Autópályák helyett rakéták

Publikálás dátuma
2017.11.23. 06:30
Patriot Japánban. Románia és Lengyelország a következő állomás Fotó: AFP/Satoshi Oga
Gőzerővel folyik a fegyverkezés térségünkben. Kérdés azonban, javítja-e vagy rontja a térség biztonsági helyzetét a felhalmozódó modern haditechnika.

Donald Trump amerikai elnök külpolitikája terén egyetlen dolog látszik biztosnak – az amerikai hadiipar jól járt a milliárdossal. Trump első nagy külföldi, Szaúd-Arábiában kezdődő útja is történelmi fegyverüzletet hozott Washingtonnak, s azóta is szinte minden kétoldalú találkozó egy-egy fegyverüzlet szentesítésével ér véget. Térségünkben Románia és Lengyelország Washington két kiemelt fontosságú partnere a katonai együttműködés terén, de egyre gyakrabban merül fel az is, hogy az Egyesült Államok a balti térségbe is Patriot rakétarendszereket telepítsen.

Romániában már üzembe helyezték a deveselui rakétavédelmi bázison az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert (amely hivatalosan a délkelet-európai államok védelmét biztosítja), Lengyelországban megkezdődött egy új bázis építése, Varsó pedig élen jár a modern amerikai haditechnika beszerzésében. A közeljövőben mindkét ország Patriot rakétavédelmi rendszereket szerez be az Egyesült Államokból, a parlamenti jóváhagyások a napokban születtek meg. Lengyelország 10,5 milliárd dollár értékben vásárol Patriotokat, Románia ennél kevesebbért, mintegy 4 milliárdért, de hosszú távon Bukarest céljai is nagyratörőek.

Oroszország a kezdetektől fogva – mióta döntés született a romániai rakétavédelmi bázis telepítéséről – hevesen tiltakozik, s hiába a nyugtató szavak, miszerint a deveselui központ nem Oroszország ellen irányul, hanem az iráni nukleáris fenyegetettség kivédését szolgálja, Moszkva másképpen gondolja. A Patriotok térségbe érkezése kapcsán azonban már senki sem próbálja leplezni a Krím bekebelezése és a kelet-ukrajnai orosz agresszió óta, hogy a NATO keleti szárnyának erősítését, csapatok telepítését az orosz határ közelébe, illetve a légvédelmi rendszerek iránti kereslet növekedését igenis az orosz fenyegetettség indokolja. Nyilván Moszkva „ellenintézkedéseket” tett és továbbiakat ígér, ami tovább mélyíti a hidegháborús hangulatot. Nemrég jelezték, hogy Oroszország a határai közelében megjelenő NATO keleti szárnyának ellensúlyozására olyan interkontinentális ballisztikus rakétát fejlesztett ki, amely 16 nukleáris töltetet képes szállítani.

Meglehet, hogy mindez csak civil szemmel nézve ijesztő, hiszen szakértők és az ezeket a katonai beszerzéseket jóváhagyó politikum biztonságunk növelését hangsúlyozza. Kétségtelen azonban, hogy csillagászati összegeket fordítanak haditechnikára. Varsó a legújabb fejlesztésű Patriot rendszert (PAC-3) vásárolja, amely 16 M903 indítóállomást, 4 AN/MPQ-65 radart, és 4 ellenőrző állomást tartalmaz, illetve szoftvereket és kapcsolódó berendezéseket is beszerez. Egyes nyilatkozatok szerint nem elképzelhetetlen, hogy a végösszeg magasabb lesz a tervezett 10,5 milliárdnál.

Patriotok a világban
„Elit klubnak” minősül a Patriotokkal is rendelkező országok csoportja. A most nyélbe ütött szerződésekkel immár 14 ország és Tajvan arzenáljában találhatók meg a világ leghatékonyabbjainak tartott védelmi rendszerek: az Egyesült Államok, Németország, Görögország, Hollandia, Spanyolország, Izrael, Kuvait, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Törökország, Japán és Dél-Korea után Lengyelország és Románia is felkerült a listára.

Bukarest a NATO által megjelölt 2024-es határidő előtt, az idei évtől GDP-je két százalékát – több mint 3 milliárd eurót – fordítja védelmi kiadásokra, ennek 38 százalékát pedig a hadsereg felszerelésének korszerűsítésére. A héten a bukaresti parlament is ellenvetés nélkül szavazta meg a Patriotok beszerzéséről szóló törvényt. Összességében hét darabról van szó, az első ütegek 2019 második felében érkeznek, a rendszer 2020-ra lesz üzemképes. Tervezett ára 3,4 milliárd dollár. Ez azonban csak egy része a román hadifejlesztéseknek. Bukarest előrehaladott tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal további három, egyenként 12 harci gépből álló F-16-os repülőraj megvásárlásáról – jelentette be szeptember 27-én az amerikai látogatásáról hazatért Mihai Fifor védelmi miniszter. Románia az idén már 12 használt és felújított F-16-ost vásárolt Portugáliától. Ugyanakkor Románia folytatni szeretné a Sólyom harci repülők gyártását Craiován, amelyek a majdani F-16-os pilóták gyakorló gépei lesznek.

A román hadsereg nyolc, egyenként a 100 millió eurót meghaladó beruházási programot indít. A román legfelsőbb védelmi tanács augusztus elején hagyta jóvá a hadsereg felszerelésének tízéves fejlesztési tervét, ami alapján Románia 9,8 milliárd euró értékben vásárol fegyvereket és katonai eszközöket.

Ugyanakkor mindkét országban komoly fejlesztéseket igényelne a közlekedési infrastruktúra. Romániában a 2004-ben megkezdett erdélyi autópályából mindmáig 55 km épült meg.

Mit tudnak a csodarakéták?
Az utolsó generációs Patriot-rendszerek védelmet nyújtanak a modern légi támadóeszközök teljes vertikumának fenyegetése ellen: a hagyományos repülőeszközök mellett a harcászati ballisztikus, a cirkáló rakétákkal, és a pilóta nélküli repülőgépekkel (UAV) is felveszi a harcot. A rendszer szakértők szerint könnyű és hatékony. Súlya 350 kg, 5000 km/órás sebességgel képes haladni, hatótávolsága 20 km és 24 ezer méter magasságig képes emelkedni. Rekord gyorsasággal észleli az ellenség által kilőtt rakétát és néhány másodpercen belül képes is reagálni rá, azaz megsemmisíteni a fenyegetést. A célt közvetlen találattal semmisíti meg (Hit-to-Kill), ami a tömegpusztító robbanófejjel ellátott rakéták elleni védelem szempontjából a legfontosabb képesség.

Szerző

Elhunyt Hollai Imre

Szerdán reggel elhunyt Hollai Imre volt külügyminiszter-helyettes, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke, a Magyar ENSZ Társaság alelnöke. A külügyi tárca egykori helyettes vezetője 1925-ben született, s 1982-1983 között töltötte be a nemzetközi szervezet közgyűlésének elnöki tisztségét.

Szerző
Témák
Hollai Imre

Steinmeier valamennyi parlamenti párttal tárgyal

Publikálás dátuma
2017.11.22. 18:32
FOTÓ: MAURIZIO GAMBARINI / ANADOLU AGENCY
A szövetségi parlament (Bundestag) valamennyi pártját bevonja Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök a kormányalakítási folyamat újraindítását célzó konzultációba - közölte az államfő hivatala szerdán. 

A közlemény szerint Frank-Walter Steinmeier ezen a héten mindazon pártok vezetőivel tárgyal, amelyek a programjuk alapján képesek lehetnek a kormányzati együttműködésre. A megbeszélések célja "a kormányalakítás valamennyi lehetőségének feltárása".

Az államfő tárgyal a Bundestag, valamint a törvényhozás tartományokat képviselő háza, a Bundesrat és az alkotmánybíróság elnökével, és megbeszéléseket tervez alkotmányjogi szakértőkkel. A következő héten pedig találkozik a Bundestag valamennyi frakciójának vezetőivel, hogy "teljes képet alkosson a politikai és parlamenti helyzetről" - áll a közleményben.

Előzőleg az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségétől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) társ-frakcióvezetője, Alice Weidel nehezményezte, hogy az államfő kihagyja pártját a konzultációból. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ez az AfD "antidemokratikus kirekesztése".

Az AfD a szeptemberi Bundestag-választáson elért 12,6 százalékos eredménnyel a harmadik számú politikai erő, és az államfő nem teheti meg, hogy egyszerűen nem vesz tudomást róluk - hangoztatta Alice Weidel. Hozzátette, hogy a választás óta létezik egy "polgári többség" Németországban, amelyet a 32,9 százalékos eredménnyel rendelkező CDU/CSU és az AfD tesz ki.

A CDU/CSU, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek koalíciós egyeztetése hétfőre virradóra kudarcba fulladt, mert az FDP kivonult a több mint egy hónapja folytatott tárgyalásokról. Ezután az AfD jelezte, hogy hajlandó támogatni a CDU/CSU-t, de csak akkor, ha Angela Merkel távozik.

Frank-Walter Steinmeier már hétfőn tárgyalt a kancellárral arról, hogy mi lehet a megoldás a pártok színe (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíció gondolatának bukására. Kedden a Zöldek két társelnökével, Simone Peterrel és Cem Özdemirrel, és az FDP elnökével, Christian Lindnerrel tárgyalt. Szerdán Horst Seehofer bajor kormányfőt, a CSU elnökét fogadta, csütörtökön a CDU/CSU eddigi koalíciós partnere, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökét, Martin Schulzot fogadja. A megbeszélések bizalmasak.

Németország második világháború utáni történetében először fordult elő, hogy egy Bundestag-választás után a koalíciókötésre készen álló pártoknak nem sikerült megállapodni a kormányalakításról. Így továbbra is hivatalban marad az ügyvezető kormány - a CDU/CSU és az SPD nagykoalíciója -, és kulcsszerepbe kerül az államfő, mert neki kell kancellárjelöltet javasolnia a Bundestagnak.

Jelöltje első próbálkozásra akkor kapja meg a tisztséget, ha a képviselők több mint fele támogatja. Ha nem kapja meg a többség támogatását, elkezdődik a második választási szakasz. A Bundestagnak két hete van, hogy abszolút többséggel megegyezzen a kancellár személyében. Ha két hét alatt nem sikerül abszolút többséggel kancellárt választani, elkezdődik a harmadik szakasz. Ekkor már elegendő a relatív többség, vagyis az lesz a kancellár, aki az összes jelölt közül a legtöbb szavazatot kapja.

Ezután ismét a szövetségi elnök kezében a döntés. Ha valakit csak relatív többséggel választanak meg, a szövetségi elnök kinevezheti egy kisebbségi kormány kancellárjává, de fel is oszlathatja a parlamentet. Ekkor 60 napon belül meg kell tartani az újabb Bundestag-választást.

Szerző