Összefeküdt Brüsszellel a kormány Paksért

Publikálás dátuma
2017.11.22 09:58
Fotó: Shutterstock
A magyar kormány egy jogilag támadható, példátlan eljárásban vette rá az Európai Bizottságot, hogy az EU elfogadja a paksi bővítési üzlet tender nélküli odaítélését az orosz Roszatomnak – értesült a Népszava.

A botrányos eset – amelynek részleteit ma ismerteti a brüsszeli Politico a Jávor Benedektől megkapott háttérdokumentumok, tárgyalási emlékeztetők és más belső források alapján –, nem csak az Orbán-kabinet számára létfontosságú beruházás elfogadtatása érdekében eszközölt kormányzati húzásokat állítja reflektorfénybe, hanem azt is bemutatja, hogy teljesen hamis az érvelés, miszerint Orbánék harcban állnak Brüsszellel: a Bizottság a jelek szerint az írott európai joggal szembemenő politikai döntést hozott az európai nagytőkét is megrendelésekkel kecsegtető projekt tető alá hozása érdekében.

Jávor 2014 végén tett versenyjogi panaszt az Európai Bizottságnál a beruházási tender elmaradása miatt (az uniós versenyszabályok szerint nem lehet egy harmadik, vagyis EU-n kívüli piaci szereplőt verseny nélkül, az európai szereplők kizárásával beengedni az európai piacra, márpedig a Roszatom esetében ez történt). Az eljárásban a Bizottság végül egy olyan (minden bizonnyal hamis) érvet fogadott el, amely két évvel a vizsgálat elindulása után bukkant fel először. A meggyőzés érdekében ugyanakkor a kormány teljesen kiszolgáltatta a beruházást a külföldi igényeknek, gyakorlatilag lehetetlenné téve, hogy abban a magyar cégeknek bármilyen érdemi szerep jusson.

Az egész egy jókora hazugsággal kezdődött: miután Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2014. januárjában Moszkvában titokban aláírta a paksi bővítésről szóló paktumot, idehaza a miniszterelnökséget vezető Lázár János bejelentette: „Brüsszel” mindenről tud, és mindent jóváhagyott. Ebből – mint később kiderült – alig valami volt igaz: a megállapodás azon pontjait, amelyek nyilvánvalóan az uniós jogba ütköznek (a verseny kizárása mellett ilyen az állami támogatásból történő finanszírozás is; végül mindkét ügyben eljárást indított az Európai Bizottság), a kormány nem egyeztette az uniós szervekkel. A még ugyanabban az évben a tender elmaradása miatt indított vizsgálatban a kormány kezdettől az itthoni kommunikációban is hangoztatott érvet képviselte: azért nem írt ki nyílt versenytárgyalást, mert valójában nem új megállapodást kötött, hanem még a Szovjetunióval 1966-ban aláírt nukleáris együttműködési egyezményt hosszabbította meg. Időközben azonban „súgtak” Orbánéknak, hogy ez az érv nem lesz jó, és ha nem találnak ki valami mást, a projekt el fog hasalni Brüsszelben.

Mint emlékezetes, itt jött a képbe Günther Oettinger volt uniós energiaügyi biztos, aki a rendelkezésre álló adatok szerint – az illegális lobbista, Klaus Mangold közvetítésével – azt a tippet adta a magyar kormánynak, hogy hivatkozzanak inkább a technológiai kizárólagosságra, vagyis arra, hogy Paks I-hez illeszkedő reaktorblokkokat kizárólag az oroszok tudnak szállítani. (Később Jávor erről azt nyilatkozta lapunknak, hogy az érvelés több ponton sántít. Egyrészt a tiltott állami támogatásról szóló döntésében maga a Bizottság ismerte el, hogy nincs szó technológiai kizárólagosságról, amikor arra kötelezte Paks II-t, hogy Paks I-től teljes mértékben elválasztva, külön cégként működjön. Másrészt a bővítést előkészítő Teller- és Lévai-projektekben a magyar állam sok milliárd forintot költött a majdani nemzetközi tender megalapozására, konkrét beszállítókat is megnevezett, soha fel sem merült, hogy ne legyen legalább 4-5 cég, amelyeket a tenderre meg lehet hívni a releváns ajánlat reményében. Harmadrészt egyikük, a Westinghouse konkrétan be is jelentette, hogy indulni kívánt a tenderen, a kormány jelzései alapján dolgozott a pályázaton.)

Mindezek nyomán aligha meglepő, hogy az Európai Bizottság igyekezett titokban tartani a végül a tender elhagyását jóváhagyó döntését. A módszer rendkívül szokatlan volt: Lázár 2016. november 16-án jelentette be, hogy megszületett a döntés, a Bizottság jóváhagyta a tender elmaradását, ugyanakkor nem adtak ki róla nyilatkozatot, ás a kormány sem hozta nyilvánosságra az eljárás lezárásáról szóló bizottsági levelet – ma már pontosan értjük, hogy miért.

Hogy mi történt a bizottsági verdikt papírra vetése és eltemetése előtt, azt a Jávor által adatkérések útján megszerzett dokumentumokból lehet utólag rekonstruálni.

Mint a Politico írásából is kiderül, a Bizottság első olvasatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az európai és a magyar jog szerint egyértelműen tendert kellett volna kiírni a legalább 4000 milliárd forintba kerülő beruházásra. Ez a brüsszeli vélemény 2016 tavaszán változott meg radikálisan, amikor derült égből, minden előzmény nélkül megjelent a technológiai kizárólagosság érve az eljárásban. Jávor Benedek szerint ugyanakkor az emlékeztetőkből egyértelműen kiderül: az uniós jogba a technológiai kizárólagosságra való hivatkozás is beleütközik, és ezzel a Bizottság tisztségviselői is tisztában voltak. A brüsszeli illetékesek több lehetséges kimenetelt vázoltak föl.

1. Mivel a tender nélküli megállapodás sérti az uniós jogszabályokat, végig kell vinni a kötelezettségszegési eljárást.

2. Előírják a magyar kormánynak, hogy a beruházás további szakaszában minden beszerzésnek tenderen kell eldőlnie (erről az opcióról maga a Bizottság is kimondja a belső anyagokban, hogy nincs összhangban az európai joggal).

3. A jogon túllépő „politikai hibridmegoldásként” felajánlják, hogy bizonyos feltételekkel (nyílt közbeszerzéseken európai cégeket is beengednek a projektbe) eltekintenek az uniós előírások következetes betartásától.

Az Európai Bizottság és az Orbán-kabinet tárgyalásai nyomán végül a harmadik lehetőséget választották, a kormány pedig kötelezettséget vállat, hogy a Roszatom mostantól „jó fiú” lesz, és a beruházás teljes értékének legalább 55 százalékát tendereztetni fogja. Ezzel kapcsolatban Jávor megjegyezte: ha valóban betartják az 55 százalékos arányt, illúzióvá válik a kormány által folyamatosan hangoztatott 40 százalékos magyar részesedés, hiszen akkor éppen a fővállalkozó-generálivitelező Roszatomnak nem maradna semmi az üzletből. Az EP-képviselő szerint ezzel a veszéllyel a kormány, illetve a Paks II Zrt. is pontosan tisztában van, utóbbi egyenesen attól tart, hogy a tényleges magyar részesedés nem fogja túllépni az 5 százalékot, így a hazai gazdaságra semmilyen érdemleges pozitív hatása nem lesz. (Jávor itt arra a lapunkhoz is eljutott információra utal, amely szerint reálisan 5 százalékra tehető a magyar beszállítók által elérhető részesedés, és ezt próbálják meg adminisztratív trükkökkel – a Roszatom-csoport cégei által alapított magyar leányvállalatokkal – 10 százalék körüli értékre feltornázni.)

A Politico cikkében idézett dokumentumok „globális politikai megoldásnak” nevezik a döntést, amely politikai alapon született, és utólag próbáltak hozzá jogi talapzatot fabrikálni (ez magyarázza a döntés publikálását megelőző hosszas időhúzást). A „globális politikai megoldás” azt jelenti, hogy az alvállalkozók kiválasztásánál be kell tartani azokat a tendereztetési szabályokat, amelyeket a Roszatom kiválasztásánál megszegtek. Jávor szerint ez olyan, mintha egy autóst elkapnának, amint a piroson áthajt, és arra az ígéretre, hogy a többi lámpánál majd kivárja a zöldet, a rendőr elengedné. Az írásban megszólaltatják a Roszatom egyik versenytársának a Westinghouse-nak az illetékesét is, aki azt mondja: a magyar kormánnyal folyamatosan egyeztetve készültek a paksi bővítési tender kiírására, és soha senki nem jelezte nekik, hogy csak az oroszok tudnak megfelelni a feltételeknek. A papírok szerint a Bizottság illetékesei ki is mondták: annak, hogy más szolgáltatók képesek-e teljesíteni a paksi bővítés műszaki feltételeit, éppen egy nemzetközi tenderben kellett volna kiderülniük, különösen annak ismeretében, hogy az eljárás korábbi szakaszában a kormány is azt állította, több megfelelő jelentkező is van. 

Egy 2016. április 22-i ülés jegyzőkönyvében szó szerint az szerepel: „a magyar fél nem tudott valódi technikai érveket előterjeszteni, amelyek igazolják, hogy csak a Roszatom tudja teljesíteni a szerződést, a magyarok által felvetett jelenlegi érvek elsősorban kereskedelmi jellegűek”. Ez viszont azt jelenti, hogy a technológiai kizárólagosság érve nem volt valós, amiről a Bizottság is tudott. A Politico cikkében arra is céloznak, hogy a brüsszeli engedékenységnek (a nyugat-európai cégeknek felajánlott részvételen túl) más oka is volt: a tárgyalásokkal párhuzamosan zajlott a magyar kvótanépszavazás kampánya, amit az Orbán-kormány tudatosan időzített a Paks II ügyében akadékoskodó Európai Bizottság megpuhítására. Vagyis a húszmilliárdos kampánnyal felhergelt magyar választókat a kormány eszközként használta annak érdekében, hogy a Bizottsággal el tudja fogadtatni a szabálytalan paksi üzletet.

Szerző
Frissítve: 2017.11.22 13:17

Sztrájkbizottság alakult a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.02.23 11:58

Fotó: Shutterstock
Pattanásig feszült a helyzet a dunaújvárosi Hankook gumigyárban, ahol a cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, befagyasztotta a konzultációt. Tájékoztató formájában arról értesítették a dolgozókat, hogy az Üzemi Tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor, holott bérmegállapodásra csak a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete jogosult, az Üzemi Tanács nem! A cégvezetés február 20-ra ígérte az újabb konzultációt, ezen képviselője nem jelent meg, érdemi javaslatot nem küldött, s azzal húzza az időt, hogy nem volt módja a távol-keleti tulajdonossal egyeztetni. A szakszervezet, melybe az év végi bónusz késedelmes kifizetése miatt tömegesen lépnek be a munkavállalók, a vezetés lépésére válaszul megalakította a sztrájkbizottságot, és hangsúlyozzák: törvényes úton fogják megakadályozni, hogy a cégvezetés semmibe vegye jogaikat! 
Szerző
Témák
sztrájk

Felminősítette Magyarországot a Fitch

Publikálás dátuma
2019.02.23 09:03
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings, egyebek mellett a magyar külső adósságpozíció gyors javulásával indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal "BBB"-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi "BBB mínusz"-ról. Az új osztályzat kilátása stabil. Egy héten belül ez a magyar szuverén adósságkötelezettségek második felminősítése. Múlt pénteken a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) szintén egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz/A-3"-ról. Az S&P új magyar osztályzatának kilátása szintén stabil. A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody's Investors Service tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, "Baa3" besorolással. A Moody's e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában a "BBB mínusz"-nak felel meg. A magyar besorolásokra immár mindhárom hitelminősítő stabil kilátást tart érvényben. A múlt heti és a mostani felminősítés előtt a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt pozitív kilátást tartott érvényben a magyar szuverén adósbesorolásra, a Moody's osztályzati kilátása azonban évek óta stabil. A Fitch már korábban utalást tett a magyar államadós-besorolás idei felminősítésének lehetőségére. A közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében a cég felidézte, hogy - a tanulmány bemutatása idején - a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, ez "felfelé ható minősítési lendületet ad" a térségnek 2019-ben. A magyar államadós-besorolás pénteki felminősítésének indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy saját számítási módszere alapján a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó külső magyar adósságráta a 2013-2017-es időszak 34,4 százalékos átlagáról tavalyig 10,2 százalékra csökkent. A Fitch megjegyzi, hogy a listáján hasonló besorolással szereplő szuverén adósok nettó külső adósságrátájának mediánértéke jelenleg 7,8 százalék. A hitelminősítő szerint a magyar külső nettó adósságráta csökkenésének fő okai között van a folyómérleg-egyenleg folyamatos - jóllehet most már szűkülő - többlete, a stabil külföldi működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások. A Fitch elemzése szerint a külső likviditási ráta is jelentősen, a 2012-2017-es időszak 95 százalékos átlagáról 138 százalékra javult, jóllehet továbbra is elmarad a hasonló besorolású szuverén adósok 153,5 százalékos mediánértékétől. A hitelminősítő szerint az, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tavaly az erőteljes hazai kereslet ellenére is a GDP 1,1 százalékára becsülhető többletben maradt, a magyar gazdaság, különösen a szolgáltatási szektor versenyképességének javulását tükrözi. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg GDP-arányos többlete az idén 0,8 százalékra csökken, elsősorban a gyengébb külső kereslet miatt, de 2020-ban ismét 1,1 százalékra bővül. A cég hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-pozíció mindenképpen kedvező a Fitch listáján "BBB" besorolással szereplő többi szuverén adóséhoz képest, ezek mediánszintje ugyanis jelenleg mínusz 1,3 százalék. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg és a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás értéke a 2019-2020-as időszak átlagában a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz, vagyis ez a mutató szintén meghaladja a "BBB" besorolási kategória 1,7 százalékos mediánértékét. A hitelminősítő szerint a felminősítés tényezői közé tartozik az is, hogy a hazai össztermékhez mért magyar államadósság-ráta változatlanul lefelé tartó pályán van. A Fitch előrejelzése szerint ez a mutató a 2012-2017-es időszak 75,2 százalékos átlaga után az idén 68 százalékra, 2020-ban 66 százalékra csökken. Jóllehet a GDP-arányos magyar államadósság-ráta még mindig magasabb az azonos besorolású szuverén adósok 38,5 százalékos jelenlegi mediánszintjénél, a Fitch azonban úgy ítéli meg, hogy a viszonylag erőteljes magyar finanszírozási rugalmasság - amely a devizában denominált adósság alacsony arányából és a nem rezidens befektetők kezén lévő államadósság-hányad csökkenéséből ered - részben enyhíti a kockázatokat. A Fitch megjegyzi, hogy a magyar adósságszolgálati teher alacsonyabb az azonos besorolású adósok mediánjánál. A cég az EU-hoz fűződő viszonyt taglalva megemlíti, hogy erősödnek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok. A Fitch elemzői azonban nem várják, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás az idén jelentősen előrehaladna, bár megítélésük szerint az EU-folyósítások 2021-től javasolt csökkentése kiélezheti a viszonyt. Az elemzés szerint a magyar bankszektor stabil, tőkeellátottsága bőséges, a nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökken, a tavalyi harmadik negyedévben már nem haladta meg az 5,6 százalékot, miközben a hitelkiáramlás változatlanul erőteljes. A 4,8 százalékosra becsült tavalyi gazdasági növekedés valószínűleg ciklikus tetőzést jelentett, de a beruházási aktivitás és a háztartási fogyasztás az előrejelzési távlatban továbbra is robusztus mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez - jósolja a Fitch Ratings pénteki elemzése. 
Szerző