki. Utalt arra, az uniópártok mindent elkövettek azért, hogy megszülessen a megállapodás. Meggyőződését fejezte ki, hogy a Zöldekkel is dűlőre tudtak volna jutni a migráció kapcsán. Hozzátette, kapcsolatba lép Frank-Walter Steinmeier elnökkel és figyeli „hogyan alakulnak az események”. A CDU és a CSU azonban „felelősséget vállalna Németországért”, ami azt jelzi, hogy Merkel inkább a kisebbségi kormányzást választaná, mintsem az idő előtti voksolást.

Seehofer köszönetet mondott Merkelnek a koalíció létrehozásáért tett erőfeszítéseiért. „Sajnálom, hogy a végén ez nem sikerült, pedig közel voltunk a megegyezéshez”. „Köszönöm, Angela Merkel, amit a négy hét során tették” – jelentette ki. Julia Klöckner, a CDU elnökhelyettese a Twitteren azt közölte, a liberálisok „jól előkészített spontán lépést” tettek, vagyis arra utalt, hogy az FDP előre megszervezte a tárgyalásokból való kilépést. „Lehet ezt így csinálni, de nem kellene” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Mint mondta, szerencsésebb lett volna, ha a pártvezetők együtt jelentették volna be a tárgyalások sikertelenségét.

Christian Lindner, az FDP elnöke azzal indokolta a döntést, hogy hiányzik az a közös alap, amelyekre a pártok építkezhetnének és tartalmi szempontból nem történt előrelépés.

„Jobb nem kormányozni, mint rosszul” – közölte Lindner. Szerinte vasárnap sem történt előrelépés, inkább visszalépés volt tapasztalható. A négy pártnak nem volt között elképzelése arról, hogyan modernizálnák Németországot, de a közös bizalom sem alakult ki közöttük. A párt azért került vissza a parlamentbe, hogy „trendváltozást hozzon” – közölte a liberálisok vezetője, aki szerint az együttműködésnek a bizalmon és a közös ötleteken kell alapulnia. Azokban a kérdésekben, amelyekben megegyeztek, „a polgárok sok pénzével vagy hamis kompromisszumokkal vásárolták meg”.

Lindner kifejtette, a CDU, a CSU és az FDP közötti különbözőségeket orvosolni tudták volna, egy új politikai közeledés volt tapasztalható. Vasárnap folyamán azonban „megkérdőjeleződött a kompromisszum”.

A Zöldek értetlenségüket fejezték ki az FDP döntése kapcsán. „Az utolsó másodpercig készen álltunk a megegyezésre, az FDP viszont nem volt hajlandó erre” – jelentette ki a környezetvédők társelnöke, Cem Özdemir. Hozzátette, a tárgyalások során sok mindent elértek, a párt pedig a fájdalomküszöbig is hajlandó volt elmenni a végső kompromisszum elérése érdekében. A Zöldek készen álltak a koalíciós kormányzásra, ami az FDP-ről nem mondható el – tette hozzá a politikus. Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek főtárgyalója szerint csak néhány pontban nem volt megegyezés. Szintén megköszönte a kancellárnak az erőfeszítéseket. Jürgen Trittin, a környezetvédők ikonikus alakja elébe ment az eseményeknek. Kijelentette, nem lehet szó az uniópártok és a Zöldek kisebbségi kormányzásáról. „Németországnak stabil kormányzásra van szüksége” – fogalmazott a ZDF-ben.

A tárgyalások sikertelensége azért is meglepetés, mert még vasárnap délután is olyan hírek érkeztek, melyek szerint több kérdésben is sikerült közeledést elérni.

Amennyiben a szociáldemokraták tartják magukat ahhoz a kijelentésükhöz, hogy nem kívánnak kormányozni, márpedig az eltelt hetek kijelentései alapján az SPD meglehetősen határozottnak tűnik ebben a kérdésben, akkor Merkelnek vagy kisebbségi kormány megalakításával kell próbálkoznia, vagy pedig jöhetnek az előrehozott választások. A CDU/CSU és az FDP együttműködéséhez még 29 mandátum hiányzik, az uniópártok és a környezetvédők esetleges koalíciója esetében pedig további 42 képviselőt kellene megnyerni a támogatáshoz. Ez utóbbira azonban a Zöldek eleve nemet mondtak.

Elbuktak a német koalíciós tárgyalások

Publikálás dátuma
2017.11.20. 10:04
FOTÓ: TOBIAS SCHWARZ / AFP
Nem lesz Jamaica koalíció Németországban. Az uniópártok, az FDP és a Zöldek közötti tárgyalásokat a liberálisok szakították meg.

Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer, a keresztényszociálisok elnöke, közösen léptek a sajtó képviselői elé. A kancellár sajnálkozását fejezte ki. Utalt arra, az uniópártok mindent elkövettek azért, hogy megszülessen a megállapodás. Meggyőződését fejezte ki, hogy a Zöldekkel is dűlőre tudtak volna jutni a migráció kapcsán. Hozzátette, kapcsolatba lép Frank-Walter Steinmeier elnökkel és figyeli „hogyan alakulnak az események”. A CDU és a CSU azonban „felelősséget vállalna Németországért”, ami azt jelzi, hogy Merkel inkább a kisebbségi kormányzást választaná, mintsem az idő előtti voksolást.

Seehofer köszönetet mondott Merkelnek a koalíció létrehozásáért tett erőfeszítéseiért. „Sajnálom, hogy a végén ez nem sikerült, pedig közel voltunk a megegyezéshez”. „Köszönöm, Angela Merkel, amit a négy hét során tették” – jelentette ki. Julia Klöckner, a CDU elnökhelyettese a Twitteren azt közölte, a liberálisok „jól előkészített spontán lépést” tettek, vagyis arra utalt, hogy az FDP előre megszervezte a tárgyalásokból való kilépést. „Lehet ezt így csinálni, de nem kellene” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Mint mondta, szerencsésebb lett volna, ha a pártvezetők együtt jelentették volna be a tárgyalások sikertelenségét.

Christian Lindner, az FDP elnöke azzal indokolta a döntést, hogy hiányzik az a közös alap, amelyekre a pártok építkezhetnének és tartalmi szempontból nem történt előrelépés.

„Jobb nem kormányozni, mint rosszul” – közölte Lindner. Szerinte vasárnap sem történt előrelépés, inkább visszalépés volt tapasztalható. A négy pártnak nem volt között elképzelése arról, hogyan modernizálnák Németországot, de a közös bizalom sem alakult ki közöttük. A párt azért került vissza a parlamentbe, hogy „trendváltozást hozzon” – közölte a liberálisok vezetője, aki szerint az együttműködésnek a bizalmon és a közös ötleteken kell alapulnia. Azokban a kérdésekben, amelyekben megegyeztek, „a polgárok sok pénzével vagy hamis kompromisszumokkal vásárolták meg”.

Lindner kifejtette, a CDU, a CSU és az FDP közötti különbözőségeket orvosolni tudták volna, egy új politikai közeledés volt tapasztalható. Vasárnap folyamán azonban „megkérdőjeleződött a kompromisszum”.

A Zöldek értetlenségüket fejezték ki az FDP döntése kapcsán. „Az utolsó másodpercig készen álltunk a megegyezésre, az FDP viszont nem volt hajlandó erre” – jelentette ki a környezetvédők társelnöke, Cem Özdemir. Hozzátette, a tárgyalások során sok mindent elértek, a párt pedig a fájdalomküszöbig is hajlandó volt elmenni a végső kompromisszum elérése érdekében. A Zöldek készen álltak a koalíciós kormányzásra, ami az FDP-ről nem mondható el – tette hozzá a politikus. Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek főtárgyalója szerint csak néhány pontban nem volt megegyezés. Szintén megköszönte a kancellárnak az erőfeszítéseket. Jürgen Trittin, a környezetvédők ikonikus alakja elébe ment az eseményeknek. Kijelentette, nem lehet szó az uniópártok és a Zöldek kisebbségi kormányzásáról. „Németországnak stabil kormányzásra van szüksége” – fogalmazott a ZDF-ben.

A tárgyalások sikertelensége azért is meglepetés, mert még vasárnap délután is olyan hírek érkeztek, melyek szerint több kérdésben is sikerült közeledést elérni.

Amennyiben a szociáldemokraták tartják magukat ahhoz a kijelentésükhöz, hogy nem kívánnak kormányozni, márpedig az eltelt hetek kijelentései alapján az SPD meglehetősen határozottnak tűnik ebben a kérdésben, akkor Merkelnek vagy kisebbségi kormány megalakításával kell próbálkoznia, vagy pedig jöhetnek az előrehozott választások. A CDU/CSU és az FDP együttműködéséhez még 29 mandátum hiányzik, az uniópártok és a környezetvédők esetleges koalíciója esetében pedig további 42 képviselőt kellene megnyerni a támogatáshoz. Ez utóbbira azonban a Zöldek eleve nemet mondtak.