Aszad ünnepel, az ellenzék szervezkedik

Publikálás dátuma
2017.11.22. 06:38
Fotó: AFP/Mikhail Klimentyev/Sputnik

A háború utáni politikai rendezés és a jövő héten kezdődő genfi béketárgyalások kapcsán egyeztetett Szocsiban Vlagyimir Putyinnal Bashar el-Aszad szír elnök. Az előre be nem jelentetett hétfő esti találkozóról a Kreml adott ki szűkszavú közleményt. Eszerint az orosz elnök gratulált Aszadnak a terrorizmus elleni harcban elért eredményeiért, sürgette a tárgyalásos rendezést, s azt hangsúlyozta, hogy bár az Iszlám Államot legyőzték, a terroristák fölötti győzelem még nem teljes Szíriában.

Putyin szerdán ugyancsak Szocsiban Hasszán Rohani iráni és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyal Szíriáról, telefonon pedig Donald Trump amerikai elnökkel, a katari emírrel és más közel-keleti vezetőkkel is egyeztet. Előzetes közlések szerint a hármas csúcstalálkozó célja annak az elősegítése, hogy a szír kormány és az ellenzék képviselői ezúttal közvetlenül tárgyaljanak Genfben.

Ugyancsak ma ülnek tárgyalóasztalhoz Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban a különböző szíriai ellenzéki csoportok képviselői is, akik megpróbálnak közös álláspontot kialakítani a jövő héten sorra kerülő genfi béketárgyalásokra. Az ENSZ közvetítésével zajló genfi béketárgyalások mindeddig nem hoztak eredményt, több okból is. Többek között azért, mert a nyugati országok képviselői Aszad elnök nélkül képzelik el a békés politikai átmenetet Szíriában, míg Oroszország és Irán támogatja Aszadot e téren is. Korábban Törökország is azon az állásponton volt, hogy Aszadnak mennie kell, de mivel már közel egy éve Ankara szorosan együttműködik az orosz és az iráni vezetéssel, közösen felügyelik a tűzszünetet és a feszültségmentesítési zónákat, nem elképzelhetetlen, hogy kompromisszumot köt. A sikertelenség másik oka a szír ellenzék belső megosztottsága, közös álláspontjának hiánya, valamint az, hogy nem hajlandók közvetlenül tárgyalni a damaszkuszi rezsim képviselőivel.

Hasszán Rohani iráni elnök tegnap élő televíziós adásban jelentette be az Iszlám Állam fölötti végső győzelmet Szíriában.

Szerző

Veszélyben Babis mentelmi joga

Publikálás dátuma
2017.11.22. 06:35
Fotó: AFP/Michal Cizek

Felújítanák a büntetőeljárást a cseh hatóságok az október 21-én megrendezett cseh parlamenti választásokon győztes ANO mozgalom elnöke és alelnöke ellen, ehhez azonban szüksége van arra, hogy az új összetételű törvényhozás megvonja Andrej Babis elnök, kormányalakításra felkért miniszterelnök és Jaroslav Faltynek alelnök mentelmi jogát. A korábbi parlament már megvonta mentelmi jogukat, lehetővé téve az eljárás elindítását, de mivel mindketten újra képviselővé választották, a büntetőeljárást meg kellett szüntetni ellenük, és csak mentelmi joguk ismételt megvonása után indítható újra. A két cseh vezető politikus és még hét személy a Gólyafészek elnevezésű szabadidő- és kongresszusi központnak nyújtott európai uniós támogatás kapcsán elkövetett feltételezett csalás miatt került a hatóságok célkeresztjébe. A 2 millió eurós uniós támogatás ügyét az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálja, év végéig döntést is hoz.

A milliárdos üzletemberből lett politikus kormányalakítási törekvései komoly veszélybe kerültek. Babis kilátásai nem túl jók. Mozgalma, az ANO 78 mandátummal rendelkezik a 200 fős, kilenc párti prágai törvényhozásban, és egyelőre nem tud többségi kormányt alakítani, többek között épp a rá vetülő korrupció árnyéka miatt. Amennyiben kisebbségi kormányt alakít, parlamenti támogatást csupán a kommunista KSCM-től remélhet, egyelőre ugyanis csak a 15 mandátummal rendelkező szélsőbaloldali formáció jelezte ezirányú készségét. Több párt viszont bejelentette, készek megszavazni a miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését.

Szerző

Németország - Győzködik az SPD-t

Publikálás dátuma
2017.11.22. 06:33
Christian Lindner, a liberálisok vezetője foszlatta szét Angela Merkel kormányalakítási terveit Fotó: AFP/Odd Andersen
A német kereszténydemokraták utolsó kísérletet tesznek arra, hogy elkerüljék az előre hozott választást.

Peter Altmaier kancelláriaminiszter (CDU) tegnap hatni próbált mind a koalíciós tárgyalásokat megszakító liberálisokra, mind a nagykoalíció folytatását elutasító szociáldemokratákra: változtassanak elutasító álláspontjukon. Bár a ZDF reggeli műsorában nem nevezte nevén a két politikai erőt, egyértelmű, hogy rájuk gondolt. Azzal érvelt, hogy az új voksolás

Frank-Walter Steinmeier német elnök tegnap Christian Lindnerrel az FDP vezetőjével, valamint Cem Özdemirrel és Simone Peterrel, a Zöldek két társelnökével tárgyalt. Gyors döntés nem várható arról, előrehozott választást rendeznek-e, vagy mégiscsak létrejön az új koalíció, akár három hétbe telhet, amíg eldőlnek az Európát is érzékenyen érintő kérdések.

Élesen bírálta a szociáldemokratákat Julie Klöckner, a CDU alelnöke. Úgy vélte, az SPD-nek át kell gondolnia, továbbra is elutasítja-e a nagykoalíció folytatását. Szerinte súlyos hiba volt, hogy a szociáldemokraták már rögtön a szeptember 24-én megrendezett választás után kikötötték: nem hajlandóak folytatni a kormányzati együttműködést az uniópártokkal.

Minden jel arra vall azonban, hogy az SPD hajthatatlan, s Frank-Walter Steinmeier államfő, korábbi szociáldemokrata külügyminiszter sem lesz képes jobb belátásra bírni a balközép politikai erő elnökét, Martin Schulzot. Andrea Nahles, az SPD frakcióvezetője tegnap is megerősítette a döntést: nem lesz nagykoalíció Németországban. Mint mondta, részt vesznek ugyan az államfő által kezdeményezett konzultációkon, de ez nem változtat véleményükön. Érdekes volt viszont egy közbülső megjegyzése. Szóba hozta ugyanis a kisebbségi kormányzás lehetőségét. Ez azért meglepő fordulat, mert előző nap még Martin Schulz egyértelműen az előrehozott választás mellett tett hitet. Az is kérdés, milyen kisebbségi kormányt képzel el az SPD képviselőcsoportjának vezetője. Ha pártja kívülről hajlandó lenne támogatni Merkel kisebbségi kabinetjét, akkor lenne esély a stabil kormányzásra.

Csakhogy a német kancellár már hétfőn azt közölte, ha választania kell az előrehozott választás és a kisebbségi kabinet között, az előbbi mellett tenné le a voksát. S ezt erősítette meg tegnap Peter Altmaier kancelláriaminiszter is, aki egyértelműnek nevezte ugyan, hogy Angela Merkel kapott jogot a választóktól a szeptemberi választáson az új kabinet megalakítására, de „egy olyan kisebbségi kormány, amely nem számíthat stabil támogatásra, nem lenne jó az ország számára”.

A Süddeutsche Zeitung a kisebbségi kabinet lehetőségéről szólva kifejtette, ilyen megoldás lehetséges Belgiumban vagy Izlandon, elképzelhetetlen azonban „Európa legfontosabb országában”. Minden egyes fontos szavazás előtt a kormánypártnak keserves kompromisszumokat kell kötnie az adott jogszabály elfogadásához. Jürgen Trittin, a Zöldek ikonikus alakja pedig azzal érvelt, a nemzetközi politikában is csökkenne Berlin súlya, ha a következő kabinet nem támaszkodna megfelelő parlamenti többségre. Más politikusok is egyetértenek ezzel.

Mivel sem az uniópártok, sem a Jamaica-koalíció megalakulása nem tűnik reális forgatókönyvnek, az előrehozott választás nagyon is valószínű opció, erre azonban idén biztos, hogy nem kerül sor. Az SPD-nél dönteni kell arról, ismét Martin Schulz legyen-e a kancellárjelölt, erről a decemberi pártkongresszuson határozhatnak. Angela Merkel már hétfőn jelezte, ha előrehozott választás lesz, ő marad az uniópártok kancellárjelöltje.

Merkel jóval népszerűbb Schulznál
Az n-tv televízió felmérése szerint a németek 49 százaléka támogatja Merkel kancellárjelöltségét. A CDU támogatóinál 85 százalék ez az arány. Ugyanakkor Schulzot csak 29 százalék szeretné Merkel ellenfelének látni, s az SPD szavazóinak is mindössze a fele óhajtja listavezetőnek. A németeknek csak 45 százaléka örülne az előrehozott választásnak. 27 százalék szeretné a nagykoalíció folytatását, 24 százalék pedig a kisebbségi kormányt.