Német koalíció - A liberálisok még tárgyalnának

Nem zárja ki a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), hogy ismét tárgyalásokat kezd az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvárpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével, és a Zöldekkel a kormányzati együttműködésről - jelezte a párt főtitkára szerdán.

Nicola Beer az ntv hírtelevíziónak azt mondta, hogy a liberálisok nem zárják ki végérvényesen a pártok színe (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány megalakításáról szóló tárgyalások felújítását.
Ehhez azonban egy "teljesen új csomagot kell letenni az asztalra" - húzta alá az FDP főtitkára. Amennyiben megnyílik az út Németország megújítása, "egy modern köztársaság felépítése" előtt, a liberálisok hajlandóak tárgyalni - mondta.

A Jamaica-koalíció ügye hétfőre virradóra fulladt kudarcba, mert az FDP kiszállt a hivatalos koalíciós tárgyalások megkezdésének lehetőségéről szóló előzetes egyeztetési folyamatból. Arra hivatkoztak, hogy a több mint egy hónapig folytatott megbeszéléseken nem alakult ki elég bizalom és közös programpont Németország megújításához.

A liberálisok elsősorban Angela Merkelt bírálják a kudarc miatt. Christian Lindner, a párt elnöke egy szerdai lapinterjúban elmondta, a tárgyalások eredményét összefoglaló záródokumentum tervezete alapján nem tekinthető a valóságtól elrugaszkodott gondolatnak, hogy a liberálisokra valójában csak azért lett volna szükség, hogy biztosítsák a többséget egy "lényegében CDU/CSU-zöldpárti koalícióhoz".

Az FDP vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban közölt interjúban hozzátette: "vannak határai a kompromisszumkészségnek, amikor egy partner megalázásáról van szó", és nem lehetett másként értelmezni mindazt, ami végül a tárgyalóasztalon volt.

A párt egyik alelnöke, Wolfgang Kubicki a Die Zeit című liberális hetilapnak a kancellár tárgyalásvezetői stílusát is bírálta. Mint mondta, "módszertani hiba" volt kisebb szakértői csoportok helyett népes tárgyalódelegációkra építeni, és engedni, hogy parttalanná váljon és elhúzódjon a folyamat, majd végül az idő múlására hivatkozva kikényszeríteni a megállapodást. A kancellár "észrevehette volna, hogy ez nem működik, és a pártok nem adják fel álláspontjukat az idő szorítása miatt" - mondta az FDP alelnöke.

Azzal a német sajtóban gyakran előforduló feltételezéssel kapcsolatban, miszerint a hagyományosan piacpárti, jobboldali liberális párt az előrehozott választásra spekulál, és a kampányban majd még inkább jobbra fordul, hogy elhódítsa a CDU/CSU-ban csalódott és a pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországtól (AfD) párthoz sodródott szavazókat, Wolfgang Kubicki hangsúlyozta, hogy nem nyitnak a jobboldali populizmus felé.

Az FDP soha nem fog az "antidemokratikus és rasszista érzelmekre játszani", és nem követi Sebastian Kurz példáját, aki jobboldali populista mozgalmat épített pártjából, az Osztrák Néppártból (ÖVP). A német liberálisoknak inkább Emmanuel Macron francia államfő és mozgalma, az En Marche (Lendületben!) a példa - mondta az FDP alelnöke.

Látható, hogy régi nagy néppártok gyorsan jelentéktelenné válhatnak és feltörhetnek új mozgalmak, ha vannak a választókat "lelkesítő ötletek, víziók és személyek" - tette hozzá.

Szerző

Ukrajna - Megrohamozták a szakadárok "főügyészségét"

Mintegy kétszáz ismeretlen fegyveres szerdán megszállta az önkényesen kikiáltott, kelet-ukrajnai Luhanszki Népköztársaság (LNR) főügyészségének épületét, ahol több személyt őrizetbe vettek, köztük a szakadár terület "főügyészét" - számoltak be ukrán sajtóorgánumok a Luhanszk városának hírportálján közzétett információra hivatkozva.

A korreszpondent.net ukrán hírportál azt írta, hogy a fegyveresek a luhanszki hivatali épületben több mint húsz személyt vettek őrizetbe. Később mindenkit elengedtek Szerhij Rahno főügyész kivételével.

A korreszpondent.net a Novaja Gazeta orosz internetes kiadványra hivatkozva azt jelentette, hogy a műveletet az LNR "belügyminisztériumának" és a másik kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki Népköztársaság különleges alakulatának tagjai hajtották végre.

Az ukrán sajtóban megjelent kommentárokban újságírók arra mutattak rá, hogy az utóbbi napokban komoly feszültség alakult ki a luhanszki szakadár terület politikai vezetése és annak fegyveres erői, főként Ihor Plotnickij, a szakadár terület politikai vezetője és Ihor Kornet "belügyminiszter" között. Az elemzők kiemelték, hogy nemcsak kettejük, hanem a szakadár terület politikai és fegyveres testületei között is feszültség van. A két tábornak a 112.ua ukrán hírportál szerint más-más orosz kurátorai vannak: míg Plotnickij támogatója a Kreml "szürke eminenciásának" nevezett Vlagyiszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadó, addig a fegyveres testületek mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB áll.

A hírportál elemzője azt sem tartja kizártnak, hogy Moszkvában úgy döntöttek: egy vezető alatt egyesítik a két kelet-ukrajnai, azaz a donyecki és a luhanszki szakadár területet, és ennek élén inkább látnák szívesen a donyecki vezetőt, Olekszandr Zaharcsenkót, és "beáldoznák" Plotnickijt. Ez a portál szerint feléledése lenne a dugába dőlt Új-Oroszország (Novorosszija) elnevezésű moszkvai projektnek, csak Harkiv és Odessza megye nélkül. A 112.ua felhívta a figyelmet arra, hogy nemrég Moszkva részéről olyan nyilatkozat hangzott el, miszerint az Iszlám Állammal szembeni szíriai hadviselés "sikerrel" befejeződött. Ennek alapján megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy Oroszország ismét a kelet-ukrajnai térségre összpontosítja haderejét.

Erre lehet bizonyíték az, hogy - a konfliktus sújtotta Donyec-medencében tevékenykedő Információs Ellenállás nevű ukrán civil szervezet szerdai közlése szerint - a Luhanszk megyei Dolszanszkij ukrán határátkelőnél orosz oldalról szerdán több tucatnyi Ural típusú katonai teherautóból és páncélozott járművekből álló konvoj lépett be Ukrajna területére.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szintén szerdán jelentették, hogy a Donyeck megyei Debalceve térségéből elindult egy katonai gépjárművekből és néhány rendszám nélküli személyautóból álló konvoj Luhanszk felé. Ez utóbbiról nem tudni, hogy az orosz fegyveres erőkhöz tartoznak-e vagy a Zaharcsenko vezette donyecki szakadárokéi.

Sajtójelentések szerint Plotnickij hétfőn úgy döntött, hogy meneszti a szakadár luhanszki terület "belügyminiszterét, Ihor Kornetet, utóbbi azonban nem törődött bele a döntésbe, sőt cáfolta, hogy leváltották volna őt hivatalából. Kedden ismeretlen, katonai jelzés nélküli egyenruhát viselő fegyveresek - néhányan megkülönböztető jelzésként karjukra kötött fehér szalaggal - jelentek meg Luhanszk központjában, ahol az ott lévő hivatalokból hazaküldték a dolgozókat. Egyelőre nem tudni, melyik fegyveres csoport áll Plotnickij és melyik a "belügyminiszter" oldalán. Luhanszkból kiszivárgott információk alapján a 112. ua azt írta, hogy Plotnickij elnöki hivatalát és a "belügyminisztérium" épületét is fegyveresek vették körbe, ami miatt kedden állítólag mindkét vezető a hivatalában rekedt.

Szerző

"A Soros elleni kampány a harmincas évekre emlékeztet"

A Die Welt című német konzervatív lap Soros Györggyel, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap pedig a Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.

A Die Welt George Soros védekezik Orbán hecckampánya ellen címmel közölte az online kiadásában Claudia Wanner írását, aki kiemelte, hogy Soros a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül évtizedek óta támogatja a demokratikus és emberi jogi mozgalmakat, és emiatt összetűzésbe keveredett "a szabadon választott, de egyre inkább tekintélyuralmi módon kormányzó" magyar kormányfővel, Orbán Viktorral, aki hónapok óta az Európába irányuló "menekültáradatot a háttérből irányító", és a menekültek révén az "európai kultúra felvizezésére" törekvő személyiségként láttatja őt.

Hozzátette: sok megfigyelő szerint Orbán a jövő évi választások miatt támadja erőteljesebben "ellenségeit és az ellenzéket". A kormányfő az EU-val is konfliktusba került, és "megkérdőjelezi a jogi alapelveket és a sajtószabadságot". Számos megfigyelő szerint a "liberális Soros elleni kampány a harmincas évek propagandájára emlékeztet", és "antiszemita gondolkodásmóddal" vádolják Orbánt - írta a Die Welt szerzője.

A FAZ a szerdai számában Martin Schulze Wessel, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kelet-, és délkelet-európai történelemmel foglalkozó tanszéke professzorának írását közölte Támadás az egyetem európai eszméje ellen címmel, amelyben a szerző a CEU-val kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási törvény tavaszi módosítása "összetéveszthetetlenül a CEU léte ellen irányult", és a kormány csak nemzetközi nyomásra igyekezett "azt a látszatot kelteni, hogy fontos neki a probléma megoldása". Hozzátette, hogy "módszeresen elbizonytalanítják a diákokat, a tanárokat és a támogatókat", akadályozzák az egyetem működését, és az is lehet, hogy bezárják.

Az okokról sok a találgatás, a CEU esetében "sok minden szól amellett, hogy személyes leszámolás" van a háttérben - írta a FAZ szerzője, kiemelve, hogy az egyetem alapítója, Soros György "egy gyűlölettel teli, antiszemita vonásokat felmutató kampány céltáblája", és "démonizálásában" kormánypárti parlamenti képviselők és miniszterek is részt vesznek.

Mint írta, a CEU-val szembeni fellépés "eleme egy szélesebb kampánynak, amely a +kozmopolitizmus+ jelképeként beállított Soros ellen irányul" , és attól kell tartani, hogy Orbán így megy tovább "Magyarország autoriter átalakításának útján".

A Politico című brüsszeli hírportál a Paks II. beruházással foglalkozott. A portál megjegyezte, az Európai Bizottság 2016-os feljegyzéseit, levélváltásait és megbeszéléseit kitevő több mint 200 oldalas dokumentáció azt mutatja, hogy a bizottság tisztviselőinek komoly kétségei vannak Magyarország számos arra irányuló kísérletével kapcsolatban, hogy indokolttá tegye az orosz Roszatommal kötött kizárólagos szerződés alapján megvalósuló beruházást.

Mint írták, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének, Jávor Benedeknek birtokába jutott iratok azt mutatják, hogy az uniós bizottság politikai okokból adta be a derekát, amikor tavaly novemberben felhagyott a kötelezettségszegési eljárással, amelyet azért indított, mert Magyarország két évvel korábban nem indított közbeszerzési eljárást, noha az uniós jog előírja az ilyen beruházások versenyeztetését.

Jávor Benedek szerint a dokumentumok azt mutatják, hogy az ügyben politikai döntés született, és az indokokat utólag találták ki hozzá. A döntés elfogadása, amely szembemegy Brüsszel prioritásaival, kivételes volt - idézte a képviselőt a hírportál.

A Roszatommal kötött kizárólagos megállapodás miatt emelt bizottsági panasz ejtése nem vonható vissza. De az idézett dokumentumok erősítést adhatnak egy várható jogi támadásnak az Európai Bizottságnak a Paks II. beruházásra adott engedélye ellen - fejeződik be a cikk.

Szerző