Veszélyben Babis mentelmi joga

Publikálás dátuma
2017.11.22. 06:35
Fotó: AFP/Michal Cizek

Felújítanák a büntetőeljárást a cseh hatóságok az október 21-én megrendezett cseh parlamenti választásokon győztes ANO mozgalom elnöke és alelnöke ellen, ehhez azonban szüksége van arra, hogy az új összetételű törvényhozás megvonja Andrej Babis elnök, kormányalakításra felkért miniszterelnök és Jaroslav Faltynek alelnök mentelmi jogát. A korábbi parlament már megvonta mentelmi jogukat, lehetővé téve az eljárás elindítását, de mivel mindketten újra képviselővé választották, a büntetőeljárást meg kellett szüntetni ellenük, és csak mentelmi joguk ismételt megvonása után indítható újra. A két cseh vezető politikus és még hét személy a Gólyafészek elnevezésű szabadidő- és kongresszusi központnak nyújtott európai uniós támogatás kapcsán elkövetett feltételezett csalás miatt került a hatóságok célkeresztjébe. A 2 millió eurós uniós támogatás ügyét az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálja, év végéig döntést is hoz.

A milliárdos üzletemberből lett politikus kormányalakítási törekvései komoly veszélybe kerültek. Babis kilátásai nem túl jók. Mozgalma, az ANO 78 mandátummal rendelkezik a 200 fős, kilenc párti prágai törvényhozásban, és egyelőre nem tud többségi kormányt alakítani, többek között épp a rá vetülő korrupció árnyéka miatt. Amennyiben kisebbségi kormányt alakít, parlamenti támogatást csupán a kommunista KSCM-től remélhet, egyelőre ugyanis csak a 15 mandátummal rendelkező szélsőbaloldali formáció jelezte ezirányú készségét. Több párt viszont bejelentette, készek megszavazni a miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését.

Szerző

Németország - Győzködik az SPD-t

Publikálás dátuma
2017.11.22. 06:33
Christian Lindner, a liberálisok vezetője foszlatta szét Angela Merkel kormányalakítási terveit Fotó: AFP/Odd Andersen
A német kereszténydemokraták utolsó kísérletet tesznek arra, hogy elkerüljék az előre hozott választást.

Peter Altmaier kancelláriaminiszter (CDU) tegnap hatni próbált mind a koalíciós tárgyalásokat megszakító liberálisokra, mind a nagykoalíció folytatását elutasító szociáldemokratákra: változtassanak elutasító álláspontjukon. Bár a ZDF reggeli műsorában nem nevezte nevén a két politikai erőt, egyértelmű, hogy rájuk gondolt. Azzal érvelt, hogy az új voksolás

Frank-Walter Steinmeier német elnök tegnap Christian Lindnerrel az FDP vezetőjével, valamint Cem Özdemirrel és Simone Peterrel, a Zöldek két társelnökével tárgyalt. Gyors döntés nem várható arról, előrehozott választást rendeznek-e, vagy mégiscsak létrejön az új koalíció, akár három hétbe telhet, amíg eldőlnek az Európát is érzékenyen érintő kérdések.

Élesen bírálta a szociáldemokratákat Julie Klöckner, a CDU alelnöke. Úgy vélte, az SPD-nek át kell gondolnia, továbbra is elutasítja-e a nagykoalíció folytatását. Szerinte súlyos hiba volt, hogy a szociáldemokraták már rögtön a szeptember 24-én megrendezett választás után kikötötték: nem hajlandóak folytatni a kormányzati együttműködést az uniópártokkal.

Minden jel arra vall azonban, hogy az SPD hajthatatlan, s Frank-Walter Steinmeier államfő, korábbi szociáldemokrata külügyminiszter sem lesz képes jobb belátásra bírni a balközép politikai erő elnökét, Martin Schulzot. Andrea Nahles, az SPD frakcióvezetője tegnap is megerősítette a döntést: nem lesz nagykoalíció Németországban. Mint mondta, részt vesznek ugyan az államfő által kezdeményezett konzultációkon, de ez nem változtat véleményükön. Érdekes volt viszont egy közbülső megjegyzése. Szóba hozta ugyanis a kisebbségi kormányzás lehetőségét. Ez azért meglepő fordulat, mert előző nap még Martin Schulz egyértelműen az előrehozott választás mellett tett hitet. Az is kérdés, milyen kisebbségi kormányt képzel el az SPD képviselőcsoportjának vezetője. Ha pártja kívülről hajlandó lenne támogatni Merkel kisebbségi kabinetjét, akkor lenne esély a stabil kormányzásra.

Csakhogy a német kancellár már hétfőn azt közölte, ha választania kell az előrehozott választás és a kisebbségi kabinet között, az előbbi mellett tenné le a voksát. S ezt erősítette meg tegnap Peter Altmaier kancelláriaminiszter is, aki egyértelműnek nevezte ugyan, hogy Angela Merkel kapott jogot a választóktól a szeptemberi választáson az új kabinet megalakítására, de „egy olyan kisebbségi kormány, amely nem számíthat stabil támogatásra, nem lenne jó az ország számára”.

A Süddeutsche Zeitung a kisebbségi kabinet lehetőségéről szólva kifejtette, ilyen megoldás lehetséges Belgiumban vagy Izlandon, elképzelhetetlen azonban „Európa legfontosabb országában”. Minden egyes fontos szavazás előtt a kormánypártnak keserves kompromisszumokat kell kötnie az adott jogszabály elfogadásához. Jürgen Trittin, a Zöldek ikonikus alakja pedig azzal érvelt, a nemzetközi politikában is csökkenne Berlin súlya, ha a következő kabinet nem támaszkodna megfelelő parlamenti többségre. Más politikusok is egyetértenek ezzel.

Mivel sem az uniópártok, sem a Jamaica-koalíció megalakulása nem tűnik reális forgatókönyvnek, az előrehozott választás nagyon is valószínű opció, erre azonban idén biztos, hogy nem kerül sor. Az SPD-nél dönteni kell arról, ismét Martin Schulz legyen-e a kancellárjelölt, erről a decemberi pártkongresszuson határozhatnak. Angela Merkel már hétfőn jelezte, ha előrehozott választás lesz, ő marad az uniópártok kancellárjelöltje.

Merkel jóval népszerűbb Schulznál
Az n-tv televízió felmérése szerint a németek 49 százaléka támogatja Merkel kancellárjelöltségét. A CDU támogatóinál 85 százalék ez az arány. Ugyanakkor Schulzot csak 29 százalék szeretné Merkel ellenfelének látni, s az SPD szavazóinak is mindössze a fele óhajtja listavezetőnek. A németeknek csak 45 százaléka örülne az előrehozott választásnak. 27 százalék szeretné a nagykoalíció folytatását, 24 százalék pedig a kisebbségi kormányt.

Brexit - Mélyebbre nyúlt a zsebébe a brit kormány

Publikálás dátuma
2017.11.22. 06:31
London számára anyagi és presztízsveszteség is a City kiürülése Fotó: Shutterstock
Megduplázta válási ajánlatát a brit kormány. Ennél is fájóbb azonban London számára az európai intézmények kivonulása.

Theresa May nem utazik üres kézzel Brüsszelbe a Donald Tuskkal kitűzött pénteki megbeszélésre. A kabinet legmagasabb rangú tagjainak részvételével hétfő este tartott ülésen a kormányfő kivívta az eredetileg is az EU-ból való távozást támogató protagonisták, - David Davis kilépésügyi, Boris Johnson külügy- és Michael Gove energetikai miniszter – támogatását a válási kötelezettségvállalás megduplázására. A korábbi “maradókkal” létrejött kényes kompromisszum jegyében a ki nem mondott, de politikai megfigyelők szerint 40 milliárd fontos ajánlat csak akkor érvényes, ha az Európai Unió kötelező ígéretet tesz a kilépési tárgyalások London által régóta követelt kiterjesztésére a 2019. március 29-e utáni kereskedelmi kapcsolatokra és a kivonulás utáni helyzetet megkönnyítő átmeneti időszak körülményeire. Fanyar humoránál volt a kabinetülésre igyekvő David Davis brit Brexit-főtárgyaló, amikor a Jon Craig, a Sky News vezető politikai tudósítója által a Downing Streeten felé kiáltott kérdésre, vajon “magával hozta- e a csekkfüzetét”, azt válaszolta, “az övé van nála”, azaz a cechet az adófizetők állják.

Theresa May soha nem hagyott kétséget afelől, hogy a szigetország vállalja a 2020-ig tartó EU költségvetési ciklusban rá háruló anyagi kötelezettségeket. Az i napilap (eredetileg az Independent zanzásított változata, ma már csak i néven jelenik meg) felhívja a figyelmet arra, hogy az “ördög a részletekben rejlik”. Az unió által vállalt obligációknak hosszabb távon kell eleget tenni. “A 2004-ben csatlakozott országok életszínvonalának emelését célzó kifizetéseknek például csak alig egy harmadát pengetik ki, mielőtt Nagy-Britannia becsukja maga mögött az EU ajtaját”. Ugyanez vonatkozik többek között spanyolországi építkezési munkálatokra.

Westminsteri képviselők, köztük a Sky News által megszólaltatott Andrew Bridgen, aggódnak, “hogyan néznek a szavazópolgárok szemébe” és győzik meg őket arról, a kormány jó helyre teszi 40 milliárd fontjukat, miközben a referendum előtt úgy tudták, a felszabaduló hozzájárulásoknak hála heti extra 350 millió font jut a költségvetésből az egészségügynek. Nigel Evans honatya szerint a megtakarításból “nem a brüsszeli bürokratákat kell támogatni és nem szabad váltságdíjat fizetni csak azért, mert elhagyjuk az Európai Uniót”.

Kevesen érzékelik, mennyit is ér 40 milliárd font, két tekintélyes európai intézmény kiköltözése a kelet-londoni Canary Wharfról viszont erkölcsi és pénzügyi fájdalmat egyaránt jelent a briteknek. Az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) és az Európai Bankhatóság (EBA) együttesen több mint ezer magasan kvalifikált és jól kereső szakembert alkalmaz a brit fővárosban, akiknek kiesése szerény becslések szerint is sokszáz millió fontos veszteséget okoz majd a gazdaságnak. Az elkerülhetetlen, mert törvényileg előírt kicuccolás, az EMA esetében Amszterdamba, az EBÁ-éban Párizsba, együtt azzal a fejleménnyel, hogy a hágai Nemzetközi Bíróságnak 71 éves története során első ízben nem lesz brit tagja, az Egyesült Királyság presztízsének komoly megrendülését jelzi.

A The Times napilap csak tovább szomorítja az olvasók szívét, amikor jelzi, Londonnak kell magára vállalnia a két intézmény átköltöztetésének költségeit, ami a Gyógyszerhatóságnál extra közel 600 millió eurót emészt fel az elhibázott bérleti szerződés miatt. Ismét megszólalt a Goldman Sachs vezérigazgatója, Lloyd Blankfein is, aki a francia Le Figarónak adott nyilatkozatában bankjának részleges Párizsba és Frankfurtba áthelyezését helyezte kilátásba a Brexit miatt. London vesztesége Párizs nyeresége. Ahogy a Politico lap fogalmazott, a “francia fővárosnak esélye van arra, hogy az EU új pénzügyi központja legyen”. A “boldog és büszke” Emmanuel Macron francia elnök nem hagyta ki a lehetőséget, hogy “Franciaország vonzerejének és európai elkötelezettségének elismerését” lássa az ölébe hullott szerencsében.

A brit lapok beszámolnak a közép-európai országokat ért csalódásról is, amiért nem jöttek szóba egyik befolyásos intézmény új székhelyeként sem. A The Guardian és a The Times is idézi Tomas Druckert, szlovák egészségügyi minisztert, aki szerint “az üzenet nem cseng jól és biztosan nem használ az Európával rokonszenvező hangulatnak”.