A jogszabályok változatlanul nem segítik a közmunkások aktív munkaerőpiaci elhelyezkedését – többek között ezt mondta ki az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) tegnap a Heves megyei munkaügyi szervezetrendszer vizsgálata nyomán. Székely László ombudsman és munkatársai nem először küldték el kritikai észrevételeiket a közfoglalkoztatást szervező Belügyminisztériumnak (BM), de épp a legfontosabb kérdésekben eddig nem történt sok változás.
A friss jelentés kiemelte, hogy különösen a kistelepüléseken, ahol az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató és a polgármesterek döntik el, ki dolgozhat közmunkásként, sokszor ugyanazt a kört választják ki a programokra, míg más csoportok rendre kimaradnak a munkalehetőségből. Súlyos gond az is, hogy a vizsgált Heves megyei településeken a közfoglalkoztatottak 10-15 százaléka 25 év alatti fiatal, ezért a biztos újból felhívta a figyelmet az álláskeresők képzésének fontosságára.
A közmunka fokozatos visszaszorítását tervezi az Orbán-kormány, de az első drasztikus lépéseket csak a jövő évi választás után akarja bevezetni:
• 2018. júniustól felmenő rendszerben, három éves időszakon belül a közfoglalkozatási jogviszonyban eltölthető maximális időtartam egy év lesz, kivéve, ha a versenyszféra nem kínál reális munkalehetőséget az illetőnek
• a közfoglalkoztatási programokban részt vevők havi átlagos maximális létszámát 2020-ig folyamatosan 150 ezer főre kell csökkenteni
• a 25 év alatti fiatalokat csak akkor vonhatják be a közfoglalkoztatási programokba, ha az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében megvalósuló munkaerőpiaci program nem kínál számukra más reális lehetőséget.
Az alapvető jogok biztosának tegnap közzétett jelentése szerint a közmunkásokat inkább visszatartja a piaci munkától, mint ösztönzi a szociális ellátások jelenlegi szabályozása. Amikor ugyanis egy közmunkás családjának szociális ellátásait, azaz a segélyét vagy a gyermekeknek járó kedvezményeit állapítják meg, akkor nem a közmunkáért kapott bért veszik alapul, hanem a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét, ami 2008. január elseje óta változatlanul 22 800 forint. Így természetesen nagyon alacsony az egy főre jutó jövedelem és a család mindenképpen megkapja a szociális segítséget. Azonban, ha valamelyik felnőtt családtag minimálbéres munkát talál, az ellátások már nem járnak, összességében tehát rosszabbul jár a család – hívta fel a figyelmet az ombudsman. Székely László azt is kijelentette közleményében, hogy a 10 éve „befagyasztott” öregségi nyugdíjminimum összege nem elég a megélhetéshez.
Sokkal kevesebb figyelmet kapott eddig az ombudsman egy másik kritikája a közmunka rendszerrel kapcsolatban. Az alapvető jogok biztosa rámutatott, hogy sok kistelepülés azért marad ki a programokból: ha például a közmunkás lebetegszik, akkor az a munkáltató önkormányzat kiadásait növeli. A betegszabadság idejére ugyanis a közmunkás bér 70 százalékát, majd 15 nap után a táppénz egyharmadát az önkormányzatnak kell megfizetnie, és ehhez nem kérhet támogatást a kormánytól.
Székely László a jelentésben arra kérte a BM-et: az aktív piaci elhelyezkedést segítsék azzal, hogy a közfoglalkoztatott egy átmeneti ideig ne veszítse el jogosultságát a szociális ellátásokra, ha munkát keres, a közfoglalkoztató, jellemzően az önkormányzat pedig az előre nem látható táppénz költségeire is kaphasson támogatást.
