Új kezdet Zimbabwében

Publikálás dátuma
2017.11.23. 06:31
Ünneplők várták haza a leendő elnököt, Emmerson Mnangagwát Fotó: AFP

Egy nappal Robert Mugabe leváltása után Zimbabwében bejelentették: pénteken Emmerson Mnangagwát nevezik ki az ország új államfőjének. Lapzártánk után tért vissza szülőhazájába. Két hete menekült el Zimbabwéból, amikor leváltotta őt a pozícióból Mugabe, s feleségét, Grace-t tette meg utódjelöltjének. Ez váltotta ki a válságot az afrikai államban.

Múlt hét közepén a hadsereg elfoglalta a főbb csomópontokat a fővárosban, házi őrizetbe helyezte Mugabét. Sokáig győzködték arról, távozzék, ő azonban csak kedden mondott le, miután szavatolták az ő és felesége biztonságát is. Ezt követően, kedden este, örömünnep tört ki Harare, illetve más városok utcáin. Mugabe, aki egykor azt mondta, csak Isten menesztheti, 37 év után távozott a hatalomból. Egyelőre nem tudni, Zimbabwében marad-e. Erre igen csekély az esély. Feltételezések szerint az Arab Emírségekbeli Dubaj, Szingapúr, vagy Malajzia fogadhatja be.

Mnangagwa azt közölte, „együtt sikerül biztosítanunk a békés átmenetet, a demokrácia konszolidálását. Új kezdet ez az ország életében” – hangoztatta a Krokodilként is emlegetett politikus. Bacillia Majaya ellenzéki politikus azt közölte, lehetővé kell tenni a szabad és demokratikus választásokat.

Ugyan Zimbabwe még az ünnep pillanatait élheti meg, a helybélieknek hamar szembesülniük kell azzal: Mugabe távozásával még nem ér véget a nyomor, a demokrácia nem hozza meg egyik napról a másikra a jólétet, s hosszú idő lesz, míg a befektetők visszatérnek az országba. Mnangagwa személye is megannyi kérdést vet fel. A hetvenes években Mugabe harcostársa volt. (Népszerűségüket mindketten annak köszönhették, hogy komoly érdemeket szereztek a függetlenség kivívásában.) A nyolcvanas években azonban, az általa irányított ötödik hadtest több ezer polgári személyt mészárolt le, főként a ndebele kisebbség tagjait. (Ő maga a shona származású.)

Mnangagwa egykor halmozta a különféle kormányzati pozíciókat. 1988-2000 között igazságügyi és parlamenti ügyekért felelős miniszter volt, emellett a törvényhozás elnöki tisztségét is ellátta. 1995-1996 között pénzügyminiszterként is szolgált, 15 hónapon át, de hazája diplomáciájának vezetője is volt egy rövid ideig. 2000-ben, a parlamenti voksoláson választókörzetében vereséget szenvedett az ellenzék jelöltjével szemben, de Mugabe nem engedte el a kezét, így parlamenti képviselő maradhatott. Sőt, még ebben az évben megválasztották a törvényhozás elnökének. 2005-ben megint vereséget szenvedett a voksoláson, de Mugabe ismét képviselőnek nevezte ki.

2007-ben a kormány bejelentette: katonai összeesküvést lepleztek le, s a hadsereg 400 tagja ellen indítottak eljárást. Állítólag az volt a tervük, hogy Emmerson Mnangagwa vezetésével alakítsanak kormányt, ami azt jelzi: Mugabe és közötte már akkor sem volt felhőtlen a viszony. Az elnöknek azonban szüksége volt rá, mert tudta, hogy Mnangagwának kiválóak kapcsolatai a katonasággal. Afféle véd- és dacszövetség volt közöttük.

Mnangagwának kulcsszerepe volt abban, hogy a 2008-as elnökválasztás után Mugabe hatalmon maradhatott: ő dolgozta ki az elnök és az ellenzék közötti megállapodást. Ezt követően különféle kormányzati posztokat töltött be, mígnem 2014 decemberében, hosszas hatalmi harcok után, alelnöknek nevezték ki. Ekkortól az államfői szék első számú várományosának tartották, csakhogy Mugabe felesége egyre inkább elnöki ambíciókat dédelgetett, ezért meg akart szabadulni Mnangagwától. Az egykori titkárnő nem mérte fel, milyen befolyásos személyiséggel kezdett ki. Ő is húzta a rövidebbet…

Szerző

Autópályák helyett rakéták

Publikálás dátuma
2017.11.23. 06:30
Patriot Japánban. Románia és Lengyelország a következő állomás Fotó: AFP/Satoshi Oga
Gőzerővel folyik a fegyverkezés térségünkben. Kérdés azonban, javítja-e vagy rontja a térség biztonsági helyzetét a felhalmozódó modern haditechnika.

Donald Trump amerikai elnök külpolitikája terén egyetlen dolog látszik biztosnak – az amerikai hadiipar jól járt a milliárdossal. Trump első nagy külföldi, Szaúd-Arábiában kezdődő útja is történelmi fegyverüzletet hozott Washingtonnak, s azóta is szinte minden kétoldalú találkozó egy-egy fegyverüzlet szentesítésével ér véget. Térségünkben Románia és Lengyelország Washington két kiemelt fontosságú partnere a katonai együttműködés terén, de egyre gyakrabban merül fel az is, hogy az Egyesült Államok a balti térségbe is Patriot rakétarendszereket telepítsen.

Romániában már üzembe helyezték a deveselui rakétavédelmi bázison az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert (amely hivatalosan a délkelet-európai államok védelmét biztosítja), Lengyelországban megkezdődött egy új bázis építése, Varsó pedig élen jár a modern amerikai haditechnika beszerzésében. A közeljövőben mindkét ország Patriot rakétavédelmi rendszereket szerez be az Egyesült Államokból, a parlamenti jóváhagyások a napokban születtek meg. Lengyelország 10,5 milliárd dollár értékben vásárol Patriotokat, Románia ennél kevesebbért, mintegy 4 milliárdért, de hosszú távon Bukarest céljai is nagyratörőek.

Oroszország a kezdetektől fogva – mióta döntés született a romániai rakétavédelmi bázis telepítéséről – hevesen tiltakozik, s hiába a nyugtató szavak, miszerint a deveselui központ nem Oroszország ellen irányul, hanem az iráni nukleáris fenyegetettség kivédését szolgálja, Moszkva másképpen gondolja. A Patriotok térségbe érkezése kapcsán azonban már senki sem próbálja leplezni a Krím bekebelezése és a kelet-ukrajnai orosz agresszió óta, hogy a NATO keleti szárnyának erősítését, csapatok telepítését az orosz határ közelébe, illetve a légvédelmi rendszerek iránti kereslet növekedését igenis az orosz fenyegetettség indokolja. Nyilván Moszkva „ellenintézkedéseket” tett és továbbiakat ígér, ami tovább mélyíti a hidegháborús hangulatot. Nemrég jelezték, hogy Oroszország a határai közelében megjelenő NATO keleti szárnyának ellensúlyozására olyan interkontinentális ballisztikus rakétát fejlesztett ki, amely 16 nukleáris töltetet képes szállítani.

Meglehet, hogy mindez csak civil szemmel nézve ijesztő, hiszen szakértők és az ezeket a katonai beszerzéseket jóváhagyó politikum biztonságunk növelését hangsúlyozza. Kétségtelen azonban, hogy csillagászati összegeket fordítanak haditechnikára. Varsó a legújabb fejlesztésű Patriot rendszert (PAC-3) vásárolja, amely 16 M903 indítóállomást, 4 AN/MPQ-65 radart, és 4 ellenőrző állomást tartalmaz, illetve szoftvereket és kapcsolódó berendezéseket is beszerez. Egyes nyilatkozatok szerint nem elképzelhetetlen, hogy a végösszeg magasabb lesz a tervezett 10,5 milliárdnál.

Patriotok a világban
„Elit klubnak” minősül a Patriotokkal is rendelkező országok csoportja. A most nyélbe ütött szerződésekkel immár 14 ország és Tajvan arzenáljában találhatók meg a világ leghatékonyabbjainak tartott védelmi rendszerek: az Egyesült Államok, Németország, Görögország, Hollandia, Spanyolország, Izrael, Kuvait, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Törökország, Japán és Dél-Korea után Lengyelország és Románia is felkerült a listára.

Bukarest a NATO által megjelölt 2024-es határidő előtt, az idei évtől GDP-je két százalékát – több mint 3 milliárd eurót – fordítja védelmi kiadásokra, ennek 38 százalékát pedig a hadsereg felszerelésének korszerűsítésére. A héten a bukaresti parlament is ellenvetés nélkül szavazta meg a Patriotok beszerzéséről szóló törvényt. Összességében hét darabról van szó, az első ütegek 2019 második felében érkeznek, a rendszer 2020-ra lesz üzemképes. Tervezett ára 3,4 milliárd dollár. Ez azonban csak egy része a román hadifejlesztéseknek. Bukarest előrehaladott tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal további három, egyenként 12 harci gépből álló F-16-os repülőraj megvásárlásáról – jelentette be szeptember 27-én az amerikai látogatásáról hazatért Mihai Fifor védelmi miniszter. Románia az idén már 12 használt és felújított F-16-ost vásárolt Portugáliától. Ugyanakkor Románia folytatni szeretné a Sólyom harci repülők gyártását Craiován, amelyek a majdani F-16-os pilóták gyakorló gépei lesznek.

A román hadsereg nyolc, egyenként a 100 millió eurót meghaladó beruházási programot indít. A román legfelsőbb védelmi tanács augusztus elején hagyta jóvá a hadsereg felszerelésének tízéves fejlesztési tervét, ami alapján Románia 9,8 milliárd euró értékben vásárol fegyvereket és katonai eszközöket.

Ugyanakkor mindkét országban komoly fejlesztéseket igényelne a közlekedési infrastruktúra. Romániában a 2004-ben megkezdett erdélyi autópályából mindmáig 55 km épült meg.

Mit tudnak a csodarakéták?
Az utolsó generációs Patriot-rendszerek védelmet nyújtanak a modern légi támadóeszközök teljes vertikumának fenyegetése ellen: a hagyományos repülőeszközök mellett a harcászati ballisztikus, a cirkáló rakétákkal, és a pilóta nélküli repülőgépekkel (UAV) is felveszi a harcot. A rendszer szakértők szerint könnyű és hatékony. Súlya 350 kg, 5000 km/órás sebességgel képes haladni, hatótávolsága 20 km és 24 ezer méter magasságig képes emelkedni. Rekord gyorsasággal észleli az ellenség által kilőtt rakétát és néhány másodpercen belül képes is reagálni rá, azaz megsemmisíteni a fenyegetést. A célt közvetlen találattal semmisíti meg (Hit-to-Kill), ami a tömegpusztító robbanófejjel ellátott rakéták elleni védelem szempontjából a legfontosabb képesség.

Szerző

Elhunyt Hollai Imre

Szerdán reggel elhunyt Hollai Imre volt külügyminiszter-helyettes, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke, a Magyar ENSZ Társaság alelnöke. A külügyi tárca egykori helyettes vezetője 1925-ben született, s 1982-1983 között töltötte be a nemzetközi szervezet közgyűlésének elnöki tisztségét.

Szerző
Témák
Hollai Imre