Hunvald György korábbi szocialista országgyűlési képviselő, VII. kerületi polgármester és több társa ellen korrupciós és már bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség. A büntetőeljárásról megjelent egyes tudósítások illusztrációjaként olyan képeket is közzétettek, melyek a politikust kitakarás nélkül, bilincsben, vezetőszáron ábrázolták.
Hunvald György a képeket közlő hvg.hu és az Index ellen indított perben azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg, hogy az alperesek az ő engedélye nélkül készített felvételek felhasználásával megsértették a képmás védelméhez fűződő jogát.
A személyiségi jogi pert lezáró döntésében a Kúria kimondta: a közérdeklődésre számot tartó eseményről való tudósítás joga elsőbbséget élvez a felperes képmás védelméhez fűződő jogához képest. Ezután Hunvald alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), amelyben alaptörvény-ellenességre hivatkozva kérte a Kúria ítéletének megsemmisítését. Álláspontja szerint a róla közölt fotók, amelyek őt bilincsben, vezetőszíjon ábrázolták, azt a látszatot keltettek, hogy ő bűnös.
Az Ab határozatában rögzítette, hogy a társadalom széles rétegét érintő büntetőügyről adott tájékoztatás a sajtószabadság körébe tartozik, a büntetőeljárás során pedig önmagában nem sérti az ártatlanság vélelmét a kényszerítő intézkedések alkalmazása. Továbbá jelen ügyben köztudomású ténynek minősült az indítványozó előzetes letartóztatása, amellyel összefüggésben a kényszerítő eszközt alkalmaztak vele szemben. Az pedig nem állapítható meg, hogy erre azért került volna sor, hogy az indítványozót bűnösnek mutassák be a nyilvánosság előtt.
Az Ab az alapjogok konkurálását vizsgálta és az arányosság, szükségesség mércéje alapján hozta meg a döntését – mondta lapunknak Magyar György ügyvéd, aki megfelelőnek tartja a határozatot. Az egyes alapjogok érvényesülése nem lehet abszolút – mutatott rá -, hiszen egy alapjog érvényesülése szükségszerűen akadályozhatja más alapjog érvényesülését. Az Ab az ártatlanság vélelmét összemérte a sajtószabadság elvével és akként határozott, hogy a tényeknek megfelelő tájékoztatás nem sértheti az ártatlanság vélelmét, különösen egy széleskörű közérdeklődésre számot tartó ügy esetében nem, ahol a tényszerű tájékoztatás közérdek. A bilincselés, a vezetőszár és egyéb kényszerítő eszközök alkalmazása a gyanúsítás és a fogva tartás tényével együtt járó következmények. A tényszerű tájékoztatás nem sérti az ártatlanság vélelmét, mert nem a bűnösség tényéről számolnak be. A sajtónak a tájékoztatás szabadságához fűződő joga közérdek, így szükséges, hogy a sajtó tényszerűen tájékoztathasson, akár képi illusztrációk felhasználásával is. Az, hogy az ilyen tájékoztatás arányosan korlátozza-e a gyanúsított alapvető emberi jogait, az ártatlanság vélelmét, fel sem merülhet, mert a gyanúsítás, illetőleg a kényszerítő eszközök tényét közvetítik, nem pedig a bűnösséget állapítják meg még akkor is, ha látszólag a közönség erre asszociálhatna – jelentette ki Magyar.
A kérdés már csak az, hogy például a szintén széles érdeklődést kiváltó körúti robbantás gyanúsítottját miért nem mutatják meg a közvéleménynek.
