A Roszatom szerint márpedig Paks2 biztonságos

Minden biztonsági előírásnak, így a fukusimai erőmű-katasztrófa utáni szigorúbb szabályoknak is megfelelnek majd a paksi atomerőmű új blokkjai - ezt Kirill Komarov, a Roszatom nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese jelentette ki tegnap egy budapesti konferencián - igaz ezt adatokkal nem támasztotta alá.

A szakember kiemelte, hogy a Roszatom soha nem ajánl olyan projekteket külföldön, amilyeneket korábban Oroszországban nem valósítottak meg sikerrel. Komarov bejelentette azt is, hogy 2018 végéig 15 jelentős beszerzés kiírása várható, mintegy 2 milliárd euró értékben. A nukleáris ipari beszállítók Atomex-Europe című budapesti konferenciáján elhangzott, hogy az építkezés idejére egy tízezer főt ellátó, modern város létesül. A Paks 2 beruházás megvalósításához összesen több mint 6000 különféle engedély megszerzésére van szükség, ebből jelenleg összesen 309, köztük négy alapvető fontosságú engedély van meg: környezetvédelmi, telephely-, vízügyi, valamint elvi kapcsolódási engedély - idézte az MTI Aszódi Attilát, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkárt.

Mint emlékezetes idén nyáron a Paks 2-re kiadott telephelyengedély visszavonására, és új eljárás lefolytatására szólította fel az Országos Atomenergia Hivatalt Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. A politikus arra hivatkozott, hogy kiderült: nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak sem a már meglévő Paksi Atomerőmű, sem a tervezett bővítés helye. Az Átlátszó korábban azt írta, hogy éppen az atomerőmű telephelye alatt húzódik egy tektonikai törésvonal.

A magyar ellenzéki politikus akkor egy tanulmányt idézett, amely véleménye szerint igazolja az ő korábbi sejtéseit. Jávor már 2015-ben felvetette, hogy gondok lehetnek a paksi bővítés telephelyének földrengésbiztonságával, mivel az általa az Európai Bizottságtól megszerzett dokumentumokból a magyar kormány kérésére minden szeizmológiai eredményt kitöröltek.

Az orosz cég titkolta a sugárszennyezést

A Roszatom majaki atomhulladék-feldolgozója lehetett annak a sugárzásnak a forrása, amelyet októberben mutattak ki Európa fölött a légkörben. Mint emlékezetes, a múlt hónapban több európai kutatóközpont is észlelte a ruténium 106-os izotópját. Akkor a Roszatom kiadott egy közleményt, amely szerint Oroszország fölött nincs nyoma a ruténium-106-nak. Most kiderült, hogy ez hamis állítás volt: az orosz Roszhidromet kormányzati kutatóintézet szerint szeptember végén több oroszországi mérőállomáson is észlelték a ruténium-106 jelenlétét, először éppen az Urál déli részén, Majak közelében. Valószínűleg a kiégett fűtőelemek feldolgozása közben kerülhetett sugárzó anyag a környezetbe. A Greenpeace az orosz ügyészséghez fordult az ügy kivizsgálását kérve.