8 forinttal csökken a benzinár - már nem csak Mezőkövesden. Szerdától lesz olcsóbb nyolc forinttal a benzin ára és néggyel a gázolajé. Ennek megfelelően a két termékért 357, illetve 368 forintot kérhetnek a kutaknál literenként átlagosan. Ez fordulópont, hisz a nyersolaj- és ezzel együtt a hazai üzemanyagárak október eleje óta csak emelkedtek. Ez idő alatt a benzintarifa 19, a gázolajé pedig hozzávetőleg 15 forinttal nőtt. Kivéve Tállai András szűkebb pátriáját, Mezőkövesdet, ahol a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) irányító fideszes parlamenti képviselő közbenjárására a helyi kutak - nem kis nemzetközi megrökönyödést kiváltva - mérsékelték díjaikat.
Az MTI tegnapi üzemanyagár-tudósításában, mint rendesen, ismét megjegyzi: az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. Ennek most az ad különös hangsúlyt, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János csütörtöki tájékoztatóján a Tállai-ügy kapcsán úgy fogalmazott: meglepetéssel értesült a hazai kutak közötti jelentős árkülönbségekről. Pedig a Mol a szórt árak rendszerét már 12 éve bevezette és erre az MTI is évek óta heti akár többször felhívja a figyelmet, különben pedig benzinelszámolása tanúsága szerint Lázár János rendkívül aktív autós közlekedő.
Az árcsökkenés mögött elsősorban a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) önkéntes termeléscsökkentésének meghosszabbítását övező bizonytalanságok állnak. A kartelltagok a hozzájuk csatlakozó államokkal, így például Oroszországgal karöltve, november 30-án döntenek. A Morgan Stanley bankház egyre kevesebb esélyt lát a megegyezésre, különösen Moszkva várható magatartását kérdésesnek minősítve - idézi a Reuterst a Portfolio. Más elemzők szerint Oroszország leginkább a mostani szinten tartaná az olajárat, mert szerintük az ennél magasabb kurzus ismét felélénkíti a - csak drágább termék mellett megtérülő - amerikai palaolajtermelést, ami viszont a tőzde újabb összeomlásához vezethet.
Továbbra is kiáll 60 dollár feletti előrejelzése mellett Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. A szakértő a már korábban jövő év márciusig meghosszabbított termelésvisszafogás további fél éves kitolására számít. Áremelő tényező lehet a szaúdi-iráni ellentét esetleges kiélesedése - Irán ellen Donald Trump is szankciókat lengetett be -, Líbia, Nigéria belviszonyai, vagy épp az államcsőd szélén táncoló Venezuela (valamennnyi OPEC-tag). Igaz, az amerikai termelés csúcsra jár, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) pedig éppenséggel a 60 dollár fölé emelkedő kurzus miatt vágott vissza keresletélénkülési jóslatán. Pletser Tamás Oroszországról épp azt hallotta, hogy a befektetések megtérülése érdekében a mostaninál is magasabb kurzusban érdekeltek. Az Erste elemzője kevéssé tart a palaolajtermelés árcsökkentő hatásától. Szerinte ahhoz drágább olajra lenne szükség, hogy az IEA előrejelzéseinek megfelelően a jelenlegi napi 5,5 millió hordóról 13 millió hordóra nőjön ez a fajta kitermelés. Szerinte a palaolajbányászat elmúlt évei a befektetésekről szóltak, de a tulajdonosok-hitelezők előbb-utóbb nyereséget szeretnének.
A kitermelés várhatóan folytatódó korlátozása és az élénkülő kereslet összhatásaként a jelenlegi áremelkedés folytatódását várja Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfólió-menedzsere. Mindazonáltal felhívta a figyelmet a palaolajosok esetleges árletörő hatására is. Míg a jelentős osztalékokat is fizető európai ágazati részvények folyamatosan felértékelődnek, addig amerikai társaik még ez előtt állhatnak - véli az elemző.