Fittségi aggodalmak

Most, hogy a Nemzeti Választási Iroda elnyerte a legfittebb munkahely címet a közigazgatás kategóriában, mégpedig azzal az indoklással, hogy "a közelgő választások miatt szükség lesz ugyan extra tartalékokra a munkához, de nem emiatt lendültek edzésbe", nincs miért aggódni a jövő évi választások miatt. A "Legfittebb munkahely Program" elsődleges célja ugyanis az, hogy "megváltoztassa azt az idejétmúlt és káros szemléletet, amely túlórákkal, feladathalmozással és munkáltatói erőfölénnyel kívánja növelni a hatékonyságot". Ha például beérkeznek a határon túli levélszavazatok az NVI-hez, az iroda munkatársai rendes munkaidőben - nem túlórában -, mindenféle munkáltatói erőfölénytől mentesen, mondhatnánk fitten fogják megszámolni a voksokat. Még az sem fárasztja majd őket, hogy pártok nevét kell kisilabizálniuk, a levélszavazatokon amúgy is csak egyetlen szervezet neve szerepel majd. De ha mondjuk kigyúrt kopaszok érkeznek sorra népszavazási kérdésekkel, a legfittebb munkahely dolgozói akkor sem futamodnak meg, hanem sűrűn végzett légzőgyakorlatokkal relaxálnak, így tartva távol minden feszültséget.

Egyébként se nagyon van miért aggódni a választások miatt. A Fidesznek csaknem minden közvélemény-kutató 50 százalék körüli népszerűséget mér a biztos szavazó pártválasztók körében, az ellenzéki pártok viszont - ugyan nagy nehézségek árán, de - edzésbe lendültek, s lassan mind alulról szagolják az ötszázalékos küszöböt. Tisztelet a kivételnek, de köreikben már megvalósult a "Legfittebb munkahely Program" elsődleges célja; az ellenzéktől oly távol áll mindenféle túlóra, netán feladathalmozás, mint Pálffy Ilonától a Los Angeles-i magyar főkonzulátus. Különösen igaz ez az ún. ballib oldal azon pártjaira, amelyek győzelmük biztos tudatában senkivel nem tárgyalnak, vagy ha tárgyalnak, még véletlenül sem egyeznek meg, ha pedig mégis megegyeznek, másnap valamelyikük felrúgja az megállapodást. A Jobbiktól pedig még távol áll a fittség, ők cukiságban utaznak, amely - úgy tűnik - sok munkával jár, ezért a párt saját, jól felfogott érdekei miatt, abszolút racionálisan, minden felhívás ellenére - amelyek nem is annyira neki, hanem a ballib oldalnak szólnak - sem közösködik a többiekkel.

Pedig, bár a listás szavazás már eldőlt a Fidesz 50 százalékával, az egyéni körzetekben lenne még mit - mandátumot - keresni az ellenzéknek. Legalább informálisan egyeztetni, azaz koordinálni, vagy az utolsó pillanatban visszalépni az esélyesebb ellenzéki jelölt javára: Juhász Péter, Fekete-Győr András és a még nem ismert többi ellenzéki aspiráns közül például csak egy maradhat az V. kerületi választókörzetben. Ellenkező esetben fölösleges megrendezni a választásokat, mert harmadszor is kétharmadot kap a Fidesz, s ez kissé cikibb lenne, mint az MSZMP-Hazafias Népfront 90 százalék fölötti győzelme Kádár országlása idején. Nehéz megérteni, mit nem ért a fittségével eltelt ellenzék a Fidesz választási rendszerén: ha sok-sok párt jelöltje indul, akkor a legerősebb párt jelöltje nyer. S ebben az esetben tényleg nincs miért aggódni.

Szerző
2017.11.23 07:09

Légtekerés

Érdekes performanszokat hoznak ki az emberekből a kerékpáros körversenyek. Egyesek a pálya mellett tapsolnak, mások táblákkal üzennek, van, aki beöltözik mesehősnek vagy politikusnak. Egy korábbi Tour de France szakaszon egy kisvárosban a háztetőre ment fel néhány lakó, lefeküdtek kör alakban, és a lábukkal a levegőben tekertek. Ennek első látásra nincs sok értelme, de mivel a mezőnyt helikopterek kísérik, a közvetítéseknek hála érdekes marketingfogás lett belőle.
De vajon megéri-e (és ha igen, kinek) 7,8 milliárdot fizetni azért, hogy 2020-ban Budapestről rajtoljon a Giro d'Italia? A máskor kitartóan rombolt országimázs javítása és néhány tízezer plusz vendégéjszaka mindig jól jön, de gyanítható, hogy a remélt idegenforgalmi profit – legalábbis részben – a hatalom közelében lévő üzleti körök zsebeit hizlalja majd. Nem véletlen, hogy a kormány nagyon tekert a Grande Partenzáért. Az átlagember viszont a lezárásokon és a felhajtáson kívül sok mindent nem fog észrevenni ebből, ahogy a többség a Red Bull Air Race-ből is a repülők zaját és a lezárást érzékelte. Esetükben a haszon nem értelmezhető.
Az aktív Magyarország (aminek kormánybiztosa is van) szerethető hívószó, ahogy a kerékpározás is, 
de sokszor a reménytelennel határos küldetésre indul az, aki ma Budapesten biciklire ül. Még a Nagykörúton se lehet végigtekerni külön kerékpársávon.
 De ahol van ilyen, ott gyakran siralmas az útburkolat állapota, vagy ha mégsem, akkor – ilyen is létezik – az úttest szélén vezetett sáv egyszer csak megszűnik, ha jön egy buszmegálló, és úgy 15-20 méterrel arrébb folytatódik. A kettő között a biciklis felszívódhat vagy légtekerhet, ahogy kedve tartja. Sőt, egyelőre az is nagy kihívással néz szembe, aki biciklivel akar eljutni a fővárosból a Balatonhoz.
Szép eredmény a Giro budapesti rajtja, de a nagy álmok kergetése helyett vagy mellett nagyon kellene néhány olyan fejlesztés, ami a bicikliseknek (is) jó. Hogy ne kelljen a tetőn tekerni, legfeljebb csak akkor, ha jön a helikopter.
2019.04.18 09:00
Frissítve: 2019.04.18 09:34

Sikertörténet

Az elismerés mindig, mindenkinek jól esik. Hát még ha több ezer kilométeres utazás után arathatja le az ember a babérokat. Nem csoda, hogy a Fidesz alelnöke – képletesen – egy rózsaszín felhőn ülve dicsekedett el a rádióhallgatóknak és a tévénézőknek, mennyi jót hallott hazájáról és pártjáról Chilében. Ahol a középen és attól jobbra elhelyezkedő pártokat tömörítő Nemzetközi Demokrata Unió kétnapos kongresszusán vett részt. 
Novák Katalin nem kertelt és nem szerénykedett. Azt mondta, kollégái sikertörténetnek nevezték azt, ami napjainkban Magyarországon van. Egész pontosan a Fidesz három választási győzelmét, mégpedig mindig kétharmaddal, s nem kevésbé a „stabil gazdasági és politikai helyzetet”. Ami egyébként nem csoda. Bizonyára olyan pártképviselők gratuláltak az alelnöknek, akik talán még életükben nem jártak hazánkban, de esetleg elhitték, amit Novák Katalin mondott nekik, netán tudomásukra jutott Orbán Viktor egynémely helyzetértékelése. Ők tehát azt mondják, amit partnerük hallani szeretne.
Az már más kérdés, hogy ezt a – pártok között megszokott - fényezést valóban tovább kell-e adni. Jó, tudjuk, a Fideszé az ország, a képére formálta, az intézményeket mind elfoglalta. Az is érthető, hogy a folyamatos – és az idei választások előtt tovább erősödő – kampányban szükség van a propagandára. De azért arra tekintettel lehetnének, hogy élnek itt még páran, akik egyáltalán nem sikertörténetként élik meg az utóbbi több mint nyolc évet. Akik szerint a demokrácia nem annyira példamutató, amennyire Novák Katalin és párttársai gondolják. Mi több, a hatalom számára – állítólag – szent konzervatív értékeket sem tartják annyira követendőnek.
A messze távolban persze azt mond az ember, amit akar. Ám meggondolhatná, hogy hazatérve érdemes-e úgy tennie, mintha itt is csak távoli szemlélők élnének.
2019.04.18 09:00
Frissítve: 2019.04.18 09:34