Jogszerűek a vezetőszáras képek

Publikálás dátuma
2017.11.23. 06:15
Fotó: Szalmás Péter
A hatóságoknak a büntetőeljárások során tiszteletben kell tartaniuk az ártatlanság vélelmét, de ez nem érintheti a sajtó szabadságát - mondta ki a Hunvald Györgyöt megbilincselve ábrázoló fotókkal kapcsolatban az Alkotmánybíróság.

Hunvald György korábbi szocialista országgyűlési képviselő, VII. kerületi polgármester és több társa ellen korrupciós és már bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség. A büntetőeljárásról megjelent egyes tudósítások illusztrációjaként olyan képeket is közzétettek, melyek a politikust kitakarás nélkül, bilincsben, vezetőszáron ábrázolták.

Hunvald György a képeket közlő hvg.hu és az Index ellen indított perben azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg, hogy az alperesek az ő engedélye nélkül készített felvételek felhasználásával megsértették a képmás védelméhez fűződő jogát.

A személyiségi jogi pert lezáró döntésében a Kúria kimondta: a közérdeklődésre számot tartó eseményről való tudósítás joga elsőbbséget élvez a felperes képmás védelméhez fűződő jogához képest. Ezután Hunvald alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), amelyben alaptörvény-ellenességre hivatkozva kérte a Kúria ítéletének megsemmisítését. Álláspontja szerint a róla közölt fotók, amelyek őt bilincsben, vezetőszíjon ábrázolták, azt a látszatot keltettek, hogy ő bűnös.

Az Ab határozatában rögzítette, hogy a társadalom széles rétegét érintő büntetőügyről adott tájékoztatás a sajtószabadság körébe tartozik, a büntetőeljárás során pedig önmagában nem sérti az ártatlanság vélelmét a kényszerítő intézkedések alkalmazása. Továbbá jelen ügyben köztudomású ténynek minősült az indítványozó előzetes letartóztatása, amellyel összefüggésben a kényszerítő eszközt alkalmaztak vele szemben. Az pedig nem állapítható meg, hogy erre azért került volna sor, hogy az indítványozót bűnösnek mutassák be a nyilvánosság előtt.

Az Ab az alapjogok konkurálását vizsgálta és az arányosság, szükségesség mércéje alapján hozta meg a döntését – mondta lapunknak Magyar György ügyvéd, aki megfelelőnek tartja a határozatot. Az egyes alapjogok érvényesülése nem lehet abszolút – mutatott rá -, hiszen egy alapjog érvényesülése szükségszerűen akadályozhatja más alapjog érvényesülését. Az Ab az ártatlanság vélelmét összemérte a sajtószabadság elvével és akként határozott, hogy a tényeknek megfelelő tájékoztatás nem sértheti az ártatlanság vélelmét, különösen egy széleskörű közérdeklődésre számot tartó ügy esetében nem, ahol a tényszerű tájékoztatás közérdek. A bilincselés, a vezetőszár és egyéb kényszerítő eszközök alkalmazása a gyanúsítás és a fogva tartás tényével együtt járó következmények. A tényszerű tájékoztatás nem sérti az ártatlanság vélelmét, mert nem a bűnösség tényéről számolnak be. A sajtónak a tájékoztatás szabadságához fűződő joga közérdek, így szükséges, hogy a sajtó tényszerűen tájékoztathasson, akár képi illusztrációk felhasználásával is. Az, hogy az ilyen tájékoztatás arányosan korlátozza-e a gyanúsított alapvető emberi jogait, az ártatlanság vélelmét, fel sem merülhet, mert a gyanúsítás, illetőleg a kényszerítő eszközök tényét közvetítik, nem pedig a bűnösséget állapítják meg még akkor is, ha látszólag a közönség erre asszociálhatna – jelentette ki Magyar.

A kérdés már csak az, hogy például a szintén széles érdeklődést kiváltó körúti robbantás gyanúsítottját miért nem mutatják meg a közvéleménynek.

Szerző

Extrém szövetség - Jobbik, LMP, Momentum

Publikálás dátuma
2017.11.23. 06:07
Szél Bernadett ugyan elutasította Vona Gábor felvetését, de az LMP cáfolata már kevésbé volt határozott. FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Összenő az is, ami nem tartozik össze. Megtörténhet, hogy a Jobbik, az LMP és a Momentum részvételével létrejön a rendszerváltás utáni politikatörténet legfurcsább formációja.

Higgyék el nekem, az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) „soha a büdös életben” nem fogja leváltani a Fideszt – bizonygatta a jobbikos N1 tévében nemrég Soproni Tamás, a szabadelvű jegyeket felmutató Momentum Mozgalom alelnöke. A Fidesz-kormányt szerint csakis „XXI. századi pártok” válthatják le.

Mintha ezt a gondolatmenetét folytatta volna Vona Gábor, a magát a XXI. század pártjának nevező Jobbik elnöke. A szélsőjobboldali múltjától szabadulni igyekvő Vona az mno.hu-nak nyilatkozva közölte: bár a Jobbik egyedül szeretne győzni a választáson, ha a „történelmi helyzet” úgy hozza, akkor személy szerint kész koalíciót kötni a XXI. század reprezentánsának tartott LMP-vel és Momentummal. Az „előző század pártjaival” ő sem számol.

Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője a Népszavának azt mondta, a lehetséges koalíciókötés – az, hogy milyen elvek mentén, mely párttal kötnének szövetséget – a küldöttgyűlésükön kerül napirendre, amit valószínűleg még idén megrendeznek. A szóvivő biztosra veszi, hogy mindegyik párt esetében lesznek pró és kontra érvek. Addig viszont a Momentum nem foglalkozik a kérdéssel.

Mielőtt túl messzire mennénk a koalíciókötési teóriákban, nem árt emlékeztetni rá, hogy egyelőre még az is erősen kérdéses, a Momentum egyáltalán bekerül-e a parlamentbe. A mostani felmérések szerint inkább nem, mint igen.

Fiú-e vagy lány?
A jobboldalról most a Momentum Mozgalmat csúfolják „új SZDSZ”-nek, korábban az LMP-re ragasztották ezt a címkét. A 2010-es parlamenti választások idején még a Jobbik sem rokonszenvezett a zöldpárttal. A Jobbik jól szerepelt ugyan, de az eredményváró gyűlésen – azon túl, hogy nem tudták megelőzni az MSZP-t – az aktivisták azt fogadták a legnagyobb szívfájdalommal: LMP-nek is sikerült bejutnia a parlamentbe. A következő évben Vona Gábor a Jobbik egyik rendezvényén kifejtette: az LMP „még mindig nem tudta eldönteni, hogy fiú-e vagy lány”.

A másik hírbe hozott párt, az LMP viszont – ha nem követ el nagy hibát – várhatóan simán átlépi a parlamenti küszöböt. Az ökopártnak több olyan megnyilvánulása is volt a közelmúltban, amely arra utalt, hogy az LMP nem törekszik ellenséges viszonyra a Jobbikkal.

Schiffer András, az LMP volt elnöke és örökös háttérembere például a nyilvánosságot is vállalva írta alá a Jobbik béruniós kezdeményezését. Aztán: az LMP indulatos állásfoglalásban tiltakozott az ellen, hogy a számvevőszék beadványa nyomán az ügyészség nyomozást indított a Jobbikkal szemben. A zöldpárt – mivel „Orbán Viktor az ügyészségi komisszárjait használja fel egy politikai párt és a képviseleti demokrácia elleni hadjáratához” – a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) emberi jogi szervezethez fordult.

A DK elnökét az LMP egészen más bánásmódban részesítette. Elég csak egyik közleményük címét idézni: „Gyurcsány Ferenc elvesztette józan ítélőképességét” (mert azt mondta, hogy a DK nem ígér korszakváltást). Az LMP szerint a DK elnöke „azt a régi korszakot akarja visszaállítani, amiben Orbán és Gyurcsány váltott műszakban fosztja ki az országot”.

– Koalíciókötésről csak a választás után, az eredmény ismeretében lehet beszélni, addig minden csak fantáziálás – reagált

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a jobbikos felvetésre. Ugyanezt ismételte el arra a kérdésünkre, hogy az LMP-ben felmerült-e már valamilyen formában a Jobbikkal való esetleges koalíció lehetősége, és arra is, meglepte-e Vona Gábor gondolatkísérlete.

A cél az – folytatta Hadházy –, hogy a Fidesz 50 százalék alatt végezzen a választáson. Amikor megkérdeztük, hogy valamelyik párttal kizárja-e a kormányalakítást, az LMP társelnöke csak a Fideszt említette. Közben Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje a Hírt TV-nek azt mondta: „Nem tudom egyébként, hogy a Jobbik mivé lesz, mert folyamatos identitásváltásokon ment keresztül, de én nem gondolom azt reális jövőképnek, hogy mi koalícióban legyünk együtt, egyszerűen értékalapon nem hasonlít a két párt egymáshoz.”

A Jobbik – mondta László Róbert, a Political Capital választási szakértője – újabb jelét adta annak, hogy kormányzóképes erővé akar válni. Vona Gábor bejelentése nem arról szól, hogy a koalíció akár meg is valósulhat az LMP-vel és a Momentummal. Hanem arról, hogy a Jobbik szeretne minél szélesebb körben szalonképesnek mutatkozni.

Gulyás Gergely megint nekiment a Jobbiknak
Megszűnt a Jobbik, hiszen elvesztette az identitását – jelentette ki Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezetője ezt a „milyen kilátásai vannak a liberalizmusnak Magyarországon” című tegnapi beszélgetésen fogalmazta meg, ahol Fodor Gáborral, a Liberálisok elnökével vitázott. A Fidesz indentitásáról azt mondta: a radikális párttól eltérően az egyáltalán nem volt hiteltelen, hiszen „a Fidesz nem veszítette el alapértékeit, így a konzervatív szabadelvűséget sem, csupán nagyobb lett.” Kiderült egyébként, hogy Gulyás szerint mindenki elfogadja a klasszikus liberalizmus alapelveit, sőt a magyar alaptörvény is tartalmazza és biztosítja az idevágó alapértékeket. Természetesen szó esett Orbán Viktor kormányfő hírhedt tusnádfürdői megszólalásáról is az illliberalizmusról - Lehet egy demokrácia keresztény demokrácia is, nemcsak liberális – védte meg főnökét Gulyás, aki szerint ez nem a liberalizmus megtagadása, csak kritikája volt. A beszélgetés moderátora, Somos András ekkor felolvasta Orbánnak a liberalizmust elutasító kijelentéseit, amelyekre reagálva Fodor Gábor kijelentette, hogy „ami ma Magyarországon zajlik, az a liberális demokrácia nagyon sok alapértékével, alapeszméjével szembemegy.” - Z. Á.

Szerző

Csernobili tájékoztatáspolitika

Publikálás dátuma
2017.11.23. 06:05
A kép illusztráció. FORRÁS: MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT

Szeptember végén még nem mértek Ru-106-ot, október első hetében azonban már hazánkban is kimutatható volt a sugárzó izotóp – írta Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója válaszul arra a levélre, amelyben Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője kért tőle információkat a Magyarország fölött is megjelent, orosz eredetű radioaktív felhőről. Mint jelezte, „Az OAH október 9-én hírt jelentetett meg a honlapján, amelyben tájékoztatta a lakosságot a Ru-106 szennyeződés mértékéről, az egészségügyi kockázatokról, valamint a Ru-106 szennyeződés lehetséges forrásáról (…) Október 17-én az OAH újabb hírt tett közé a honlapján, amelyben ismertette a lakossággal a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által készített összefoglaló jelentés lényegét, amely szerint a levegőben kimutatható Ru-106 izotóp mennyisége csökkenő tendenciát mutat, és nem jelent egészségügyi kockázatot”.

A valóságban a nukleáris biztonságért felelős magyar hatóság honlapján ma is csak az említett két októberi közlemény található, mindkettő igyekszik kisebbíteni a szennyezés súlyosságát, és egyikben sincs információ a sugárzás forrásáról (még ország-szinten sem), miközben mára egyértelművé vált, hogy a határértéket ezerszeresen (!) meghaladó kibocsátást Oroszországban, az Ural déli részénél érzékelték először, abban a társégben, ahol a paksi bővítésben érdekelt Roszatom majaki nukleáris hulladék-feldolgozó üzeme működik. Ahogyan lapunk tegnapi számában jeleztük, a Greenpeace-től – amely Oroszországban ügyészségi feljelentést is tett az ügy miatt – azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a ruténium 106-os izotópja abban a munkafázisban keletkezik, amikor a sugárzó hulladék feldolgozása során keletkező, nagy aktivitású sugárzó „salakból” a további tárolás céljára üvegszerű anyagot készítenek. Vagyis a Ru-106 technológiai okok miatt valóban származhat a Föld legszennyezettebb térségének számító Majakból. Nehezen érthető, hogy ezeket a nemzetközi sajtóban széles körben tárgyalt összefüggéseket az OAH miért nem tartotta szükségesnek a magyar lakosság tudomására hozni. Az is kimaradt a hivatal eddigi kommunikációjából, hogy amennyiben egy nukleáris intézményben a környezet jelentős sugárterhelésével járó esemény történik, akkor azt a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerint jelenteni kell a nemzeti hatóságnak illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, vagyis a majaki üzemet működtető Roszatom vélhetően az információs kötelezettségét is megszegte.

A Greenpeace arra is felhívta a figyelmünket, hogy az ügy kommunikálása jelentős hasonlóságot mutat azzal, ami az 1986-os csernobili baleset idején történt - 1. hallgatás, 2. tagadás, 3. a külső bizonyítékok hatására részleges beismerés, 4. ködösítés és relativizálás –, mintha az orosz (és a magyar) tájékoztatási gyakorlat három évtized alatt nem sokat változott volna.

Szerző